E számunkban újra közelebb vagyunk vágyott eszményünkhöz, amelyet – ha nevet kellene adni neki, mint egy stílusirányzatnak – leginkább „könyvesbolti eklektikának” neveznék el. Sokféle, könyvekben megtestesülő szellemiség, sokféle módon közvetítve, együvé terelésüknek, egy újság lapjain történő megjelenésüknek mindössze egy okát mutatva föl: könyvekről van szó. Persze így van ez a Könyvhét minden számának esetében, előző, azaz júniusi számunkban annyiban tértünk el ettől, hogy abban középponti téma volt maga az Ünnepi Könyvhét is, így, ebben az értelemben lehet az eszményihez történő közelítésről beszélni. Vágjunk bele, in medias res: e számunkban több cikk is foglalkozik a boszorkánysággal. Az írások három oldalról közelítenek ehhez a témához, mindegyik közelítésmód önmagában véve is könyvtárnyi könyvet tud fölmutatni, mint odatartozót. A boszorkány, a boszorkányság a fikciós irodalomban számos, a közelmúltban megjelent vagy újra megjelent sikeres könyv témája, ezt mutatja be a lap terjedelmi korlátaira is figyelemmel a Boszorkányok újra szépek és fiatalok c. írás. Ezt egészíti ki a néprajzi megközelítés, amely tudomány természetesen szintén kitüntetett tárgyaként szemléli a boszorkánynak a népi hiedelemvilágban felbukkanó alakját, erről kapunk vázlatos képet az Igézet ne fogja… c. cikkben. A boszorkány meghatározó szereplője a mesék világának is, A boszorkányok színeváltozása c. írás arról tudósít, hogy ma már a boszorkák a mesékben sem feltétlenül csúnya és bibircsókos vasorrú bábák. A költészet is megjelenik lapunk oldalain, Szilágyi Ákos a vele készített interjúban a költészetet nevezi meg a hit forrásának, és ha ezt költői eszközökkel levezeti, akkor egészen bizonyosan igaza van, mert a „költői levezetés cáfolhatatlan”. Az idei Szépíró Díjas Lator László elmondja, miért ír kevés verset, és pesszimistább hangulatú olvasóinak némi optimizmust sugall: „A könyv, bár lehet számítógépen olvasni vagy hangoskönyv formájában hallgatni, nem fog kimenni a divatból…” Úgy legyen, a maga eszközeivel a Könyvhét is ezért dolgozik. Az irodalomnál maradva, mint Jourdain úr, mostantól prózában beszélünk. Az Europoetica Fesztivál a világirodalom jeles képviselőit hozta el Budapestre, közülük Jekatyerina Taratutát, a Szibériában született, Szentpéterváron nevelkedett regényírót, filozófust ismerhetik meg e számunk olvasói. Jolsvai András Ma még csak szerda c. új könyvében a két évtizeddel ezelőtti harmincasok – mai ötvenesek – generációjának egy lehetséges történetét írta meg, azt a csábító lehetőséget is felkínálva erre fogékony olvasóinak, hogy megfejthetik: az irodalom és a szerkesztőségek korabeli világából kik szolgáltak mintául a regény szereplőinek… White horse a hó alatt címmel megjelent novelláskötetéről beszélve dr. Horváth Putyi megválaszolja a kérdést: jogász, író, filmrendező, színész? A reneszánsz évében a magyar reneszánsz kiemelkedő költője, Balassi Bálint életrajzi monográfiáját írta meg Kőszeghy Péter, a vele készített interjúból azt is megtudjuk: kapott volna-e erkölcsi bizonyítványt Balassi Bálint. Pléh Csaba legújabb összefoglaló kötetéről beszélve megfogalmaz egy alapigazságot is az emberről: „sajátosan unalomkerülő lény, aki egész életében megőrzi a kíváncsisággal kapcsolatos örömkészségét.” Ez talán önmagában is elég motiváció a tudományos munka végzéséhez. Szabadi Judit munkássága is jó példa a tudományos kíváncsiság motivációs erejének érzékeltetéséhez, a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakának, a modernizmusnak magyar és nemzetközi művészeit, jelenségeit vizsgálja tanulmányaiban, megfogalmazva a művészet új szemléletmódjának jellegzetességeit… Reméljük, egy boszorkányosan varázslatos számot sikerült készítenünk és olvasóinknak kíváncsiságuk sok örömet szerez. A Szerk. Tartalom 382. oldal A boszorkányok újra szépek és fiatalok! (Csokonai Attila) 384. oldal Igézet ne fogja! A boszorkány alakja a magyar néprajzban A boszorkány általában asszony vagy lány, aki természetfeletti képességeit örökli vagy tanulja. A boszorkány a néphit szerint addig nem halhat meg, amíg nem adja át a tudományát ( kézfogással, vagy seprűn keresztül). (Szénási Zsófia) 384. oldal Panoráma Graham Greene: A vesztes mindent visz Callmeyer Ferenc: Erdőelve meséi Kovács Dezső: Bohóc a manézsban Műhelytanulmányok a nyelvművelésről (Szerk. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó) Bőgel György: Blogvilág 387. oldal Könyvbölcső Tarján Tamás Négy puhafedelű 388. oldal Megjelent könyvek 2008. május 10–június 9. A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg. 392. oldal Lapmargó Murányi Gábor A konok hűség könyve Az Imre bácsi – a hűség könyve. Tükre s egyben vallomásos történeti krónikája annak a politikai és személyes kapcsolatnak, amely a szerzőt és főhősét egymáshoz köti, szétszakíthatatlanul, tántoríthatatlanul. 394. oldal Gyermek, ifjúsági Vakáció könyvvel a kézben (Cs. A.) 396. oldal A boszorkányok színeváltozása Sokak retteget gyermekkori meseélménye a vasorrú banya (vagy bába), aki az erdőben kószáló mesehősöket mindenféle lehetetlen próba elé állítja, sőt olykor-olykor fogságba is ejti, hogy felhizlalja, megsüsse, majd megegye őket. A tündérmesék boszorkánya ritkább esetben jóságos fiatal hölgy, ám ezeket a meséket nem ismerik a szülők, ráadásul egy szép és kedves boszorkánnyal nem is lehet olyan jól ijesztgetni a rosszcsontokat. (Pompor Zoltán) 398. oldal A költői levezetés cáfolhatatlan Beszélgetés Szilágyi Ákossal »A „tegyük fel” mint egy verseskötet címe, amely a kötet mindhárom ciklusának élén, mintegy tételszerűen tér vissza három önálló vers címeként, metafora csupán. Arra való, hogy lerombolja az élet és a halál magától értetődőségét, evidenciáját. Amit evidensnek, természetesnek fogadunk el, azt alig érzékeljük, el sem tudjuk képzelni.« – Szilágyi Ákos (Illényi Mária) 400. oldal Szellemi földcsuszamlás és teremtő alkotás Szabadi Judit a modernizmus kérdéseiről Szabadi Judit ¬– Tavalyi Gulácsy monográfiája után idén a könyvhétre megjelent egy tanulmánykötete A modernizmus sorskérdései címmel. „A tanulmányok – egymással mintegy dialógust alkotva – szinte maguktól szervezik koherens kötetté az anyagot, valamennyien érintve a modernizmus kérdéskörét. A kutatás gyújtópontjába állított magyar és európai művészek új élethelyzetben, új szemlélettel, új mondanivalóval jelentkeztek, és ehhez új formanyelvet teremtettek.” (Szénási Zsófia) 402. oldal Perbe fogott dokumentumok Beszélgetés Ungváry Krisztiánnal és Tabajdi Gáborral