Önéletrajzi ihletésű regénnyel jelentkezett Kun Árpád Aegon- és József Attila-díjas, Norvégiában élő magyar író, költő, aki az MTI-nek adott interjúban kitért arra is, hogy felszabadítóan hatott rá a magyar közegből való kiszakadás.

"Lehet önéletrajzi ihletésű regénynek hívni a Megint hazavárunkat, de fontos hangsúlyozni, hogy a könyv fikció, nincs dokumentumjellege. Nem egy hajdanvolt valóság rekonstruálására törekedtem, hanem egy új, regénybeli valóság megalkotására. Az életemből vett emlékeim ködösek és töredékesek, ezzel szemben a regénybeli történések mindig kristálytiszták és lekerekítettek" - hangsúlyozta a szerző, aki regénye főhősét szintén Kun Árpádnak nevezte el.
A szerző 10 éve él családjával Norvégiában, azóta egy verseskötete (Szülsz, 2011) és a mostani mellett egy másik regénye - az Aegon Művészeti Díjjal jutalmazott Boldog Észak 2013-ban - jelent meg Magyarországon. Az MTI felvetésére, miszerint mondható-e, hogy Norvégiában vált magyar regényíróvá, igennel válaszolt. 
"A magyar közegből való kiszakadás felszabadítóan hatott rám, a norvégiai elszigeteltség pedig kifejezetten ihletően. Már a Boldog Északban központi szerepet játszott az élőhalottak motívuma. Ez a képzet megjelenik ebben a könyvben is, amikor a főhős úgy éli meg, hogy modernkori Odüsszeuszként átkel a Skagerrak tengerszoros Styxén, hogy Norvégiában partot érve mégse meghaljon, hanem újjászülessen. És tényleg, amikor éljük itt, a mi norvég falusi világunkban a négygyerekes családi hétköznapjainkat, akkor a magyar valósághoz viszonyítva egy másik glóbuszon érzem magunkat, valahogy a ködös messzeségbe hullik számunkra a magyar jelen, annak ellenére is, hogy folyamatosan nyomon követjük az ottani történéseket az interneten keresztül" - fogalmazott.
Kun Árpád elmondta azt is, hogy a Boldog Észak - amelynek főhőse az Afrikából északra vetődő, egyszerre joruba, vietnami és francia származású Aimé Billion - és a Megint hazavárunk után egy újabb kötetet is szeretne írni norvégiai tapasztalatai elmesélésére.
"A Megint hazavárunk ötlete onnan jött, hogy szerettem volna megírni a norvégiai élményeimet közvetlenebbül, nem egy benini, színes bőrű ember szájába adva. Csakhogy a hőseimet csupán a regény vége felé sikerült kijuttatnom Norvégiába, így a magam norvégiai élményeibe éppen csak belekezdtem. Ezért is tervezek még egy következő kötetet" - árulta el a szerző, aki kitért arra is, hogy a Boldog Észak epilógusát, amelyben először harangozta be új regényét, afféle rejtett első fejezetnek szánta a Megint hazavárunkhoz.
Az MTI kérdésére, hogy most megjelent regényében tudatosan törekedett-e a kemény gyermekkori traumákat átélt kisgyerekes családapa történetét átható reményre és optimizmusra, úgy válaszolt: ha törekedett is, azt ugyanolyan természetes módon tette, mint ahogy lélegzik.
"Az alapélményem az, hogy az ember alapvetően szabadon dönthet a sorsa felől, csak mernie kell teljes életet élni, és azt fog előbb-utóbb. Nagyon nem könnyű, félelmeink legyőzésén túl kell hozzá kitartás is, de elérhető. Másfelől tényleg felnőtté kell válnunk, meg kell érnünk, ha gyerekeket akarunk felnevelni. Hogy ne csak önző módra tudjuk szeretni őket, de képesek legyünk rájuk figyelni, hagyni őket kiteljesedni, beszélgetni és kapcsolatot tartani velük. Ami megint nem könnyű. Kudarcokkal kísért és nagy örömökkel teli, folyamatos feladat" - fűzte hozzá Kun Árpád.
A Megint hazavárunk a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.