Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Bacsó Béla: Műveltség - Az Élet és Irodalom 2023/36. számából

2023.09.07.

FEUILLETON

Bacsó Béla Műveltség címmel írt esszét Goethe regényéről, a Wilhelm Meister tanulóéveiről.

„Goethe regénye kapcsán Schiller (1796. július 5-én) ugyancsak megfontolásra méltó megjegyzést tett, nevezetesen, hogy a gyorsan változó és váratlan események szinte meggátolják az olvasó reflexív fölényét a szöveggel szemben. Goethe minden létező művészi eszközzel megakadályozza, hogy az olvasó fölényben érezze magát az események előrehaladása során, legyen ez akár egy beiktatott kitérő vers, szöveg vagy hirtelen váratlan fordulata az eseményeknek. Schiller megállapítása pontos: „A gondolkodásra való hajlamossága a cselekmény legsebesebb sodrában is féken tartja az olvasót, és mindig arra kényszeríti, hogy előre és visszafelé tekintsen, és eltűnődjék mindazon, ami történik.” A féken tartott olvasás éppen ez a művelődés a regény által, ami azt jelenti, hogy soha nincs egy végső biztos nyugvópont, ahonnan az egész átfogható lenne.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Bódi Katalin Leányálom című kritikája Kiss Judit Ágnes Egy nőalak szürke kontúrja című regényét elemzi.

„Amíg nem látni egyben a három rész egymáshoz való viszonyát, addig akár felnövéstörténetként is olvashatnánk az első részt, vagy a műfaj XIX–XX. századi hagyományához visszakapcsolva lányregényként, amelyet a főhős beceneve is megerősíthet Szabó Magda Abigéljének Gináját idézve. Ezek az elbeszélésmintázatok azonban már eleve kiforgatva rendelhetők csak a regényhez, hiszen Gina már az első fejezetben nevelőapja szexuális abúzusának áldozata lesz: a félelem, a bűntudat, a szégyen, a kiszolgáltatottság, az undor, a szeretetéhség és a szexuális izgalom elviselhetetlen keveréke rátelepszik a serdülő lány személyiségére. Ez az alaphelyzet a címben és az álmokban ismétlődő kontúr, illetve az első rész címében és Gina filmes terveiben szereplő forgatókönyv fogalmát eleve átértelmezheti: miként tölthető fel „a nőalak kontúrja” egy olyan fiatal lány történetével, akit először nevelőapja, majd iskolatársai vagy éppen munkaadója használnak ki szexuálisan, milyen forgatókönyv szerint kell annak élnie az életét, akit megfosztanak az intimitástól, az anyai szeretettől, a bizalomtól, de aki a társadalmi elvárásokhoz igazodva mégis próbálkozik a hagyományos (gyermeki, baráti, szerelmi, feleségi) szerepek betöltésével?”

KÖNYV

Margócsy István
könyvkritikája Juhász Ferenc Más Petőfi az enyém című kötetéről.

„E kötet maga a megtestesült kultusz: nem fejezetekre, hanem szívütésekre tagolódik (bár azt nem magyarázza el, kinek a szíve üt: Juhászé, a szerkesztőké – vagy a feltételezett olvasóé?), párhuzamosan fut benne Petőfi-vers és Juhász reflexió (versben, prózában, vázlatban), egész Juhász-mű és kéziratos feljegyzés, Juhász-versek nyomtatva és a költő kézírásában, egész oldalas idézetek kiemelve, színesen (a kiemelések magyarázata nélkül, csak a fontosságot hangsúlyozván) – e könyv nem csak olvasásra lett kitalálva, hanem gyönyörködésre is, valamint folyamatos rácsodálkozásra. Tanulságot is kínál: a család és a szerkesztők méltó és alapos képet nyújtanak Juhász Petőfi-képének alakulásáról és saját maga által tervezett kiadásairól (kár, hogy a kötetzáró tanulmány a kötet egészéhez képest kiábrándítóan keveset ad: sem Juhász költészetét, sem Petőfi-képét nem fogjuk belőle jobban megérthetni) – azáltal pedig, hogy – az egyértelműen Petőfiről szóló írások mellé – meg nem jelent vagy újraközölt Juhász-műveket is prezentál, minden szempontból fontos forrásnak is minősül.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Bányai Tibor Márk, Csobánka Zsuzsa Emese és Hartay Csaba versei olvashatók.
Közülük Csobánka Zsuzsa Emese egyik versét ajánljuk ezen a helyen az olvasók figyelmébe:

Szőttesben száll

Boldizsár Ildikónak

A fátyol mögött, amit megemelni kész lett,
sűrű szövésű múltjában merítkezik meg a lélek.
Termőre fordul, barkás fejét most billenti meg
benne a szél. Láttam nyíló erdejét, kútját,
parazsas énekét, benne a táltost.
Láttam kövön ülni hét éven át hasztalan,
mert csalfa fények hívták, édesgették,
kerüljön minél távolabb magától.

De aztán így lett. Rend lett. Túl a hegyeken,
végtelenbe nyíló egységében a létnek,
madaras hajadból én egy szálat
saját sorsom fonalába szőttem,
pedig más asszony hozott a világra.
Azóta őrzöm, mint hold fényét
a vaksötét éjszaka.

Vannak szálak, amik odafönn köttetnek,
lélekre mért időben végtelen sodrásukban
gyönyörködik a daloló szél,
míg szárnyalnak ők.
Tollas hajnalok szemében most
emelkedik meg a lét a spirálon.
Szőnyeget sző, mesét mesél.

PRÓZA

Hegedűs Ágota, Szekrényes Miklós, Várkonyi Judit, Zimonyi Zita
prózája.
Tárcatár: Molnár T. Eszter.

Részlet Hegedűs Ágota Füge című írásából:

„Tudtommal két kiló fügéért a kétezer nem is sok. És majd a Köles utcából hozzátok, a becsületkasszás Lujza nénitől. Ott fordul úgy a nap után a fügefa.
Többet nem mondott, befelé fordult, és elengedte a kezem. Nem hagyta, hogy tegezzem, és nem szólíthattam néninek. Most meg kotorászom a zöld dossziéját. Találok még másfajta kérgeket, mohos galagonyát, és vörösfoltos fenyőt. Óriás laput, úgy, hogy az erezetét is meg tudom olvasni, és erdőt fentről. Ez tetszik. A platán penészes szürkéje ködös hajnalt idéz, de a kupac alján a fügefalevél már biztosan átfordít: ezek a képek nekem lettek így, gondosan összeválogatva.”

ZENE

Fáy Miklós Hősök a téren című kritikájában a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjéről írt, amelyet a Hősök terén adtak szeptember másodikán.

Az Eroica előtt azonban Fischer Iván jött, és már akkor gyanakodni kellett volna, hogy ma valami félrement, mert a felvezető szöveget nulla vérnyomásos hevülettel mondta el, lassan és tétován, Eroica annyit jelent, hogy hősies, és önök itt a téren mind hősök. Tíz perc múlva kiderült, hogy minden szava igaz. Ezt hallgatni embert próbáló feladat, de meghallgattuk.”   

RÁDIÓ

Károlyi Csaba Valuska László Könyves Podcastját értékelte, amelynek a vendége Kácsor Zsolt volt.

„Kácsor szerint 4 millió (?) bipoláris depressziós élhet az országban. Talán ez a könyv is a segítségükre lehet. Akik pedig ismerik az írót, azt gondolhatják, amit a sokáig nem emlegetett értelmi fogyatékos bátyja gondol róla: nem fogja senki kevésbé szeretni, mint eddig, éppen fordítva.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés