Krúdy Gyulára emlékeznek Nyíregyházán
MTI - 2018.10.18.
Konferencia, tárlatvezetés és rendhagyó előadás is szerepel a Krúdy-napok programján Nyíregyházán, ahol két napon keresztül emlékeznek a nyírségi megyeszékhelyen 140 évvel ezelőtt született íróra.
A rendezvénysorozat ma kezdődik a hagyományos megemlékezéssel és koszorúzással az író szülőházánál, a Szent István utcában, majd egykori iskolájánál, az evangélikus gimnáziumnál. A hivatalos ünnepséget követően a múzeumban rendeznek előadást, amelyen többek között azt is megtudhatják az érdeklődők, hogyan élt az író családja.
A Krúdy-szoba bemutatása után Krúdy Gyula és a Nyírség címmel az író műveiből tartanak felolvasódélutánt, a Krúdy-kvíz megoldásaira pedig a múzeum folyosóin és helyiségeiben találhatják meg a helyes választ az érdeklődők. A csütörtöki nap filmvetítésekkel és előadásokkal zárul, utóbbi során Krúdyról szóló, a Vörös Postakocsi által publikált irodalmi cikkeit és novellarészleteit mutatják be a közönségnek.
Pénteken már a megyei és városi könyvtárban folytatódnak a programok, az író születésének 140., halálának 85. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát. Délután a Hóember szeretője címmel negyvenperces lírai játékot adnak elő a Nyíregyházi Egyetem színjátszói.
A városhoz ezer szállal kötődő, műveiben a nyírségi embereket szívesen ábrázoló Krúdy Gyula emlékét a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, utca, a sóstói vigadó és a színház kamaraterme máig őrzi Nyíregyházán. 2011-től áll a Kossuth téren a Papok padja, amely mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Krúdy 1924-es A nyíregyházi ember című novellájában ugyanezen a helyen állt a nevezetes utcabútor.
A tiszteletadás része, hogy Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a város önkormányzata.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával