Elébb csak könyvvel
A könyvszakma ezekben a hetekben összpontosítja erőit az év könyves szemmel nézve legfontosabb időszakára, a karácsonyi könyvvásárra, így aztán most némileg a könyvözön előtti csöndet tapasztalhatjuk meg. Természetesen jönnek ki azért könyvek most is, megjelent például az egyik nemzetközileg is rangos magyar író, Krasznahorkai László új kötete is. A vele készült interjúban beszél arról is, hogyan ismerkedett meg Susan Sonntaggal, és arról, hogy mi az irodalom. Schein Gábor a kortárs magyar irodalomban kevéssé művelt műformában, verses elbeszélésben alkotta meg Bolondok tornya című művét, olvasóink megtudhatják, milyen nyelven született a mű, és mi a viszonya a nyelvnek, a nyelvezetnek és az irodalomnak. A nyelv korokat és földrajzi távolságokat hidal át, e számunkban eljutunk az ókori Egyiptomba is, az Egyiptomi királynők krónikája segítségével. Korunkban különböző társadalmi összefüggések markáns megnyilvánulásai miatt egyre több szó esik nő és férfi viszonyrendszeréről, C. Molnár Emma A nő ezer arca című tanulmányában és az arról történt beszélgetésben egyaránt megszívlelendő megállapításokat fogalmazott meg erről a viszonyról. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár létrehozása, megjelentetése több évtizedes heroikus munka után sem ért még a végére. A munkatársak új nemzedéke készíti már az apák nemzedéke által kezdett szótársorozatot, és ma éppúgy, mint a kezdetekkor, ugyanolyan nehéz a megjelentetésig eljuttatni a köteteket, most éppen a XIII. kötet sorsa bizonytalan, de a XII. kötet díjat nyert – mindezt Fazakas Emese mondja el nekünk. A könyv, az olvasás helyzete kis magyar világunkban amúgy sem túlságosan biztató, annak ellenére, hogy még mindig sokan vannak, akik hisznek abban, hogy bizony könyvek nélkül a világ nem mehet elébb, s eme többszörösen összetett alárendelt mondatban foglalt, egymással szemben álló állítások igazára bizonyság két könyvtártudományi szakemberrel – Nagy Attilával és Bényei Miklóssal – készített, e számunkban olvasható interjú.
A Könyvhét novemberi számának tartalma:
 591. oldal Akinek nem kell papír a könyvíráshoz Találkozás Krasznahorkai Lászlóval
„Különbséget kell persze tenni az isteni teremtés és az emberi teremtés között, de itt is teremtő gesztusról van szó, az irodalom vagy a művészet létrehozásakor is egy világot teremtünk, ha nagyok az ambícióink, márpedig az én esetemben nagy ambíciókról van szó, különben nem foglalkoznék irodalommal. Az ilyen értelemben megteremtett világ olyan, amilyen korábban nem létezett.” Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent
(Mátraházi Zsuzsa)
593. oldal Panoráma Francois Lelord: Hector utazása, avagy a boldogság nyomában; Hector és a szerelem titka Todd Strasser: A Hullám Igor Štiks: Illés próféta széke Szalai József: Gyerekszemmel
595. oldal Könyvbölcső Tarján Tamás Egy, kettő, sok
John Updike: A terrorista Nick Hornby: Betoncsók Sinéad Moriarty: Egyről a kettőre
596. oldal Megjelent könyvek 2008. szeptember 11 – október 10.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.
600. oldal Lapmargó Murányi Gábor Hallható hangsúlyok
Megrendült a világ. A Nagy Imre és társai elleni per hangfelvétele és szó szerinti leirata
602. oldal Gyermek, ifjúsági Írók, alkimisták és mágusok
Balázs Katalin, J.: Az alkimisták titka ;Bosnyák Viktória: Analfa visszatér; Crossley, Kevin: Készíts fantasyt; Csukás István: Ló az iskolában; Az emberi test. DVD; Fombelle, Timothée de: Ágrólszakadt Tóbiás; Nógrádi Gábor: Marci visszavág; Ogilvy, Ian: Measle és a Mordmágus; Potter, Beatrix: Nyuszi Benjámin kalandjai, Kacsa Jolán kalandjai; Stauber, Sabine: Az emberi test; Szilágyi Ákos: Kisbab és a negyven rabló, CD melléklettel
(Cs. A.)
