Symphonia Ungarorum címmel tudományos ülésszakot rendeztek Nagy Gáspár költő és Szokolay Sándor zeneszerző életművéről a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében szerdán a Pesti Vigadóban.

"A két lezárult életmű szellemi fundamentumunk, immár a kortárs költői és zenei gondolkodást meghatározó hagyománykincsünk. Nagy Gáspár és Szokolay Sándor olyan autonóm művészegyéniségek, akik a szabad választás jogát a doktriner formakulturális hatalmak és divatok ellenében is kivívták" - mondta köszöntőjében Vashegyi György, az MMA elnöke.
Hozzátette: töretlen helytállásuk művészi világnézetük mellett egyetemes érvényű a mai napig, ezért széleskörű figyelmet is érdemel.
Az 57 esztendős korában, 2007-ben elhunyt Nagy Gáspár az MMA posztumusz tiszteletbeli tagja, a 2013-ban, 82 évesen meghalt Szokolay Sándor 1992-től volt az MMA tagja. A tudományos ülésszakon jelen volt a két alkotó özvegye is.
Mint a szervezők korábban megfogalmazták, a rendezvény célja, hogy megkezdje a két életmű újraolvasását, és az egyes műveket eddig kevéssé figyelembe vett szempontokból helyezze új, egyetemes és hazai kontextusokba. A két alkotó együttes tárgyalását ars poeticáik összeolvashatóságán túl az is indokolta, hogy több ízben kölcsönösen megihlették egymást.
Az ülésen előadást tartott Radics Éva, Orosz István, Pécsi Györgyi, Ekler Andrea, Falusi Márton, Hollós Máté, Gombos László és Windhager Ákos. A rendezvény az ezeréves államiság tiszteletére, a két művész közös vállalkozásaként megszületett Symphonia Ungarorum kantáta levetítésével zárul a Magyar Művészeti Akadémia székházában.
Nagy Gáspárt művészetében leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa, 1956 öröksége foglalkoztatta, költészetében a magyar lírai hagyományokat ötvözte a posztmodern elemekkel, látásmódjában keveredett a groteszk és az irónia. 1975-ben jelent meg első verseskötete, 1981-től négy éven át a Magyar Írók Szövetsége titkára, később az írószövetség elnökségi tagja volt, 1988-ban a Hitel című független folyóirat szerkesztője lett, 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Szokolay Sándor hatalmas életművet hagyott hátra: hét operát írt, közülük a Vérnász (1964) világsikert hozott, tizenkilenc operaházban mutatták be. Operát írt többek között Hamletről, Szent Margitról, Sámsonról, komponált több szimfóniát, versenyműveket, oratóriumokat, miséket, kantátákat, balettzenét, számos kamarazenét és kórusműveket. Volt a Magyar Kodály Társaság elnöke, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben Corvin-láncot kapott.