A Tinta Könyvkiadó karácsony előtti könyvbemutatójának a Józsa Judit Galéria biztosított hangulatos helyszínt. A megjelentek köszöntése után Kiss Gábor, a kiadó igazgatója a könyvbemutató mottóját magyarázta meg röviden: felidézte, hogy többek között Kosztolányi Dezső és Berzsenyi Dániel is „rejtélyesnek” nevezték a magyar nyelvet, ami pedig a végtelenségét illeti, az nem igényel bizonyítást, hogy a nyelv véges számú építőeleméből (szavából) végtelen számú mondat rakható ki. (Ide kívánkozik Laziczius Gyula szellemes válasza a „Hány szó van a magyar nyelvben?” kérdésre 1941-ből: „A magyar szavak száma véges, közelebbről nem meghatározható.”) Miután Kiss Gábor megemlékezett a kiadó húsz évvel ezelőtti születéséről (a hihetetlen sikert arató Magyar szókincstár 1998 novemberében jelent meg), és felidézte az azóta eltelt idő számos eredményét, kezdetét vette az öt könyv bemutatása.

Elsőként Balázsi József Attila beszélt A színek és a színnevek világa (szerk.: Székely Gábor) című tanulmánykötetről, elsőként is megemlítve „barokkos” alcímét (Fizikai, kultúr- és művészettörténeti, illetve nyelvtudományi témájú értekezések színekről és színelnevezésekről. 12 idegen nyelv színelnevezéseinek egybevetése a magyar nyelv színneveivel). Az első tanulmányban egy fizikus szemüvegén keresztül kaphatunk átfogóbb képet a színekről, a másodikban kulturális-történelmi szerepükről olvashatunk, de számos érdekesség derül ki a tizenkét nyelv színneveit a magyar színelnevezésekkel összevető kontrasztív nyelvészeti dolgozatokból is: például hogy a távol-keleti (kínai, japán, koreai stb.) nyelvek nem különböztetik meg a zöld és a kék árnyalatot, ugyanazzal a szóval fejezik ki. Balázsi József Attila végül külön dicsérte a kötetben található szép, színes grafikonokat, képeket is.

Ezután ismét Kiss Gábor ragadta magához a szót, aki egy személyes élmény felelevenítésével kezdett bele Theo Malade Semmelweis, az anyák megmentője című könyvének ismertetésébe: ő ugyanis egyetlen délután olvasta el a magyarul eredetileg 1933-ban megjelent könyvet, és (egyébként is Semmelweis-emlékév lévén) úgy gondolta, érdemes lenne újra kiadni a legnagyobb magyar orvos életéről szóló regényt. Az életút egyébként valóban könyv lapjaira kívánkozik, nem szűkölködik a regényes fordulatokban. Nem véletlen, hogy tizennégy filmet forgattak az életéről, Németh László pedig színdarabot írt róla. Az eredetileg 1924-ben, Németországban megjelent könyvet Magyarországon is érdeklődéssel fogadták, számos recenzió jelent meg róla, 1933-as magyar megjelenése után pedig még több.

A harmadikként bemutatásra kerülő könyvről, a Kiss Bernadett által összeállított Angyalok a bibliában-ról egy ferences szerzetes, Didák testvér beszélt. Először az angyalok hírvivő feladatát említette (gondoljunk csak a közelgő karácsony kapcsán Gábriel angyali üdvözletére Máriának), illetve hogy nincs testük, csak lelkük. (A művészeti ábrázolásokon mégis mindig emberarcúak.) Az angyalok mibenléte sok kérdésre ad okot, így sok eretnekségnek is táptalajt adott a téma, amelyekkel a katolikus egyház is küzd. Ezért is érezte szükségét a kiadó, hogy egy biztos forráshoz nyúljon vissza: a kötet a Bibliából származó kétszázhatvan, angyalokkal kapcsolatos idézetet tartalmaz.

Nemesi Attila László, dékánhelyettes, a PPKE docense egy általa társakkal szerkesztett vaskos tanulmánykötetet, a Humorstílusok és humorstratégiák címűt mutatta be, amely az ötödik interdiszciplináris humorkonferencia hatvan előadásából válogatva harminckettő tanulmányt tartalmaz. E számok önmagukban is jól mutatják, milyen nagy a tudományos érdeklődés a humor mint téma iránt: nemcsak a nyelvészek, de a pszichológusok, a történészek, a szociológusok vagy épp az irodalmárok felől is – sőt a kötet négy tanulmánya a zenei humorról szól, megkerülhetetlenné válva ezáltal a téma kutatói számára.

Végül az 1250 ókori jótanácsot tartalmazó A boldogság titka (szerk.: Kiss Bernadett) című kötetet mutatta be Sediánszky János, a neves rádiós újságíró, aki – mivel a könyv ezen a héten jelent meg – még „nyomdameleg” példányt kapott tanulmányozásra. Az ókori szerzők, filozófusok aforizmái iránti szeretet végig kiérezhető volt az idézetekkel nem fukarkodó előadásból. Az embernek olyan érzése van ezeket az ezeréves bölcsességeket olvasva, mintha ma születtek volna: a mához, hozzánk szólnak – hangsúlyozta Sediánszky, aki az olvasás közben saját bevallása szerint nemegyszer feltette magának a költői kérdést: ha ezt már akkor tudták az emberek, hogy jutottunk idáig? Az ábécé szerint rendezett témakörök (asszony, barátság, bűn, erény stb.) alapján csoportosított aforizmák többek között Platóntól, Senecától és más híres görög és római gondolkozóktól származnak. A nem túl vastagnak tűnő, de „elolvashatatlanul tartalmas és gazdag” kötet külön erénye – amint Sediánszky kiemelte –, hogy a fiatalokat a bölcsességek szerzőinek megismerésében is segíti a kötet végén található pár mondatos életrajzokkal.

A könyvbemutató zárásaként Kiss Gábor igazgató betekintést nyújtott a kiadó terveibe, lerántva a leplet néhány könyvről, melyek megjelenése a közeljövőben várható. Ilyen lesz az 1008 oldalas Nagy magyar tájszótár, valamint a 800 oldalas Magyar nyelvtan, továbbá a nagyon érdekes témát feszegető A világ írásai, illetve a Bibliai szólások szótára és a legfontosabb szavakat példákkal bemutató TOP 2000 sorozatba tartozó TOP 2000 román szó.

Kiss Gábor végül mindenkit arra biztatott, szavazzon a 2018-as év szavára – a kiadó honlapján leadható szavazatok bármilyen történelemkönyvnél élesebben világítanak rá az adott év „legforróbb” témáira. Nem véletlen, hogy idén eddig a „Soros” és a „migráns” szavak vezetnek.

Szabó Mihály