A közelmúltban jelent meg az USÁ-ban élő Nagy Györgynek az Angol közmondások című szótára a budapesti TINTA Könyvkiadónál. A szerző a szótár bemutatójára Budapestre érkezett. A TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor beszélgetett az Angol közmondások szótár megjelenése kapcsán a szerzővel, Nagy Györggyel.

Kiss Gábor: Ön az USÁ-ban, New York állam fővárosában, Albanyban él. Hogy került oda?

Nagy György: 1963-ban, a stockholmi súlyemelő világbajnokságon voltam a magyar csapat angol és német tolmácsa. A verseny után nem tértem haza, hanem Németországba utaztam, és ott kértem politikai menedékjogot. Egy ével később, 1964 júliusában az Egyesült Államokba vándoroltam ki.

K. G.: Még idehaza hogyan került kapcsolatba a nyelvekkel? Egy korábbi beszélgetésből tudjuk, hogy a furcsa nevű MONIMPEX-nél és METALIMPEX-nél dolgozott három évet idehaza.

N. Gy.: 1960-tól 62-ig a MONIMPEX borosztályán, majd 62-től 63 szeptemberéig a METALIMPEXNÉL voltam angol-német bonyolító. Már középiskolás koromban is a nyelvészet és a nyelvek voltak fő érdeklődési területeim. Autodidakta módon tanultam meg mind a két nyelvet. Annak ellenére, hogy mind angolból mind németből felsőfokú államvizsgám volt, nem vettek fel az Eötvös Loránd Egyetemre. Azzal indokolták, hogy „népünk ellenségeinek nem adunk ingyenes felsőoktatást”. Ezért úgy döntöttem, hogy nyugaton próbálok egyetemi felvételt nyerni.

K. G.: Olvasom az interneten lévő életrajzában, hogy szoros kapcsolata volt a versenysporttal, a súlyemeléssel. Hogy alakult versenyzői pályafutása?

N. Gy.: A súlyemelősportban még otthon másodosztályú szinten versenyeztem. Igaz, egy verseny kivételével, minden fellépésem alkalmával érmet szereztem. A kivándorlásom után a 70-es években az Amerikai Súlyemelő Szövetség alelnöke voltam. 1994-ben 4-hónapos tanulmányi szabadságomat Budapesten töltöttem. Ekkor elindultam Budapesten a magyar országos veterán súlyemelő bajnokságon könnyű súlyúakcsoportjában, amelyet meg is nyertem.

K. G.: Egyik diplomamunkáját Molnár Ferencről írta. A tanulmányt később megjelentette a TINTA Könyvkiadó ,,Molnár Ferenc a világsiker útján''címmel. Hogy értékeli Molnár Ferenc munkásságát? Mitől lehetett sikeres külföldön, elsősorban Németországban, de Amerikában is a magyar író?

N. Gy.: Molnár Ferenc a párbeszéd nagy mestere volt. A kávéházakban gyűjtötte a nap vicceit és humoros mondásait. Ezeket mind felvette vígjátékaiba és elbeszéléseibe. Molnár jól beszélt németül, de munkáit a Bécsben élő Polgár Alfréd fordította le a Burgtheater-ban tartott előadásokra. Polgár kitűnően ismerte a helyi bécsi zsargont.A bécsi dialektusban előadott Molnárdarabok így inkább otthon voltak Bécsben, mint Budapesten. Európa szerte igen népszerű volt. A 1920-as években előfordult, hogy egyszerre négy Molnár Ferenc darabot játszottak Broadway-on. Amikor Molnár Ferenc a második világháború előtt Amerikába érkezett, már befutott íróként ünnepelték. A Pál utcai fiúkat négyszer filmesítették meg Hollywoodban. A Liliomból Rogers és Hammerstein készített sikeres Musical-t. Ennek szerzői jogáért Molnár 1946-ban egy millió dollárt kapott.

K. G.: Az Akadémiai Kiadónál és a TINTA Könyvkiadónál is több szótárt adott ki az angol és amerikai közmondásokról, idiómákról. Mi vonzza Önt a szólásokhoz, közmondásokhoz?

N. Gy.: A szólások, közmondások és a beszédfordulatok a nyelv legfontosabb építőelemei. Olyan kifejezések ezek, amelyeket gondolkodás nélkül be lehet építeni mondatainkba. Helyes használatukkal megközelíthetjük az idegen nyelven anyanyelvünk szintjét. Tehát nem csak szavakat, hanem kifejezéseket és szókapcsolatokat kell tanulnunk. Régi jegyzetfüzeteim tele vannak azonnal használható beszédfordulatokkal és szólásokkal.

K. G.: Hogyan kezdte el gyűjteni az angol közmondásokat? Egyáltalán hol kell keresni és honnan kell gyűjteni a közmondásokat?

N. Gy.: A közmondás a legrégibb beszédfordulat fajta. A képletes kifejezés mellett a közmondás még ráadásul életbölcsességet is tartalmaz. Az ókor szónokai nagy előszeretettel használták őket, így 1500-2000 éves gyűjtemények is maradtak hátra. A középkorban a katolikus egyház latin közmondásokkal kezdte a papnövendékek latin oktatását. A közmondás-kutatás a lexikográfia egyik legnépszerűbb és legősibb része.

K. G.: Egyáltalán, hogy lehet eldönteni, hogy mit jelent egy-egy közmondás, szólás?

N. Gy.: A közmondások java része már első hallásra világos jelentésű. Például nem nehéz megfejteni’Az ördög nem alszik’ (The devilneversleeps) jelentését. Annál nehezebb magyarra fordítani és megmagyarázni a „Youcannotturnchalkintocheese” (Krétából nem lehet sajtot csinálni) angol népszerű közmondás jelentését. Itt legközelebbi magyar megfelelő közmondás a „Kutyából nem lesz szalonna.” Az átlagember 150-200 közmondást használ, de ennek többszörösét is megérti. Az idegen nyelv megértéséhez a nyelvtanulónak legalább 250 közmondást kell ismernie.

K. G.: A most megjelent Angol közmondások szótára alcíme 2000 angol közmondás, szólás és szállóige fordítása és magyar megfelelője. Miben új ez a szótár, miben hozott újdonságot?

N. Gy.: Tudomásom szerint ez az első olyan angol közmondás gyűjtemény, amely megadja az angol közmondások magyarázatát, magyar megfelelőjét, szó szerinti fordítását és eredetét. Az 1000 közmondáson kívül, a szótár tartalmaz 700 szellemes életbölcsességet és 300 közismert szólást is. A szállóigék java része itt jelenik meg először magyar fordításban. A szótár örök emberi bölcsességeket, tanácsokat fogalmaz meg angolul és magyarul.

K. G.: Miben hasonlítanak és miben különböznek az angol és a magyar közmondások? Tudjuk hogy pl. az ,,Egyszer volt Budán kutyavásár'' közmondás nincs meg az angol nyelvben. Mondjon olyan jellemző angol közmondást, amely a magyarban nem létezik szó szerint.

N. Gy.: Az angol közmondások egy része nem létezik magyarul. Például az angol közmondás „Smallleakssinkbigships” (Egy kis lék nagy hajókat süllyeszthet el) nem rendelkezik magyar megfelelővel. Ilyen esetben a szótár csak egy rövid magyarázatot tud adni: A kis bajból nagy baj lehet, ha nem hárítjuk el.

K. G.: Az angol nyelv világnyelvvé vált. A közmondások, szólások minden nyelv savát-borsát alkotják. Hogy nagyon sokan tanulják ma az egész világon az angolt, kihat ez az angol szólások, közmondások életére?

N. Gy.: Az angol nyelv szinte naponta hoz létre új szólásokat és közmondásokat. A jövő közmondásai ma szállóigék vagy catchphrases (népszerű szólamok). Az új angol kifejezések elterjedése sokat köszönhet az Internetnek. A csetelés betűszavai (theacronymsofthechatroom) például hetek alatt elterjednek az egész világon. A mondás „whatyousee is whatyouget” a csetben WYSIWYG. Ehhez már elég jól kell tudni angolul.

K. G.: Ön szerint a politikusok gyakran használnak szólásokat, közmondásokat? Hiszen sokszor egy-egy jól elhelyezett frappáns közmondással sokat ki tud fejezni a szónok.

N. Gy.: A politikusok előszeretettel vesznek fel népszerű kifejezéseket beszédeikbe. Kedvelik a szójátékokat, pl. „Freedom is not free” (A szabadság nem ingyenes) és a szállóigéket, mint példáulaThomas Jefferson idézetet„Thatgovernment is bestwhichgovernsleast” (Az a kormány a legjobb, amely legkevesebbet kormányoz).

K. G.: Ön, aki általában évente egyszer jön Magyarországra, idehaza aztán hogy érzékeli az új magyar szólásokat, szófordulatokat? Vagy az internet korában már nem éri nyelvi meglepetés, mikor Budapestre érkezik, mert minden nyelvi újdonságot olvasott már az interneten?

N. Gy.: Megdöbbentőnek találom azt a gyors változást, amelyen a magyar nyelv az elmúlt 25 év alatt átment. Naponta olvasom az interneten a magyar újságokat. Szegény őseink ha véletlenül ittteremnének közöttünk, bizony kapkodnák a fejüket, a sok újdonság és idegen kifejezés, -- amelyek nagy része napjainkban angol -- hallatán. Szótáraimban céltudatosan és gondosan mindig magyar szavakkal és beszédfordulatokkal fordítom az angolt.

K. G.: Most min dolgozik? Mi lesz a következő megjelenő szótára?

N. Gy.: Egy nagyszabású angol-magyar kollokációs szótáron dolgozom. Ez lesz az első olyan magyar szótár, amely az állandósult szókapcsolatoknak egy speciális változatát, a kollokációkat tartalmazza. Magának a kollokáció meghatározása nehéz, úgy mondhatnánk, hogy a gyakran együtt járó és együttesen előforduló szópárok a kollokációk. A nyugati nagy nyelveken már több kollokációs szótár is forgalomban van, mert felismerték, hogy a kollokáció a nyelvtanulás elengedhetetlen kelléke. Ilyen szótár nélkül szinte lehetetlen egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten beszélni és írni. Két éve kezdtem el a gyűjtemény készítését, és jövő év elején nyomdába lehet küldeni.

K. G.: Köszönöm a beszélgetést, további sikereket, jó alkotókedvet kívánok.