Fűből-fából orvosságot

A magyar népi orvoslásban a gyógynövények döntően fontos szerepet játszanak. E felismerést is hasznosítva alkották jelentős műveiket orvostudományunk klasszikusai, Melius Péter (Herbárium, 1578) és Pápai Páriz Ferenc (Pax Corporis, azaz A test békéje, 1690). A népi orvoslás azonban a következő századokban elvált a tudományostól, hivatalostól. A gyógynövények – és nem a belőlük nyert kivonatok – holisztikus felhasználása csak a XX. században vált újra jelentőssé. Döntő szerepe volt ebben Varró Aladár Bélának, akinek műveit az utóbbi évtizedben is újra kiadják, valamint Oláh Andornak, aki nemcsak alternatív gyógymódokat felkaroló és reforméletmódot hirdető orvos, hanem jelentős néprajztudós is volt. A természetgyógyászat hazai sikerkönyve azonban Maria Treben magyarra fordított műve lett (1990).

Melius és Pápai Páriz is Kolozsvárott adták ki munkáikat. Érdekes módon a XX. század végére Kolozsvár lett Péntek János vezetésével a népi növényismeret (etnobotanika) kutatásának legfontosabb központja. Debrecenben tevékenykedik Vörös Éva, a magyar növénynevek avatott rendszerezője. Velük párhuzamosan munkálkodik kötetünk szerzője, Rácz János, aki már növényneveink (2010) és állatneveink (2012) monográfiáját is közzétette.

Az orvosi intézmények kiépülésével és működésével párhuzamosan a népi orvoslás árnyékként van jelen kultúránkban. Az innen vett és a természetgyógyászok köréből folyamatosan kikerülő, gyakran hasznos, olykor gyanús receptek ellenőrzése állandó kihívást jelent. Ezekre a kihívásokra válasz Rácz János jelen kötete, amely 250 – jelentős részben nem hazánkban honos – gyógynövény leírását, nevének magyarázatát és gyógyhatásának ismertetését tartalmazza. Könyvében a közismert retek éppúgy megtalálható, mint a Délkelet-Ázsiában honos, “a gyümölcsök királyának" számító durián. Ez utóbbi hatalmas, vadon is előforduló örökzöld fán nő. Gyümölcse tüskés, tojásdad alakú és emberfejnél nagyobb. Állítólag ez az egyetlen gyümölcs, amit a tigris is elfogyaszt (karmaival töri fel a héját) és a rinocérosz is kedveli. Életveszélyes alkoholt fogyasztani rá. Érett gyümölcse afrodiziákum (nemi serkentőszer), egyéb részei pedig a láz és sárgaság ellenszerei.

Rácz ezzel a könyvével is ékesen bizonyítja, hogy négy tudomány – a botanika, az orvostudomány, a művelődéstörténet és a nyelvészet – művelésében egyaránt jártas. Kötetének külön erénye az a függelék, amelyben 75 betegség, bántalom ellenszereként csoportosítja az általa tárgyalt gyógynövényeket.

Galambos Kristóf

Rácz János: Gyógyhatású növények.
250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése
Tinta Könyvkiadó, 250 oldal, 1490 Ft