Könyv minden

Sci-fi írók dolgozták fel műveikben a fizika tudományának olyan hipotéziseit, mint a párhuzamos világok elmélete, az antivilág elmélete, és amelyek olyan művekben öltöttek testet, amelyek szerint – egy példa – a Földünk tökéletes párja és személyei léteznek egy antivilágban, ahol most feltehetőleg éppen az Anti-Könyvhét anti-szerkesztője anti-maguk ajánlóját írja, nyilván anti-magyar nyelven (lapzártánk után, július 25-én már a 28. országos sci-fi találkozó veszi kezdetét Salgótarjánban). A könyvek világát olyan párhuzamos világnak gondolom – hívjuk például ezt a párhuzamos világot Gutenberg-galaxisnak –, amelyben minden, az egész univerzum megtalálható, a könyvek alkotta világ könyvlapjain. E személyes látomás kifejtése meghaladja kereteinket, emiatt mellőzöm, maradjunk annyiban, hogy időnként látomásaim vannak, de ez sem tartozik szorosan ide…
A könyvek világának az univerzalitásáról mondottak tartoznak ide annyiban, hogy e gondolatmenet jegyében a Könyvhétbe, noha könyves újság, minden beletartozik, mert minden könyv. Beletartozik például a sport világának most már nagyon hosszú ideje négyévenként ismétlődő legkiemelkedőbb eseménye, az olimpia is.
Olimpia és könyv – olimpia és sport – sport és könyv – sport és irodalom, a nem túl szabad asszociációk rövid kis jegyzéke annyit talán illusztrál, hogy ezek a fogalmak nem idegenek egymástól. A Könyvhét e számát az augusztus 8-tól 24-ig tartó XXIX. Nyári Olimpiai Játékokra tekintettel állítottuk össze.
Kicsit elidőzve még a párhuzamos világok gondolatánál, tulajdonképpen meglepő, hogy az olimpia milyen sokoldalúan van jelen a könyvek világában. Történeti, gazdasági, művészeti, lélektani megközelítésről tudósítunk, csak egy ilyen szűkre szabott válogatásban is, mint a Könyvhét augusztusi száma (valószínűleg vaskos köteteket megtöltene egy bibliográfia, amely az olimpiával, és tágabban a sporttal összefüggésben besorolható magyar és nemzetközi irodalomnak csupán a címeit sorolná fel).
Csokonai Attila a sportnak és a magyar irodalomnak az összefüggéséből villant fel képeket áttekintésében (nem feledkezve meg a kulturális társterületekről: Sport és irodalom címmel kamarakiállítás látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban). Olvasóink meggyőződhetnek róla, Csokonai Attila „felvillantott képeinek” megtekintésében örömüket lelhetik.
Az újkori olimpiákon kezdetben, visszanyúlva az ókori hagyományokhoz, a „szellemi, művészeti” területeken is versenyt hirdettek. És ha már emlegetjük azt a sokszor, sokfelől hallott megállapítást, hogy a sportban – mint a költészetben – kis nép létünkre „nagyhatalom” vagyunk, akkor mintha igazolni látszana ezt, hogy van egy „irodalmi aranyunk” is, Mező Ferenc szerezte „nekünk”, erről is beszámolunk.
Amióta létezik a televízió, az olimpiai közvetítések talán a földkerekség legnézettebb műsorai közé tartoznak, ennek megfelelően a körülötte kialakuló „gazdasági háttéripar” aktívan igénybe veszi ezek reklámerejét, így aztán a sportmarketing is önálló ágazattá vált, erről is olvashatnak egy cikket lapunkban.
A Tőzsde és olimpia cím utalhatna egy üzleti tudományos műre is, de téved, aki erre gondol, Szalay-Berzeviczy Attila fotóalbumát takarja a cím, aki azért nem mellesleg a BOM vezetőjeként aktívan szeretné elérni azt is, hogy az Olimpiát Budapesten rendezzék meg 2020-ban.
Az olimpia összefüggéseit mutatja be Laik Eszter is cikkében több oldalról, a megjelent köteteket ismertetve, és hogy ne csak megjelent könyvekről essék szó, már megjelenése előtt tudósítunk egy könyv+CD párosításról, amelyben az alkotó szerkesztők, Karle Gábor és Varga Sándor már a Pekingi olimpia eredményeiről is szeretnének beszámolni. A könyvszakmának van egy olimpikonja is Vaskuti István személyében, aki lapunkban beszél a könyvekhez fűződő kapcsolatáról.
Gallov Rezsőt az olimpiához köti eltéphetetlen kötelék, Olimpiák Peking előtt című kötetében és lapunknak is beszél erről.
Sajó László Öt és feles című kötete, de Sajó László személye maga is jelképezi a sport és irodalom, irodalom és élet összefüggését, hogy hogyan értem és miért írom ezt, nem kell kifejtenem, mert a vele készített interjúból ez tökéletesen kiderül.

Az irodalomról szól, és már nincs köze az olimpiához a Závada Pállal készített interjúnak, annál több köze van a történelemhez és az élethez. Idegen testünk c. regényének megjelenéséről, fogadtatásáról beszél. Hankiss Elemér Ikarosz bukása című kötetében a a Létről, a Nemlétről és a Sorsról elmélkedik, és az interjúban azt is elmondja, hogy a „végső választ” nem találta meg ő sem…

A Szerk.

Tartalom

430. oldal
Ami örömet ad: könyv és sport
Íróink, költőink sportjainkról
(Csokonai Attila)

432. oldal
Az olimpia a legnagyobb országfejlesztő és gazdaságélénkítő program
Szalay-Berzeviczy Attila - egy bankár az olimpia ügyéért
Ükapja, Dr. Berzeviczy Albert volt a Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnöke. Az ükunoka az üzleti világ egyik meghatározó alakja, fiatal kora ellenére szép karriert mondhat magáénak – a közelmúltig a Budapesti Értéktőzsde elnöke, most pedig az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója – szintén felkarolja az olimpia ügyét.
(Szénási Zsófia)

433. oldal
Panoráma
Márai Sándor: Béke Ithakában
Esteban Martín–Andreu Carranza: A Gaudí-kulcs
Henry S. Landor: Utazás a rejtelmes Tibetben
Johannes Wickert: A relatív kerekasztal lovagja. Albert Einstein
Walter Ingg: Vincent Van Gogh. Napba vetett pillantás

435. oldal
Könyvbölcső
Tarján Tamás
Summer Games

436. oldal
Megjelent könyvek 2008. június 10–július 9.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

440. oldal
Lapmargó
Murányi Gábor
Kvázi szótár

442. oldal
Gyermek, ifjúsági
A tizenhármas szerencseszám!
(Cs. A.)

444. oldal
„Nyugtalanító témákról érdemes írnom”
Ráday utcai találkozás Závada Pállal
Az Idegen testünk, Závada Pál új regénye egyetlen éjszaka alatt játszódik le, de a narrátorok segítségével a második bécsi döntéstől, amely Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülését eredményezte, egészen a párizsi béketárgyalásokig, Erdély újbóli elvesztésének napjáig tekinthetjük végig a történelem egy szakaszát.
(Mátraházi Zsuzsa)

446. oldal
Arany legendák
CD és könyv a magyar olimpiai bajnokokról
Két lelkes sportrajongó, a producer Karle Gábor és a sportújságíró Varga Sándor (az olimpiai bajnok Nagy Tímea férje) alapos kutatás után összeállítottak egy CD-t az MR Hangarchívumának olimpiai sportközvetítéseiből és hozzá könyv formában csatolják a sportolókkal és riporterekkel készített interjúkat.
(Szénási Zsófia)

448. oldal
Öt karika, öt plusz egy könyv
Akár a bőröndjét csomagolja valaki Pekingbe, akár csak a televíziója képernyője elé készül, az olimpiai élmény garantáltan élményt adó, informatív, tartalmas kiegészítője a hazai sporttörténeti könyvkínálat.
(Laik Eszter)

450. oldal
Foci EB után Öt és feles
Beszélgetés Sajó Lászlóval
Sajó László (tizenkét kötetes) költő egotripjei több mint tíz éve rendszeresen olvashatók a Magyar Narancs hasábjain. Az egotripek, ahol – a költő-író elmondása szerint – az egón van a hangsúly, személyes, fanyar humorral átitatott, „boldog, szomorú” mozaikdarabok saját életéből.
(Maczkay Zsaklin)

452. oldal
„Álmodó ártatlanság” vagy emberi sors?
Születésnapi beszélgetés Hankiss Elemérrel
Izgalmas szellemi kalandra hív Hankiss Elemér, sok-sok irodalmi példával is szemléltetett, a Létről, a Nemlétről és a Sorsról elmélkedő új könyve. Stílszerűen szólva: úgy hozta a sors, hogy évfordulós beszélgetést folytathatunk; az Ikarosz bukása című könyv a szerző nyolcvanadik születésnapja táján jelent meg.
(Mátraházi Zsuzsa)

454. oldal
Olimpia, marketing, Kína
(Pompor Zoltán)

457. oldal
Poéta Hungaricus
Ünnep utáni tűnődések, kezdők és tartalékok
(Csokonai Attila)

458. oldal
Aranylépcső
Művek lexikona 1.
(T. T.)

459. oldal
Irodalmi aranyunk
Rosszul indult számunkra az 1928-as amszterdami olimpia: sorozatos kudarcok a salakon, balszerencse és igazságtalanságok a küzdőtereken. A negyedik napon, augusztus elsején végre felkúszott a piros–fehér–zöld zászló a magasba, a győztes azonban nem hallhatta a Himnuszt, mert ő nem volt jelen. (Esztergomi kertjében értesült a sikerről.) Dr. Mező Ferenc gimnáziumi tanár Az olympiai játékok története című munkája szerezte meg az irodalmi olimpiai aranyérmet, mégpedig az epikai művek körében, tizennégy pályázót megelőzve.
(K. S. A.)

460. oldal
Olimpiai antikvárium
Régmúlt olimpiák könyves emlékei
(Szénási Zsófia)

462. oldal
Kontrolling elemek a könyvkiadásban
A készletgazdálkodás szervezése és elemzése
(Dr. Bódis Béla)

464. oldal
Kertész Ákos
A legjelentősebb gondolat

466. oldal
Sikerlista

468. oldal
Örök szerelmem, az Olimpia
Beszélgetés Gallov Rezsővel
(Maróti István)

470. oldal
Kenu és könyv
A könyves olimpikon
Vaskuti István olimpiai bajnok kenus felesége egy kis budai könyvesboltot vezet, magas rangú tisztségei mellett a sportoló is besegít, ha van ideje. Azért szeretik csinálni, mert az emberekhez sokkal közelebb lehet kerülni a könyveken keresztül.
(Ócsai Dorottya)