Szepes Erika: Az Ördöggolyó körülnéz
K. S. A. - 2020.01.13.
Az Ördöggolyó-sorozat legújabb darabja
Szepes Erika (1946–) részben folyóiratokban is megjelenő önéletrajzi novelláit Ördöggolyó címen teszi közzé. A sorozat eddigi darabjai: Ördöggolyó (Bp.: Saluton 2005), ennek bővebb változata Az Ördöggolyó fogságában (Bp.: Napkút 2007), további kötet Az Ördöggolyó ajándéka (Bp.: Napkút 2013), s most Az Ördöggolyó körülnéz (Bp.: Napkút 2019), tulajdonképpen a sorozat harmadik darabja.
Az Ördöggolyó olyasféle dolog, mint a Matrjoska-baba, de elkészítése nagyságrendekkel komolyabb, látványa pedig még mélyebb, a végtelenbe vesző gondolatokat sugall. Elefántcsontból készült, egyetlen darabból, amelyben a gömb egészén belül csipkésre faragott, egyre kisebb gömböcskék mutatkoznak. Van aki számára maga a világmindenség megtestesítője, akad persze szakértő, aki egyszerű giccset, talán valamiféle artisztikus műremeket lát benne. Az Andrássy úti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban Horváth Tibor igazgató foglalkozott vele tudományosan. Szepes Erikának, mint a környéken, mégpedig az Erzsébetvárosnak a Nagykörúttól a Városligetig terjedő, Csikágónak nevezett részén nevelkedett kislánynak azonban meghatározó élménye volt megpillantani az Ördöggolyót, firtatni elkészítése és mibenléte titkát. Ugyancsak az lehetett Petri Györgynek, aki verset szentelt neki, s Kárpáti Kamilnak, aki ugyancsak az Ördöggolyó címet adta verseskötetének, és bár szorosan ilyen témájú verse nincs benne, a könyv burkolójára írt fülszövegében megemlékezik a kínai mesterremekről (Ördöggolyó. Versek 1950–1965. Bp.: Szépirodalmi 1966).
. Szepes Erikából, a kislányból klasszika-filológus lett, majd verstanos, újabban inkább költészettannal foglalkozik, s ezúttal a távolból csak rezdülésnek számító, a maga életében viszont oly fontos eseményeket, élményeket írta meg – mintha csak tétlen szemlélő lenne. Pedig nem az volt: munkásságának egy-egy időszaka a magyar klasszika-filológia és a verstan, továbbá az Akadémiai Kiadó és a Szépirodalmi Kiadó egy-egy aranykorának időszakára esett.
Szepes számára a világban zajló nagy eseményeknél az egyéni sors felidézhető pillanatai sokkal fontosabbak. Ilyennek bizonyul jelen kötet első darabjában a DÍSZHAL felirat félreolvasása: DIÓSHAL. A kóser konyha e nevezetes remekének felvillanása szívdobogást és gyomorkorgást okozott Szepesnek, s vele kapcsolatos élményeit, asszociációit novellában rögzítette.
A kötet különösen érdekes írása a Hülyetabló, amelyben a matrózblúzos érettségiző lányok tablójukra, a fénykép alá egy-egy jellemző tárgyat rajzoltak. A rajzokon: ortopéd cipő, vérnyomásmérő, csókolózó gerlepár, fehér pomponos piros sapka, régi húszforintos, zsemle koszos zacskóval, gipszdarabok, tornaórai kislabda, iskolai üzenőfüzet igazgatói intőkkel, szemüveg, bohócsapka vörös krumpliorral, ronda fürdőruha, tojás (pontosabban tikmony), kovácsoltvas rózsa mint kitűző tű, két könyv, címlap nélküli hanglemez. Mindnek megvan a maga története.
Szepes az Ördöggolyót “egyszemélyes magánzárkájának” nevezi, amelyből ki-kilép, befogadja a világot, új élményeket szerez. A közösségben szerzett érzések, vonzalmak segítségével ír a korábban benne vihart kavaró eseményekről.
K. S. A.
Szepes Erika: Az Ördöggolyó körülnéz
Napkút Kiadó, 122 oldal, 1990 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A derűre születni kell – Kepes András gondolatai bájvigyorról és panaszkultúráról
Veszélyzónák és kisebbségpolitika – Beszélgetés Romsics Ignáccal
„Nem első, hanem jó akarok lenni” – Kolosi Tamással készített életút-interjút Ferenczi Borbála
Mi lett a két órára tervezett kalandból? – Beszélgetés Nógrádi Gáborral
Csodák ideje – A legnagyobb ajándék és más klasszikus karácsonyi történetek