Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
újdonságai
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságai Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyv

Alexander Canduci: A történelem nagy hazugságai

2012.07.18.

Hazugságok nyomában

Hogyan írták át a világtörténelmet a politikusok, történészek csúsztatásai, elhallgatásai, sőt mi több tudatos hazugságai? Erre a kérdésre adja meg a választ a Kossuth Kiadó nemrégiben megjelent kötete.

Az ausztrál történész négy téma köré fűzi fel kutatásai eredményét: elsőként a hazugságokról és csúsztatásokról olvashatunk, majd a bűnbakkereséséről, aztán a hivatalos hazugságokról és elhallgatásokról, végül azokról, akik vizet prédikálnak, de bort isznak. A feldolgozást sokatmondó képanyag segíti, miközben a könyv egészének kivitelezése szemet gyönyörködtető. A történetek között javarészt olyan események sorakoznak, amelyekről már sokat hallhattunk – mint például Sztálin történelemhamisításai, Ehnathon fáraó kitörlése a történelemből, ám néhány kevéssé ismertet is találunk közöttük.
Ha valaha Egyiptomba vet a jó sorsunk, megcsodálhatjuk Karnakban II. Ramszesz 24 méter magas, erőt sugárzó kapuívét is. A kapu külső falába metszett rajzok a fáraó nagyságát hivatottak érzékeltetni, többek között emléket állítva igazán lélegzetállító hőstetteinek az i. e. 1275-ben lezajlott kádesi csatában is, amikor is egy szál magában könnyűszerrel leigázta a szomszédos hettiták birodalmát – legalábbis a rajzok és hieroglifák tanúsága szerint. Még a laikus olvasónak is feltűnik, hogy a történet meglehetősen hiteltelen, valószínűleg valamilyen kudarcot próbáltak meg leplezni a legendagyártással. És így is van: a csata során a fáraó majdnem életét vesztette és csupán a hettita hadsereg pénzéhségének köszönhető, hogy az ütközet halovány egyiptomi győzelemmel ért véget. Bár valódi győzelemnek nem nevezhető, hiszen bár megfutamították a hettitákat, Kádes hettita kézen maradt. II. Ramszeszre mindenestre a történelemhamisítás úttörőjeként tekinthetünk.
Követői sorában megtalálható Augustus császár, Andrew Jackson amerikai elnök, nem igazán meglepő módon Néró császár, illetve Sztálin és Roosevelt elnök, vagy Mao Ce-tung. Közelebbről megismerkedhetünk azzal a történettel is, ahogy az amerikaiak bekebelezték Mexikót. Megpróbáltak a legitimáció érdekében úgy beállítani a történteket, mintha a mexikóiak megtámadták volna őket. Ám erről szó sem volt, mivel valójában amerikaiak törtek be Mexikóba, és kényszerítették háborúba. Hasonló elemeket tartalmaz az Egyesült Államok II. világháborúba történő belépésének története. A hivatalos változat szerint a japánok megtámadták az amerikaiak Pearl Harborban állomásozó hadihajóit. Valójában Roosevelt elnök tudatos olajembargóval provokálta ki a támadást, és így a belekeveredést a II. világháborúba. Roosevelt ráadásul a japán rádióállomások lehallgatása révén nagyon is tudatában volt, mi várható, sőt felkészülve a harcra, a legkorszerűbb hadihajókat idejekorán eltávolította Pearl Harbor kikötőjéből.

Szintén meglehetősen furcsa módon történt az amerikaiak beavatkozása a vietnámi háborúba. A hivatalos változat szerint a vietnámi háborút az észak-vietnámiak robbantották ki, amikor megtámadták a Dél-Vietnámban állomásozó amerikai erőket. Ám ez nem igaz, valójában egy túlontúl lelkes, megfontolatlan tengerész felelős a háború kirobbantásáért.. A pattanásig feszült helyzetben amerikai rombolók járőröztek a Tonkini-öbölben, az észak-vietnámi felségvizek közelében, amikor egy meglehetősen sötét éjszakán (1964. augusztus 4-én) úgy érzékelték, rájuk támadtak. A rombolók ellentámadásba lendültek, és jelentették, hogy megtámadták őket. E jelentés nyomán üzent hadat Amerika Észak-Vietnámnak. Valójában kísértetekre lődöztek azon az éjszakán, semmilyen nyomát nem találták soha annak, hogy az ellenség a helyszínen tartózkodott volna, csupán egy ügybuzgó tengerész vélte őket felfedezni a sötétben. Ám mivel a Johnson-kormányzat csak az ürügyet kereste, hogy megtámadhassa Vietnámot, a légből kapott incidens jó alkalmat kínált a háború megindítására.
Olyan közkeletű tévhiteket is eloszlat a könyv, miszerint az egyház azért üldözte Galileit, mert a tudós ragaszkodott hozzá, hogy a Föld a Nap körül kering. Mint ismeretes a 15. századig az volt az általános nézet, hogy a Föld a világegyetem központja. Kopernikusz nevéhez fűződik a feltételezés, miszerint ez nem így van, hanem a Föld és a többi bolygó a Nap körül mozog. Ezen elméletet sikerült csillagászati megfigyelésekkel igazolnia Galileinek az 1600-as évek elején. Ám – legalábbis a hivatalos történelemfelfogás szerint – felfedezéséért eretnekséggel vádolták, majd az inkvizíció elé citálták és végül tanai visszavonására kényszerítették. Valójában Galileit nem azért üldözték, mert az új világnézet hívéül szegődött, hanem mert rendkívül befolyásos embereket haragított magára, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy Galilein bosszút álljanak. Tehát üldöztetésének politikai és nem vallási okai voltak. Ahogy a könyvből megtudhatjuk, Galilei rendkívül intelligens, ám hirtelen haragú és beképzelt ember volt.

Jolsvai Júlia

Alexander Canduci: A történelem nagy hazugságai. Világrengető csalások, hazugságok, elhallgatások az emberiség történelmében, Kossuth Kiadó, 336 oldal, 5990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/1.Élet és Irodalom AlapítványKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés