Horror – anekdotákban
Sárközi Mátyás a kalauzunk..., mégpedig a Rákosi-korba (ami ugyebár figyelemreméltó fenomén.) Hogy ki a krónikás, tudjuk: Sárközi György és Márta fia, Molnár Ferenc unokája, aki 1956 óta Londonban él. Ízig-vérig irodalmár-újságíró-szerkesztő, aki nem először szentelt sorokat a „korai ötvenes évek” kulturális, ergo általános viszonyaira. Munkáját tanulmánynak minősíti, bár inkább egyfajta pikareszk ez, semmint szakmai dolgozat, noha a szerző imponáló mennyiségű forrásanyagot használt fel munkája során. (Le a kalappal a név- és tárgymutató előtt! A kor az agresszió(k), a félelmek, a hazugságok, az árulások stb. televénye. A szisztéma könyörtelen következetessége, és az ebből (is) fakadó totális kiszolgáltatottság – hát, ez volt a(k)kor. „A Szabad Népben végezte ki Révai Déryt”, „s az ő 'lebukása' okozta a Felelet mellett kiálló Keszi Imre nimbuszának összeomlását, s ő magával rántotta az Új Hang gárdáját.” Banálisan érdektelen epizód lehet talán a mából nézvést, pedig nem az. Arra példa e kis mozzanat, hogy „ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van.” Fantasztikus interpretáció- és szöveggyűjtemény ez a kis kötet. Illés Béla pl. részben egyetért Déry Tiborral abban, hogy „a nép hiteles megismeréséhez kell némi idő. Hiszen ő maga azon nyomban magas igényű művet hozott volna létre egy bizonyos Etnagy Ferenc volt uradalmi cseléd történetéből, aki a szolnoki pártiskola elvégzése után megkapta a vonatpénzt a hazautazáshoz, ám a vasúti jegy helyett Rákosi Mátyás könyvét vette meg, és inkább hatvan kilométert gyalogolt.” Ám – így Illés B. – az igazán hiteles műhöz-művekhez ennél jobban kell ismerni az „etnagyok” életét. Sárközi konklúziója: „Az országban végbemenő változások kevéssé voltak művészileg inspirálóak.” Hát nincs igaza a szerzőnek?! De megint csak: fontos és okadatolt krónika, kafkai tollra való korszakról. Ajánlott olvasmány mindenkinek, a történész-irodalmár hallgatókat is beleértve. Sz. J.
Sárközi Mátyás: A bizarr évei Kortárs Kiadó, 138 oldal, 2000 Ft
|