605. oldal Hétnyelvű mini Bábel Beszélgetés Schein Gáborral
„Ahhoz, hogy ezt meg tudjam írni, a bennem lévő lehetőségeket és a démonokat is szabadon kellett engednem. A saját lehetőségeim határain járva kívül kellett kerülnöm önmagamon, a történetemen, mindazon, amit tudok.” Schein Gábor: Bolondok tornya
(Illényi Mária)
606. oldal Rejtőzködő írók
(Csokonai Attila)
608. oldal „Ha egyik nemzetnek nyelve ott vagyon, a másiké is legyen ott." Kitüntették az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárt Beszélgetés Fazakas Emesével
Az V. Szótárnap alkalmából különdíjjal kitüntetett Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár a leggazdagabban adatolt magyar (és Közép-európai) nyelvtörténeti szótár. Elsősorban az erdélyi magyar nyelv szókincsanyagának életére, a szavak alaki, jelentésbeli, mondattani, sőt stilisztikai viselkedésére nézve igyekszik minél több és megbízhatóbb adalékot szolgáltatni. Erdélyi magyar szótörténeti tár XII. (Kósa Ferenc főszerk.)
(Szénási Zsófia)
610. oldal A nőiesség a világ sajátos kezelési módja C. Molnár Emma a nő ezer arcáról írt könyvet
„…a női lét egy kapott lehetőség, amivel, ha rosszul gazdálkodunk, boldogtalanok leszünk, ha jól gazdálkodunk, a férfival való kiegészülés okán harmóniát tudunk létrehozni. Ha ez nincs, nagy bajok állhatnak elő. Ahogy vannak is. Jóllehet a nők jelentős része ma is a kiegészülés részre szavazna.” C. Molnár Emma: A nő ezer arca. Gondolatok a női lét és létezés köréből
(Szénási Zsófia)
612. oldal Hiszem vagy tudom?
Sokan voltak kíváncsiak arra a könyvbemutatóval egybekötött vitaestre, amelyet október 2-án a Magyar Tudományos Akadémián tartott a Typotex Kiadó a Dombi Péter
szerkesztette Hiszem vagy tudom?
c. könyvéről. (Hegedűs Eszter)
614. oldal Egyiptom úrnői
„ Megtudhatjuk milyen szexuális és erkölcsi normák szabályozták a házastársak életét, milyen biológiai ismereteik voltak az egyiptomiaknak a születésről és azt is, miként tették magukat még kívánatosabbá férjeik előtt a nők (lásd VII. Kleopátra szépségápolási tanácsai, melyek ismerve az érte rajongó férfiak sokaságát minden bizonnyal népszerűek lehettek az asszonyok körében).” Az ókori Egyiptom világának misztikuma sokakat rabul ejtett már, nem véletlen, hogy a mai napig népszerűek azok a hollywoodi filmek, ezoterikus és tudományos könyvek, melyek arra vállalkoznak, hogy visszavarázsoljanak minket évezredekkel korábbra, abba az időbe, amikor a Nílus még évente áradt, amikor a halál utáni élet fontosabb volt, mint az evilági, amikor a piramisokat dolgos munkások ezrei (vagy a földönkívüliek?) építették. Joyce Tyldesley: Az egyiptomi királynők krónikája
(Pompor Zoltán)
619. oldal Hogyan győzzük le a „sárkányainkat”? Interjú Nagy Attilával
(Mátraházi Zsuzsa)
620. oldal Tudomány, áltudomány, csalás
„…ha valamit nyomtatásban vagy filmvásznon látunk, rádióban hallunk, hajlamosak vagyunk kritika nélkül elfogadni. Ha ráadásul kellően komoly, tudományos(kodó?) köntösbe is öltöztetik, akkor már a kritika árnyéka sem merül fel bennünk.” Alan Sokal-Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok Carl Sagan: Broca agya John Battelle: Keress!
(Laik Eszter)
622. oldal „Legyen minden helyiségben olvasóintézet” Beszélgetés Dr. Bényei Miklós történész-könyvtárossal
(Maczkay Zsaklin)
623. oldal Kiadói eredmény optimalizálása szerzői jogokkal
(Dr. Bódis Béla)
624. oldal Kertész Ákos Irul-pirul Mária
626. oldal Sikerlista
628. oldal Tudomány közérthetően
1001 kérdés és válasz a tudomány világából
(Jolsvai Júlia)
630. oldal Elmarad az egyetemi tankönyvvásár
Szerkessze a tanár, nyomtassa a diák Beszélgetés Lelkes Lajossal
„– Semmi értelme a jelenlegi helyzetben megtartani a vásárt – mondja Lelkes Lajos, a főszervező. – Pedig sokan vettek részt ezen a rendezvényen, eljöttek a vidéki egyetemek könyvtárosai és diákok is, főleg Pestről.” (Ócsai Dorottya)
|