Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Báron György Koltai Lajos Semmelweis című filmjéről – Az Élet és Irodalom 2023/49. számából

2023.12.07.

Az Élet és Irodalom 49. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Régi Daciák”

Kali Ágnes
sel Antal Nikolett beszélgetett.

„Joe Bidentől Lilithig terjed a beszélgetés íve, ha egy asztalhoz ülünk vele. Az első kötetének komoly visszhangja volt, miközben irodalmi és színházi sikerei saját bevallása szerint annyira fiatalon érték, hogy azzal bizony dolgoznia kellett. Tegnapig trófea – mondja az egyik versében, miközben nyílt és őszinte punkként vállalja a küzdelmeit. Az Ópia és a Megvakult angyalok című verseskötetek erdélyi és frissen Budapestre költözött szerzője most dramaturgként dolgozik.”

FEUILLETON

Szummer Csaba Egzisztenciális pszichológia – Gondolatok Kőváry Zoltán Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába című könyvének apropójából címmel írt esszét.

„A lélektant övező konszenzus az, hogy tárgyából következően egyszerre humán tudomány és természettudomány. Erősen vitatott ugyanakkor, hogy mekkora legyen a humán tudományos és naturalista módszer súlya a pszichológiai megismerésben. Kétségtelen, az embert mint természeti lényt is lehet és hasznos tanulmányozni. Praktikus szempontból az elme naturalizáló-fizikalista megközelítései nélkülözhetetlenek. Az olyan területeken folyó kutatások, mint például az élettudományok, a pszichofarmakológia, a telekommunikáció vagy a mesterséges intelligencia, alapvetően, és összeségében pozitívan formálták át számunkra a munka és a szabadidő világát. Választ kaphatunk-e azonban a fizikalista-biológiai-naturalista megközelítésektől az emberi léthelyzettel kapcsolatos kérdésekre? Vagy akárcsak erre: hogyan vált képessé egy természeti lény néhány röpke földtörténeti másodperc alatt a természetből kiemelkedve kultúrát alkotni, és olyan csodákat létrehozni, mint a Don Giovanni, a Lét és idő vagy A Karamazov testvérek?”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István
Kicsiben a nagyon nagyot című kritikája Claire Keegan Ilyen apróságok című könyvéről szól.

„Mert Booker-díj jelölő zsűritagnak kellett volna lennie annak a talpán, aki az 1968-ban Írországban született, tanulmányait az Egyesült Államokban végző, előbb Nagy-Britanniába, majd nagyrészt Írországba visszatelepedett írónő korábbi könyvei közül szeretett volna az előző években az Ilyen apróságoknál terjedelmesebbet jelölni. Keagan mindegyik könyve kicsiny, rövidke mű, vékonyka könyvtest, „ilyen apróság”. Legelső, debütáló novelláskötete, az 1999-ben megjelent Antarctica, vagy a második, a 2007-ben közreadott Walk the Blue Fields oldalszámát tekintve másfélszer hosszabb ugyan a mostaninál, de az elsőben tizenöt, a másodikban hét klasszikus, rövidre fogott novella olvasható. A csendes lány című film alapjául szolgáló novellafüzér, a Foster 2010-ből csupán feleekkora, az Ilyen apróságokat követő, három darabot tartalmazó So Latethe Day című kötet (idén jelent meg) pedig már csak harmada a magyarul elsőként publikált mostani könyvnek. Mindebből az következne, és az ismertetésem fenti retorikája is mintha azt sugalmazná, hogy Claire Keegan amolyan minimalista csodabogár, de az általam elolvasott novellái alapján feltételesen, az Ilyen apróságok szerint pedig teljes meggyőződésből állíthatom, hogy éppen ellenkezőleg – Keegan mindenkori kis terjedelmű szövegei igen széles epikai alapanyagot rejtenek, és az író ezt az alapanyagot a nagy narratíva jellegzetes eszközeivel bontja ki.”

