Jövő szerdán, szeptember 21-én 15 órakor vesznek végső búcsút Csoóri Sándor írótól, filmalkotótól Budapesten, az Óbudai temető 16-os parcellájában - tájékoztatta a temetést szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-t pénteken.

A közlés szerint az alkotótól a református egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút.
Csoóri Sándor pályatársai és barátai közül megszólal a búcsúztatáson mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere; Tornai József költő; Illyés Mária művészettörténész és Kósa Ferenc filmrendező.
A NÖRI tudatta: a család arra kéri a gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál virággal róják le.
Csoóri Sándort hosszan tartó súlyos betegség után, életének 87. évében érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.
Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette - erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik -, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.
Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.
A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.