Elhallgatott múlt címmel két ifjú történész az 1956-1990-es időszak III/III-as ügyeinek felgöngyölítésére vállalkozott. Egyikük, Ungváry Krisztián a Corvina Könyvkiadó és az 1956-os Intézet gondozásában megjelent könyvben tárgyalt korszak közepén, 1970-ben született, a páros másik tagjának diplomáján épphogy megszáradt a tinta; Tabajdi Gábor huszonhét éves. (Mátraházi Zsuzsa) 404. oldal Egyik lehetséges történetünk Beszélgetés Jolsvai Andrással Jolsvai András legújabb regénye a rendszerváltás előtti három évbe vezeti vissza olvasóját, mégpedig egy irodalmi folyóirat látszólag belterjes, mégis az egész társadalmat példázó világába, ahol a főszereplő, Reményi Zoltán megérzi az új idők még csak épphogy lengedező szelét, és kollégájával friss szellemű, konkurens, irodalmi lapot alapít. (Mátraházi Zsuzsa) 406. oldal Ízzel-lélekkel Aki szakácskönyveket eddig csak gyakorlati céllal vett a kezébe, recepteket keresett és mennyiségeket ellenőrzött, annak bizonyára érdekes lesz úgy gondolni erre a „műfajra”, ami szórakoztathat is, mi több, kultúrtörténeti érdekességekkel, vagy a szerzők életútján keresztül erkölcsi példával szolgálhat. (Laik Eszter) 408. oldal Csak kézzel írok Interjú dr. Horváth Putyi jogásszal, íróval, filmrendezővel, színésszel Az idei Ünnepi Könyvhéten jelent meg dr. Horváth Putyi novelláskötete: White horse a hó alatt címmel. Az írások között húszévesnél idősebb is akad, az első a Jelenkorban jelent meg, másokból forgatókönyv is született. (Ócsai Dorottya) 410. oldal Szubjektív Tandori Dezső „Trika” és más Simenon-trükkök 411. oldal A kíváncsiság örömet szerez Beszélgetés Pléh Csabával Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár, a BME Kognitív Tudományi Tanszék alapítója. A lélek és a lélektan örömei címmel jelent meg a közelmúltban tanulmánykötete, mely szabadon tallóz a lélektan különböző, látszólag egymástól távol eső kérdései között. (Maczkay Zsaklin) 412. oldal A virtuális valóság filozófiája Az Europoetica Fesztivál vendége volt Jekatyerina Taratuta Jekatyerina Taratuta Szibériában született, Szentpéterváron nevelkedett regényíró, filozófus. Regénye Százegy perc meséi hajóstörténetek mozaikjaiból épül fel asztali beszélgetések visszaemlékező tónusában. A történetmozaikok valóságosak és szürreálisak, enigmatikusak és mikroreálisan pontosak. (G. István László) 413. oldal Egy ragyogó elme… Hubert Mania: Isten mégis kockázik! (Sz. J.) 414. oldal Kontrolling elemek a könyvkiadásban A tervezés célja, módszerei (Dr. Bódis Béla) 416. oldal Kertész Ákos Halottjaim is… 418. oldal Sikerlista 420. oldal „Nem vagyok annyira pesszimista mint illene” Lator László irodalomról, könyvekről és olvasásról Kevésszavú, fegyelmezett, klasszikus formákban gondolkodó költő, aki Az egyetlen lehetőség című válogatott verseskötetére idén Szépíró Díjat kapott. (Szénási Zsófia) 422. oldal Balassi és a rendszerváltás Beszélgetés Kőszeghy Péterrel Stílszerűen a Balassi Kiadónál jelent meg a Magyar Alkibiadész alcímű Balassi-életrajz, ennek folytatása lesz a Magyar Amphión, amely a Balassi Bálintra vonatkozó filológiai, poétikai, textológiai kérdéseket tárgyalja majd. A kétkötetes mű szerzője és a köteteket megjelentető kiadó igazgatója egy és ugyanaz a személy, Kőszeghy Péter.