KÖNYVHÉTEN INNEN BOLOGNÁN TÚL - A HAZAI GYERMEKKÖNYVKIADÁS TRENDJEI

Könyvforgalom
„Örvendetes módon folytatódott a gyermek- és ifjúsági könyvek piaci növekedése, 2006-ban 7.735.809.000 Ft-os forgalmat regisztráltak, az összforgalom 11,8%-át. (A megelőző esztendőben az ágazat 6.616.108.000 Ft-os bevételt produkált, az összforgalom 10,5%-át.)” – olvashatjuk a Magyar Könyvkiadók és Kereskedők Egyesületének a tavalyi könyvforgalomról szóló jelentésében. Sajnálatos módon azonban nem áll rendelkezésünkre pontos adat arra nézve, hogy a tavalyi és az idei Könyvhét között pontosan mennyi gyermek- és ifjúsági cím jelent meg. A 2006-os év gyermekkönyv-eladási statisztikáit böngészve (forrás: www.ksh.hu) megállapítható, hogy a magyar szerzők közül 10 000 példány fölött továbbra is csak a klasszikusokat érdemes újra kiadni, az újdonságokra valahogy nincs még felkészülve az olvasóközönség. A hazai gyermekkönyvpiac sajátossága, hogy meglehetősen nagy kereslet mutatkozik az olcsó meseválogatásokra, ezek kiadásában az alacsony előállítási költség mellett minden bizonnyal a jogdíj-mentesség is jelentős motiváció. Általánosságban az is elmondható, hogy míg a tízezres határt kortárs magyar szerzőnek esélye sincs átlépni, addig a tavalyi év sikerkönyve, Harry Potter és a félvér herceg 182 000 példányban látott napvilágot. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a Potter-sorozat befejező kötete ennél is magasabb példányszámot fog elérni. Más kérdés, hogy a tavalyi évben sem írtak olyan gyermekregényt, mely népszerűségben felvehette volna a versenyt Rowling könyvével…

Kiadók, társulások
A 2006-ban kiadott 11370 könyv 10-11%-a, azaz több mint 1100 cím sorolható a gyermek- és ifjúsági irodalom körébe, ami nem is rossz teljesítmény attól a tízegynéhány könyvkiadótól, mely elsődleges profiljának a gyermekkönyvek kiadását tekinti.
A kiadói paletta a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is sokszínű: a klasszikus „nagy” kiadók mellett a kisebb kiadók az összefogásban látják a fennmaradás lehetőségét, melynek két bázisa a Sándor Csilla szerkesztette Csodaceruza (a folyóirat-kiadás mellett újabban könyvkiadással is próbálkoznak), valamint a két budapesti Pagony gyermekkönyvesbolt. Az általuk generált új trendek – igényes kivitelezésű, művészi mesekönyvek, fiatal szerzők és illusztrátorok felkérése, korábban tabunak számító témák feszegetése – lassan hatnak a gyermekkönyvkiadásra, és a kilencvenes évek „szabadrablását” követően napjainkban az igényesség újra minimális elvárásként jelentkezik a gyermekkönyvkiadásban. Nem lebecsülendő a Csodaceruza-Pagony-kör gyermekkultúra-szervező tevékenysége, számtalan rendezvényen megjelennek, író-olvasó találkozókat, szakmai konferenciákat szerveznek elég csak a Téli Gyermekirodalmi Fesztiválra vagy az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon kialakított „gyermekkönyv-paradicsomra” gondolni, ez utóbbin a kiadók könyvei mellett gyermekszabású játékvilág és zenés-játékos előadásokkal várták a meglehetősen visszafogott reklám miatt csak kis számban odasereglő látogatókat.

Díjak, díjazottak
Az igényes munka, úgy tűnik, megtermi a gyümölcsét: IBBY magyarországi tagozata az Év Gyermekkönyve-díjak odaítélésekor fiatal szerzők, illusztrátorok és kiadók erőfeszítéseit honorálta. Berg Judit Rumini című könyvét, mely szinte az egyetlen 2006-ban megjelent meseregény a Pagony adta ki, Baranyai András a Csodaceruzánál megjelent Kiss Ottó Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután című könyvét illusztrálta, a Naphegy kiadó pedig egy évvel ezelőtt még nem is létezett. A kiadó vezetője a gyermekkönyvpiacon elfoglalt helyzetükről így vélekedett: „Úgy látjuk, hogy az elmúlt néhány évben egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőség, és egyre több olyan gyerekkönyv jelenik meg, amely megfelel a mai igényeknek, és közelebb van az európai átlaghoz. Ezzel együtt nem könnyű újítani, mert a magyar könyvpiac továbbra is meglehetősen konzervatív ízlést tükröz. Sajnos mind a kereskedők, mind a vásárlók gyakorta bizalmatlanok az új dolgokkal szemben. Ennek ellenére szerencsére vannak lelkes, új szereplők, akik friss szemléletet képviselnek. Óriási feladataink voltak, hiszen nulláról kellett a terjesztői kapcsolatainkat kialakítani, a teljes ismeretlenségből az olvasóinkhoz eljutni. Azt gondolom, hogy szakmai elismertség szempontjából várakozáson felül jó évet zártunk. Az ismertségünkön és az eladott könyveink számán, még van mit javítani.”

Jövőkép
Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint lényegesen kevesebben olvasnak verseket, mint regényeket, a magyar gyermekkönyvpiacon jelenleg több újra kiadott és kortárs gyermeklíra kötet is forgalomban van. Fiatal magyar illusztrátorokból sincs hiány, ezt mutatják a bolognai könyvvásáron elért sikerek, és az is, hogy egyre több, korábban konzervatív ízléssel bíró kiadó alkalmaz magyar rajzolót. Hiányzik azonban továbbra is a kortárs magyar gyermekregény – Darvasi Trapitije óta Berg Judit Ruminije számít az első kiemelkedő meseregénynek –, ennek híján a fiatal olvasóknak be kell érniük a Bolognában megszerzett külföldi mesekönyvek magyar fordításaival.
Pompor Zoltán