Enciklopédia a magyar családnevekről

A magyar névtannak olyan klasszikusai vannak, mint Gombocz Zoltán, Pais Dezső és Kiss Lajos, a mai névtanosok közül pedig a legismertebb és legjelentősebb Hajdú Mihály, az ELTE BTK emeritus professzora. Jelen, családneveink zömét tárgyaló könyve félévszázados kutatói munkájának egyik legjelentősebb eredménye.
Ami a magyar személyneveket illeti, a XIV. századtól kialakult kételemű névrendszerben a családnevek (vezetéknevek) jelzőként viselkednek a keresztnevek (utónevek) előtt. A családneveknek kialakulásukkor az volt a feladatuk, hogy több azonos keresztnevű személy közül kijelöljenek egyet. Például melyik Gábor a sok közül? Példánkban a Kiss családba tartozó. Így alakult ki és szilárdult meg a Kiss Gábor név. A családnév nemzedékről nemzedékre öröklődve általában az apa családjához kapcsolja az embert. A keresztnév a születéskor kapott egyéni név, amelyet általában a szülők választanak a gyermekük számára.
Hajdú ebben a kötetében 1230 magyar családnevet vizsgál, amelyet közel 6 700 000 személy visel, Magyarország lakosságának közel 66%-a. Ez az arányszám kiterjesztve a határon kívüli magyarokra azt mutatja, hogy tizenötmilliónyi magyar közül tízmillió személy családnevének nyelvi hovatartozására, írásbeli változataira, eredetére, a név kialakulásának okaira, gyakoribb előfordulási helyére stb. ad választ a könyv.
A tíz leggyakoribb családnév a következő (zárójelben típusuk): Nagy (tulajdonságra utaló), Kovács (foglalkozásra utaló), Tóth (népre utaló), Szabó (foglalkozásra, esetleg tisztségre utaló), Horváth (népre utaló), Kiss (tulajdonságra utaló), Varga (foglalkozásra utaló), Molnár (foglalkozásra utaló), Németh (népre utaló), Balogh (apanévi eredetű vagy tulajdonságra utaló). Ezek a családnevek általánosan elterjedtek az egész magyar nyelvterületen.
A keresztnévből lett, apanévi eredetű vezetéknevek közül igen gyakori a Simon, amely szintén általánosan elterjedt, de a Dunán túl és a nyelvterület északi, északkeleti részében, valamint Erdélyben gyakoribb. A szintén nagyon elterjedt Farkas családnév különösen az Őrségben, Erdélyben, Moldvában gyakori. Ami a több alakváltozattal rendelkező neveket illeti, például a Fazekas forma az egész nyelvterületen elterjedt, de egyes alakváltozatai különböző tájakra jellemzők (Fazakas Erdélyben, északkeleten, Fazokas az erdélyi Csíkban, az Alföldön, Fazikas a Duna vonalától és Nógrádtól keletre egészen Erdélyig).
Hajdú Mihály nemcsak a magyar eredetű családneveket tárgyalja, hanem olyan meghonosodott és gyakori idegen eredetűeket is, mint a – hogy németeket említsek – Fischer, Suszter és Klein.
Jelen könyv nemcsak alapos munka, hanem élvezetes olvasmány is egyben, különösen azoknak (s ők vannak többségben), akik megtalálják benne saját családnevüket.

K. S. A.

Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink
Tinta Könyvkiadó, 551 oldal, 4990 Ft