A tizenhármas számról

E számunk – a 2009. decemberi nyomdába adására készülünk. Megjelenésével befejeződik 2009. évi XIII. évfolyamunk, és noha a számmisztika távol áll tőlem, némi hétköznapi babonaságtól nem vagyok mentes: kéményseprőt látva megfogom a gombom, és különösen figyelemre méltónak gondolom a tizenhármas számot. Optimista természetem lehet az oka, hogy valamiért szerencsehozónak érzem, miközben a közvélekedés „peches” számnak gondolja – ha igaz az elmélet –, a templomos lovagok máglyára küldése óta. Racionálisan semmi nem magyarázza a dolgot, történtek velem jó és rossz dolgok egyaránt ehhez a számhoz kapcsolhatóan. Ez az évünk rossz volt (nem csak nekünk, hanem mindenkinek), ha a következő jobb lesz, az a babonámat erősítheti, ha még rosszabb, az gyengítheti (bár ennek megmagyarázására is van már kész elméletem: idén sorszámilag voltunk, jövőre naptárilag leszünk tizenharmadik évfolyamosok). Szóval, hogy ne szaporítsam a szót, túl vagyunk egy éven, és máris belevágunk a következőbe: XIV. évfolyamunk januári száma még idén, december 10-én megjelenik, és a tizenhármas számra alapozott értékelő összevetést mához egy évre halasztom.
Addig is magunkat ajánlom, olvassák a Könyvhetet (és jövőre is).
E számunkban RAKOVSZKY ZSUZSA beszél idén ősszel megjelent, A Hold a hetedik házban c. novelláskötetéről, amelyben női sorsokat, házasságokat, asszonyokat mutat be, a női létre jellemző élethelyzeteket, s erről mondja azt az interjúban, hogy a tipikus helyzetekben személyeket akar megmutatni.
SAJÓ LÁSZLÓ Írottkő c. regényéről beszél, és megtudhatjuk tőle, hogy ez a regény életrajzi elemekre épül. Talán sorsszerűnek is gondolhatjuk, hogy egy kisfiú bekerül egy kőszegi kollégiumba, majd később megtudja, hogy ez a kollégium egykor Ottlik Lászlónak is otthonául, később ihletőjéül szolgált.
A magyar történelemnek és könyvészet-történetnek egyedülálló darabja a Képes Krónika, legszebb oldalait, jelentőségét, történetét egy album formátumú, a Képes Krónika könyve címet viselő kiadványból ismerhetjük meg, WEHLI TÜNDE, a kötet egyik szerzője mondja el, hogy melyek azok a Képes Krónikára vonatkozó kérdések, amelyeket évszázados vizsgálat után sem lehet megfellebbezhetetlen bizonyossággal eldönteni.
A magyar könyvészet történetének kiemelkedő fejezete Kós Károly munkássága, erről adott közre egy kötetet SAS PÉTER, bemutatva Kós Károly könyves művészetét, lapunknak beszél arról is, hogyan indult Erdélyben Kós Károly könyvkiadói tevékenysége, másokkal együtt eljutva egészen a legendás Erdélyi Szépmíves Céh könyvsorozatáig.
Szabad-e megírni kortárs szerzőknek nagy klasszikusok műveinek folytatását? A kérdés újra meg újra aktuálissá válik, valahányszor egy klasszicizálódott mű folytatása megjelenik. Micimackó visszatért, a Milne művét folytató David Benedictus ihletett munkája révén, RÉVBÍRÓ TAMÁS, a kötet fordítója megválaszolja a folytatásra vonatkozó kérdést, és választ kapunk tőle arra a kérdésre is: hogyan kellett alkalmazkodnia a fordító előd, Karinthy Frigyes munkájához.
BÁN LÁSZLÓ a vele készített interjúban azokról az interjúkról beszél, amelyeket ő készített másokkal arról, hogyan látják a jövőt, mit gondolnak, mi lesz Száz év múlva. A fantázia meglódul ezen a kérdésen töprengve, érdekes, izgalmas válaszokat eredményezve, hiszen a jövő mindnyájunkat foglalkoztat. Bán László elmondja, milyen jellegű válaszok születtek, és azt is megtudhatjuk, mi az a kötet alcímeként használt „Titanic-állandó”. Lesz-e a jövőben például olvasó?
A Szépírók Társasága szokásos őszi fesztiválját – a naptár „jóvoltából” szokásosan a két lapzárta közötti „már” és „még” időszakában – idén is megrendezte, központi témája a „mindenki kisebbség” predikátum volt, az eseményt idén SZÁNTÓ T. GÁBOR j egyezte főszervezőként, lapunk munkatársa a fesztiválról, annak témájáról kérdezte, és arról: az olvasó is kisebbség?
Az olvasás visszaszorulása aggasztja a magyar sajtópiac kiadóit összefogó Magyar Lapkiadók Egyesületét is, ők komoly erőfeszítéssel, sok energiával munkához is láttak, hogy megváltoztassák a trendet, visszafordítsák az olvasók számának csökkenését. Példamutató tevékenységükről HAVAS KATALIN főtitkár beszél, mondanivalója ötletadóként szolgálhat a magyar könyvkiadók egyesületének is.
Boldog ünnepeket minden olvasónknak, aki december 10-én megjelenő januári számunkat már nem olvassa majd, akik pedig olvasni fogják, azoknak abban a számunkban kívánok majd BOLDOG ÚJÉVET.
(A Szerk.)

Tartalom

KÖNYVKIADÓ, KÖNYVKERESKEDŐI AJÁNLATOK

X. úr a KH-ban

566. oldal
Főnixlelkű asszonyok
Rakovszky Zsuzsa novelláskötetéről
„Nem típusokat, hanem személyeket akartam ábrázolni (inkább talán a helyzetek tipikusak). Igaz, hogy a vicc szerint »némelyik nő mind egyforma«, de azért nem hinném, hogy a novellák szereplőit a családi állapotukkal lehetne jellemezni…”
(Szénási Zsófia)
Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban

569. oldal
PANORÁMA
Márai Sándor : A teljes napló 1950–1951
Heller Ágnes: A filozófia radikalizmusa
Horváth Sándor: Kádár gyermekei
Somogyi Zsolt: A magyar szecesszió bútorművészete

572. oldal
Maradunk a Földön?
Beszélgetés Bán Lászlóval
„Különböző szintekről szól könyv, a legegyszerűbb hétköznapi élettől, hogy hogyan fogunk élni, közlekedni, lakni, a társadalom szerkezete milyen lesz, hogy szétesünk-e egészen vagy megyünk a közösségek felé, és végül, hogy az egész világ megmarad, vagy nem marad…”
(Illényi Mária)
Bán László: Száz év múlva

573. oldal
Olvasásnevelő Híd, Séta és Ladik
Beszélgetés Havas Katalinnal
(M. Zs.)

574. oldal
Kőszegi történet
Beszélgetés Sajó Lászlóval
„Mindenkinek volt valami foglalkozása: volt, aki presszós volt, más orvos vagy közértes. Én persze újságíró lettem. Egyedül írtam és szerkesztettem a Kisudvar című, öt példányban »kiadott« lapot, amit aztán 5 Ft-ért el is adtam.”
(Maczkay Zsaklin)
Sajó László: Írottkő

576. oldal
Mi történt a Százholdas Pagonyban?
Megjelent a Micimackó folytatása
Beszélgetés a fordítóval, Révbíró Tamással
„Szerencsés vagyok: fordítói pályámon nem is volt ritka az ilyen kegyelmi állapot, amikor reggelente alig vártam, hogy leülhessek dolgozni, annyira magába ölelt, a közegébe vont a mű, amelyet fordítottam.”
(Szénási Zsófia)
David Benedictus: Micimackó visszatér
Illusztrálta: Mark Burgess
Fordította: Révbíró Tamás

577. oldal
Gendernyelvészet
Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe
(K. S. A.)

579. oldal
KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Vidám és komor nevek
Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin, Regények, elbeszélések
Madárezredes. Kortárs bolgár drámák
Elina Hirvonen: Hogy ő is ugyanarra emlékezzen

580. oldal
Megjelent könyvek 2009. október 16-november 12.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

584. oldal
LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Ikrek könyve
„Dóra–Nóra, Anikó-Enikő, Viktória-Mónika, Mihály-Marcell, Rudolf-Róbert – néhány találomra kiválasztott ikerkeresztnév Benkő Imre új könyvének képaláírásaiból. A ritka eseményre készülő apák-anyák már névadásukkal is jelezni kívánták az újszülöttpár különleges összetartozását. A játékosabb kedvű felmenők ennél is tovább mentek, amikor mondjuk a Mária-Magdolna névpárral hirdették, erősítették csemetéik egymástól való elszakíthatatlanságát.”
Benkő Imre: Ikrek/Twins 1982-2008. Előszók: Baki Péter, dr. Métneki Júlia

586. oldal
GYERMEK, IFJÚSÁGI
Könyvet a karácsonyfa alá
(Cs. A.)
Clement-Davies, David: Tűzhozó.
Fombelle, Thimothée: Ágrólszakadt Tóbiás. II. Lilia szeme.
Gőcze Judit – Hopp Márton: Békakaland.
Kiss Ottó: A nagypapa távcsöve
Kormos István: Kerek esztendő 2010.
Lackfi János: A részeg elefánt.
Móra Ferenc: A nagyhatalmú sündisznócska.
Sedgwick, Marcus: Boszorkánydomb.
Weis, Roland: Találmányok

590. oldal
Hagyományőrzés új változattal
(Cs. A.)
Felejthetetlen mondák és legendák

592. oldal
A királyportrék titka
Wehli Tünde a Képes Krónikáról
A Képes Krónikával kapcsolatosan olvashatjuk Szovák Kornél sorait, melyek szerint nagyrészt ennek a díszkéziratnak köszönhető, hogy „…bekerült a történetírásba nemcsak a dinasztia eredethagyománya, de valamikor s valahol a magyar nép származástudata is, a kettő egymásba fonódva, át- meg átszőve a hatalomról vallott mindenkori nézetekkel, a korabeli értelemben vett nemzeti önreflexió hordozójává vált”.
Veszprémy László – Wehli Tünde - Hapák József: A Képes Krónika könyve

594. oldal
Eco csodakamrája
(Laik Eszter)
Umberto Eco: A lista mámora

596. oldal
„Egyrészt a kényszer vitte rá, másrészt pedig a kedv”
A könyvművész Kós Károly
Beszélgetés Sas Péterrel
(Jolsvai Júlia)
Sas Péter: Kós Károly, a könyvművész

598. oldal
FILM ÉS KÖNYV
Vérszegény vérszívók
(Pompor Zoltán)
Darren Shan: Rémségek cirkusza

601. oldal
Az olvasó is kisebbség?
Beszélgetés Szántó T. Gáborral
„A gyerekek az emberi lélek működéséről, például a felnőtté és szülővé válás alapvető fontosságú kérdéseiről nem, vagy alig hallanak az iskolában. Pedig matematikus vagy irodalomtudós lényegesen kevesebb emberből lesz, mint szülő.”
(Szepesi Dóra)

609. oldal
Szubjektív
Tandori Dezső
A Többé-Nem-Enciklopédia tisztítótüze
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája

610. oldal
A jégkalapács harmadik csapása
Vlagyimir Szorokin regényei
(Laik Eszter)
Bro útja, fordította Holka László
A jég, fordította Bratka László
2300, fordította Holka László
Az opricsnyik egy napja, fordította Szőke Katalin
Cukor-Kreml, fordította M. Nagy Miklós

612. oldal
Verselemzés és pályakép
Alföldy Jenő Csanádi Imre monográfiája
(Csokonai Attila)
Alföldy Jenő: Csanádi Imre költői világa. Pályakép
Alföldy Jenő: Huszonöt verselemzés

613. oldal
KÖNYVIPAR
Mindig mozgásban – Pozsonyban
„A pozsonyi óváros gyönyörű, egyre több kávéház és jó vendéglő várja az odalátogatókat. Az Obchodna ulicán még ugyanúgy jár a villamos, mint amikor még pelenkáért vagy tornacipőért rándultunk át a szomszédba.”
(Lendvai Zsóka)

614. oldal
GAZDASÁG
Jövőre is rÁFÁzunk
(Dr. Bódis Béla)

615. oldal
Zsebsegítség nem csak kezdőknek
Bártfai Barnabás: Windows 7 zsebkönyv
(Csokonai Dániel)

616. oldal
Kertész Ákos
Halált virágzik a türelem
Újra Radnóti

618. oldal
Sikerlista

621. oldal
A túlzott optimizmus következménye
Beszélgetés Kolosi Tamással