Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
öszi újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>öszi újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyv

Kodolányi Gyula: A szavak súlyáról

K. S. A. - 2020.11.30.

A sokoldalú esszéíró

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942–) nemcsak költő, műfordító, esszéíró, hanem a szellemi és közélet meghatározó személyisége. Nevezetesek rokoni kapcsolatai (Kodolányi János unokaöccse, Illyés Gyula veje), de nem maradt a nagy elődök árnyékában. Az ELTE tanára (1970–1990), Antall József és Boross Péter tanácsadója (1990–1994) volt, oroszlánrészt vállalt a Duna Televízió megalapításában (1992), szerkesztette a Magyar Szemlét (1992–2017), modern angol és amerikai költőket fordított. Idén Kossuth-díjat kapott.

Kodolányi a Nap Kiadónál korábban már három esszékötetet is megjelentetett (2006, 2010, 2012). Jelen, negyedik kötete körülbelül negyven újabb esszéjét tartalmazza és hét vele készített beszélgetést. Esszéíróként Kodolányi különösen kedveli a XX. század történelmének témáit, s itt egyes közlései forrásértékűek. Kivételesen érdekes például az a történet, amelyet a szem- és fültanú hitelességével említ Antall Józsefnek Ronald Reagannél, az USA akkor egy éve visszavonult elnökénél, 1990 októberében, Hollywoodban tett tisztelgő látogatása kapcsán. Az Antall kíséretébe tartozó Zwack Péter, az új washingtoni nagykövet váratlanul és felhatalmazás nélkül fordult Reaganhez a következő kérdéssel: “Elnök úr, hogyan van az, hogy ön most olyan galamb lett, holott régen olyan héja volt?” Reagan nem jött zavarba, sőt egyáltalán válaszolt: “Hát, igen, tényleg” (286. o.).

Kodolányi Gyula több művészet (irodalom, képzőművészet, zene, film) világába is bepillantást nyújt, kedves témái közé tartozik Shakespeare, Illyés Gyula, Szabó Zoltán és Kodolányi János művészete. Emlegeti például távoli rokonát, a Svájcba emigrált, Bernben letelepedett, itthon kevésbé ismert zeneszerzőt, Veress Sándort is, akinek halálos ágyára Antall József a legmagasabb kitüntetést küldte. Veress egyébként a moldvai magyarok (csángók) körében jelentős néprajzi gyűjtő is volt. Éppígy jellemzi azonban Kodolányit barátsága, sőt munkakapcsolata a “szabad zene” (tulajdonképpen “free jazz”) kiemelkedő hazai művelőjével, Szabados Györggyel is.

Kodolányi Gyula, nagybátyjától véve, az alkotás és látomás lényegi és sokrétű kapcsolatát vallja. Ennek szellemében műfordítóként még csak a hangalak alapján való fordításokat is készített, így például Robert Creeley egy verséből (347–8. o.). Ennek, a hűfordításnak nevezhető stílusnak is éppen apósa volt egyik első hazai mestere. Verlaine hires, Őszi chanson (Chanson d’automne) című versének első három sora így hangzik: Les sanglots longs / Des violins / De l’automne. Ez Tóth Árpádnak valamelyest még a jelentésre tekintettel levő fordításában: Ősz húrja zsong, / jajong, busong / a tájon. Kodolányi apósa, Illyés Gyula és József Attila közös, már csak a hangalakot visszaadó hűfordításában: Ténsasszony lón / kérdi hollóm, / de mohón.

K. S. A.

Kodolányi Gyula: A szavak súlyáról. Esszék és beszélgetések 2012–2020
Nap Kiadó, 440 oldal, 3500 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2021/3. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés