A helyszín egy magyar kisváros, járási székhely, ahol többségben vannak a magyarok. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának huszadik évfordulóján és Masaryk születésnapján a magyar értelmiségnek is reprezentálni kell az ünnepségen. Berinkei Tamást, a helyi gimnázium történelem-földrajz szakos tanárát szemelik ki a feladatra, ám ő az előre jóváhagyott beszéd helyett a magyarság dicső múltjáról beszél.

Határhelyzet – talán ez lehetne e finom kis kötet egyik kulcsszava. Thomka Beáta könnyeden, de a tőle megszokott alapossággal járja körül a témát.

Orhan Pamuk regénye tipikus esete annak, hogyan válik valósággá az irodalmi fikció, hogyan lesz az elképzelt az élet része. Az Ártatlanság Múzeuma (Masumiyet Müzesi) ugyanis valóban létezik, méghozzá Isztambulban, a regényben emlegetett Cukurcuma negyedben, a regény női főhősének házában, a  világhálón is rá lehet keresni.

A metafizika szó voltaképpen helyre utal. A filozófia legendáriuma szerint Arisztotelész műveinek rendszerezője, a rhodoszi Andronikosz nevezte el így azokat a műveket, amelyek a Fizika után következtek: meta ta phűszika.

Bitó László, aki saját belső, humánus, az ember eredendő gonoszságát tagadó értékrendje szerint, nem először fogalmazza újra a szentírást, kultúránk e legalapvetőbb dokumentumát, ezúttal is szenzációs ötlettel lép elénk.

A Fekete Sas Kiadó már számos Kóka Rozália könyvvel megörvendeztette olvasóit, és most egy eddig ismeretlen oldaláról mutatja be a népmese és -dal gyűjtő mesemondót. Ezúttal illusztrált interjúkötetet vehetünk kézbe, amelyben tíz ma már idős asszonnyal olvashatunk egy-egy beszélgetést.

Az etimológia szó a nyugati nyelvészeti hagyományban nem elsősorban ‘szóeredettan’, hanem általában ‘szótan’ értelemben volt használatos, például Sylvester János meghatározásában: “Igík [azaz szók, KSA] igaz tulajdonságárul való tudomány” (1539).

Olvassuk újra Kafkát! Miért? Azért, hogy megszabaduljunk a vele kapcsolatban belénk ivódott, ránk rakódott sztereotípiáktól, címkéktől, az eddigi, még oly mély értelműnek is tűnő pszichoanalitikus vagy hermeneutikai megfejtésektől.

Sejer felügyelő történeteinek harmadik darabját tarthatja kezében a magyar olvasó, és a neten való kutakodás után azt is megtudtam, hogy vannak már magyarországi rajongói. A hamisítatlan skandináv regényben nemcsak a nyomozás és a hátborzongatóan gyönyörű északi táj, de az emberi lélek szövevényes világa is hangsúlyt kap, és nemcsak a rendőrök, de a helybéliek magánéletébe és mindennapjaiba is elkalauzol a szerző.

A néprajz tudósai elkeseredett harcot vívnak a múló idővel, hiszen ez a tudományág a népi kultúra, a népművészet, a szájhagyomány útján terjedő népköltészet stb. pusztuló javait elemzi. A hagyományos paraszti életforma megszűnése azzal fenyeget, hogy eltűnik a tudomány tárgya: idővel nem lesz mit vizsgálni.