Könyvhét.hu online
Százhúsz éve született Agatha Christie
2010.09.13.
Százhúsz éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie, a detektívregény műfajának királynője, Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja", minden idők egyik legsikeresebb írója.
Agatha Mary Clarissa Miller angol-amerikai családból származott, ifjúkora egy részét Franciaországban töltötte. Az első világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, és 1914 karácsonyán egy repülőtiszthez, Archibald Christie-hez ment férjhez. A hadikórházban szerezte jártasságát a mérgek terén, s itteni élményei ihlették első detektívregényét, amelyet hat kiadó utasított vissza. A titokzatos stylesi eset végül 1920-ban jelent meg, igaz a tárgyalótermi nagyjelenetet a következetlenségek miatt újraíratták vele. Ezután aztán mindig konzultált szakértőkkel - kivéve, ha mérgekről volt szó. Már sikeres írónő volt, amikor 1926 végén elvesztette anyját, férje nem sokkal később bejelentette, hogy válni akar. Agatha eltűnt, s hiába kereste egy egész ország, csak tizenegy nappal később került elő. A valós krimit azóta sem sikerült megfejteni: egyes feltételezések szerint idegösszeroppanást kapott vagy amnéziába esett, egészen prózai vélemények szerint csak a figyelmet akarta felkelteni maga iránt. Az immár elvált asszony 1930-ban egy mezopotámiai ásatáson ismerkedett meg második férjével, a nála 14 évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel. Ők ketten 46 évet éltek együtt boldogan - az írónő szerint azért, mert minél idősebb az asszony, annál jobban érdekel egy régészt... 1971-ben lovagi rangot kapott, de ekkor már sokat betegeskedett, s öt évvel később, 1976. január 12-én meghalt. Sikerének titka tulajdonképpen megmagyarázhatatlan: figurái gyakran két lábon járó sztereotípiák, könyvei nem mentesek az előítéletektől és a sznobizmustól. Műveiből hiányzik az erőszak, a szex, talán még a szenvedély is, igaz a megoldás mindig korrekt és logikus. Az olvasó minden információt megkap a rejtély kibogozásához, de szinte mindig téved, annyi a hamis nyom és a blöff. Christie állítása szerint legzseniálisabb gyilkosságait mosogatás közben ötlötte ki, annyira gyűlölte ezt a házimunkát. Alakjai közül a leghíresebb a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot és a részben saját magáról mintázott éles eszű vidéki vénkisasszony, Miss Marple. Számos művét vitték filmre, némelyet többször is, ezek közül különösen jól sikerült a Gyilkosság az Orient Expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson. Színművei közül az Egérfogó a leghíresebb: a bűnügyi játékot Londonban 1952 óta megszakítás nélkül játsszák, már túl van a húszezredik előadáson, s ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, de publikált Mary Westmacott néven is. Csak az angol nyelvű Christie-kiadásokból másfél milliárd példány kelt el, világszerte további egymilliárd, ezt csak a Biblia és Shakespeare múlja felül. Írásait több mint 45 nyelvre fordították le, az Egérfogót 45 országban mutatták be. Talán leghíresebb (és egy nemrégiben végzett felmérés szerint Magyarországon a legnépszerűbb) munkája a Tíz kicsi néger, amely angol nyelvterületen ma már mindenütt - a politikai korrektség miatt - And Then There Were None (Mert többen nincsenek) címmel jelenik meg. Agatha Christie születésének 120. évfordulójára az Európa Kiadó számos könyvét újra megjelentette és új kötetekkel is jelentkezett. A kiadó szeptember 15-re "születésnapi zsúrt" is szervez a krimi nagyasszonyának: a budapesti Alexandra Pódiumon a közönség beszélgetést hallhat Sipos Katalinnal, Jared Cade Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap című kötetének fordítójával, valamint Gy. Horváth Lászlóval, aki többek között A vád tanúját is magyarította. A krimirajongók magát a novellát is meghallgathatják rövidített változatban az esten Für Anikó, Galkó Balázs és Herczegh Péter színművészek tolmácsolásában. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
Mózes Attila romániai magyar író életművére fókuszáló konferenciát tartanak Kolozsváron
Egykori egyetemének ajánlotta fel Nobel-díjának másolatát és az elismeréssel járó összeget Karikó Katalin
Könyvbemutatóval egybekötött időszaki kiállítás nyílik Kamikazek - A Busidó fiai címmel a szolnoki RepTárban
Gazdag programkínálattal készülnek a Keresztury-emlékévre Zalaegerszegen
Kiss Georgina kapta idén a Makói Medáliák díjat
Elkezdődött az idei Versmaraton a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Csehy Zoltán költőnek ítélték az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
A magyar felmenőkkel rendelkező Sandy Juhász könyvbemutatója Budapesten
Baka Istvánra emlékeznek Szegeden
Kovács András Ferencre emlékeznek több erdélyi városban a magyar költészet napján
Burgenlandi gyermekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén a Hans Christian Andersen-díjat
Az antik és a keresztény kultúra időfelfogását mutatja be az OSZK új tárlata
A magyar költészet napján tartják a Versünnep döntőjét
Nemzeti standon népszerűsítik a magyar gyermekkönyveket a 2024-es Bolognai Könyvvásáron
Vers délben – Kezdődik az Egyetemi Tavasz Szegeden
A költészet napja - Huszonnégy órás versfolyam a Békéscsabai Jókai Színházban
Tolkien-napot tart április 6-án az Országos Idegennyelvű Könyvtár
A múzeumpalota – A Magyar Nemzeti Múzeum épületéről jelent meg új kiadvány
Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író
Dobozba zárt filmek - Gazdag Gyula-sorozatot rendez a Cirko-Gejzír mozi
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Belépés