ÉS-KVARTETT

Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényéről Károlyi Csaba Deczki Saroltával, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2023. november 29-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb január utolsó szerdáján Harag Anita Valakire mindig gondolni kell című novelláskötetéről lesz szó.
A mostani pontjaink:
Deczki Sarolta: 10 pont,
O. Réti Zsófia: 9 pont,
Károlyi Csaba: 9 pont,
Zelei Dávid: 8 pont,
ez összesen 36 pont, a maximális 40-ből.

VERS

Ebben a számban a prózaíró Cserna-Szabó András két emlékverse olvasható, Illyés Gyula halálának negyvenedik, illetve Petri György születésének nyolcvanadik évére; helyet kapott a rovatban továbbá Wirth Imre három darabból álló ciklusa. Ebből mutatjuk meg itt a nyitó verset:

Csak szederfény

Sok minden történt. Foltok jelentek
meg a drága testen, amit gondoz
a véletlen, vagy talán társai:
nevesincs szomorúságok. Aztán
meg látták, ahogy oson a falnál.
Vinnyogott? Fogai vacogtak? Sár
tapadt a gerincre, ahol némán
lapult? Szikáran álltunk a sírnál,
szívünk utolsót dobbant a rémült
alkonyatban. Elsétált közülünk,
és élt. Mi halottan feküdtünk le,
felhők nézték a terített asztalt.

PRÓZA

Gajdó Ágnes, Jenei Gyula, Nattán-Angeli Nóra
és Szarvas Ferenc prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Jenei Gyula Öregek című írásából:

„Meghozták a pénzt, gondolta, amikor a csengő hangja belehasított az álmába. Sípcsontját az ágy szélébe verve botorkált ajtót nyitni, de nem a postás volt. A szomszéd töpörödött alakját csak akkor vette észre, amikor szemmagasságnál lentebb is körbekémlelt a szűk lépcsőfordulóban. Nem tenné fel a függönyömet, kedves, mosolygott a néni. Csókolom, most nem, ne tessék haragudni, beteg vagyok. Majd máskor, motyogta álmosan. Iiigen, húzta el a szót inkább kijelentve, mint kérdve az öregasszony, s ugyanazzal a bocsánatkérő, mégis erőszakos mosollyal hátrébb lépett.”

FILM

Báron György Koltai Lajos Semmelweis című filmjéről mondott véleményt.

„Példázatos közép-európai, magyar dráma helyett hollywoodi hőstörténetet formáltak Semmelweis baljós életútjából. Ehhez arra volt szükség, hogy minden zavaró tényezőt kiemeljenek az életsorsból, elsősorban a második részéből, a hazatéréstől a megőrülésig. Amihez természetesen joguk volt, a régvolt históriák mindig szabadrablás tárgyai, ám Tóth Endrének kell igazat adnunk: egy nagy és igaz történet mellett mentek el, melynek nyomába sem ér az a mese, amellyel belőle sematikus melodrámát faragtak.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia most két előadást értékelt: Hegedűs D. Géza Amadeus-rendezését (Pesti Színház) és Alexander Vantournhout / not standing Through the Grapevine című darabját (Trafó). 

„Shaffer darabja őszintén szólva nem túl bonyolult, megkockáztatom, kissé felszínes, ám ez nem szokta megakadályozni a rendezőket abban, hogy némi mélységet csempésszenek a karakterekbe. De kinek az árnyalás áll jobban kézre – mint például Szikszai Rémusznak (Orlai Produkció, 2014), aki az izgő-mozgó, a kisujjából is muzsikát csiholó, folyton vibráló Keresztes Tamás mellé Kulka Jánost kérte fel tépelődni és tragikusan önmarcangolni –, kinek az ecsetelgetés. A Pesti Színház novemberi bemutatóján inkább ez utóbbi módszer érződik: Hegedűs D. Gézának láthatóan fontos, hogy felfesse a teljes tablót, érzékeltesse az udvari viszonyokat, a kétpólusú szembenállásokat (olasz vs. német nyelvű opera, befutott vs. feltörekvő, nyalánkságokon élő vs. koplaló művész, tehetség vs. morál).” 

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: