Trendek és irányok a lengyel irodalomban – Jarosław Bajaczyk
Szénási Zsófia - 2018.02.28.
A Vajáktól a dzsihádig

Bár a lengyelek évek óta jelen vannak a könyvfesztiválon kiállítóként – a Varsói Könyvfesztiválon való magyar szereplésért cserébe kapnak mindig egy standot –, még egyszer sem voltak kiemelt vendégek. A visegrádi országokkal összefogva idén [2017-ben] díszvendégek lesznek, és reményeik szerint felújíthatják a rendszerváltás előtt szorosa(bba)n működő baráti viszonyt és kulturális együttműködést. Jarosław Bajaczyk, a Lengyel Intézet megbízott igazgatója a terveikről mesél.
– A lengyel könyvpiac jóval nagyobb a magyarnál, így nagy merítésből válogathattak a könyvfesztiválra. Bevezetőként mondana néhány szót a lengyel könyvkiadás és könyvkiadók helyzetéről?
– A lengyel könyvkiadást szintén érintik azok a nemzetközi tendenciák, amik a nyomtatott könyvek olvasásának visszaszorulása felé mutatnak, és amit a felívelő e-könyv és hangoskönyv-eladások még nem tudnak teljesen ellensúlyozni. Mindezek ellenére a lengyel könyvpiac a magyarhoz képest óriásnak számít: az elérhető legfrissebb, 2015-ös adatok alapján az országban körülbelül 2000-2500 kiadó működik aktívan, bár a piac meglehetősen koncentrált, a legnagyobb 300 kiadó publikálja a megjelenő címek 98%-át. A 2015-ös évben mintegy 35000 cím jelent meg, aminek körülbelül egyötöde fordítás, főleg angol nyelvről. Gyermekkönyvekből évente valamivel több, mint kétezer cím jelenik meg. Egy kiadás átlagos példányszáma nagyjából háromezer. A fentiekből látszik, hogy Lengyelországban még mindig jó üzlet könyvet kiadni, ami elsősorban a könyvek marketingjére költött, a magyar piacon megszokottnál jóval magasabb összegnél érhető tetten.
– Kiket hívnak meg és milyen szempontok alapján válogatták a könyvfesztiválra megjelenő köteteket?
– A legnagyobb sztár köztük kétségtelenül az 1948-as születésű Andrzej Sapkowski, akiről nem gondoltuk volna, hogy eljön Magyarországra, mivel ritkán látogat el külföldre. Ő igazi nagyágyú a fantasy irodalomban, világszerte ismert és sok nyelvre lefordítják a műveit, nemrég egy londoni könyvvásáron tartott bemutatót. Az 1985-ben elindított és Magyarországon is jól ismert Vaják sorozat hatodik darabját fog megjelenni tőle most, Fecsketorony címen. A Vaják-történetek a képregények és társasjátékok mellett egy nemzetközileg rendkívül népszerű és anyagilag sikeres számítógépes játéknak is alapjául szolgáltak. A cég tavaly egy magyarországi videojáték találkozón is bemutatkozott, és tervezzük, hogy a könyvbemutató mellett, a fesztivállal párhuzamosan a számítógépes játék rajongóinak is szervezünk egy találkozót. A következő szerzőnk Paweł Lisicki, akinek Dzsihád és a Nyugat öngyilkossága című esszékötete nagyon időszerű kérdést feszeget. Provokatív elemzésben veszi górcső alá a muszlim vallást, annak történetét, és a fundamentalizmusra, illetve a terrorizmusra adott nyugati, elsősorban katolikus választ. Az újságíró – aki jelenleg a Do rzeczy konzervatív politikai hetilap főszerkesztője – kötete heves reakciókat váltott ki hazájában, egyesek a kérdés leegyszerűsítésével vádolták meg, mások épp a témafelvetés újszerűségéért dicsérték. Az 1976-os születésű Ignacy Karpowicz nem most jár először Magyarországon. Az író, műfordító és utazó Szálkák című regényében átlagos és rendkívüli emberek – egy idősödő irodalomkritikus, egy ázsiai drag queen és egy kopasz xenofób – keserédes portréját adja nagyvárosi környezetben. Lidia Amejko – a gyengébbik nem egyetlen képviselője az írók között – A telepi szentek élete című regényével jelentkezik, amelyben a címben szereplő lakótelep, mint a tökéletlen, ám tökéletesíthető világ metaforája jelenik meg. Elsőkönyves szerzőnk, az 1976-os születésű Maciej Płaza H.P. Lovecraft válogatott írásainak fordításával debütált az irodalomban. Skoruń (Kölök) című kötete hét elbeszélést tartalmaz.
– Milyen közös programokon vesznek részt a lengyel írók?
– Törekedtünk arra, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az egyéni és a visegrádi fellépőket együtt bemutató csoportos programok között. A legnagyobb név, Andrzej Sapkowski önállóan szerepel majd a fesztiválon, Paweł Lisicki egy cseh és egy szlovák esszéistával fog beszélgetni, Lidia Amejko cseh és szlovák női írókkal vesz részt panelbeszélgetésekben, és visegrádi partnereinkhez hasonlóan mi is bemutatjuk a kiadóknak és műfordítóknak a fordítási támogatási lehetőségeket. A Lengyel Könyvintézet vezetője fogja promotálni a finanszírozási lehetőségeket és a lengyel támogatási rendszert. Lesz irodalmi börze, ahol a műfordítók kedvenc műveikből ajánlanak a kiadóknak, és nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekirodalom bemutatására is.
– Mit gondol miért lazultak meg a rendszerváltás után a közép-európai országok közötti kulturális kapcsolatok?
– A kommunizmus felszámolásával megnyíltak a határok és fontosabbnak tartottuk a londoni, párizsi, németországi vagy akár kínai jelenlétet, mint a közép-európait. De most ideje újraértelmezni saját pozícióinkat. Ebben az évben Lengyelországban zajlik még a Magyar Kulturális Évad, jövőre pedig mi hozunk Budapestre lengyel vendégeket és népszerűsítjük a lengyel kultúrát a lengyel állam függetlenné válásának századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken.
Szénási Zsófia
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Mondom én… Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Gyarmati nő című legújabb kötetéről
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Én; élet; rajz
Kaján leckék – Kaján Tibor-Martin József: Karikatúra a betűtengerben
Kefe habbal, avagy az átnyálazás hiánya – Melissa P.: Minden este 100-szor kefével
Bizonyosan – Kerékgyártó György: Hegyi szakaszok szobakerékpáron