Könyvek karácsonyra, a téli szünetre és januárra

Könyvhét, 2012/1. szám

Karácsonyi mesék
Az Öreg Tölgy odvában élő manógyerekek, Mimi és Kirki mesét hallgatnak Manóvári Menyhértről, aki egyedül élt, de nem volt magányos: tett-vett vagy olvasta kedvenc könyveit. Figyelmetlen volt, elfogyott a tüzelője, hát elindult a csendes éjszakában, remélve, hogy talál valahol néhány száraz ágat. Ekkor ismerkedik meg Elemérrel, az emberházban lakó egérrel. Ő végigvezeti a korántsem veszélyes helyen az ijedt jövevényt, aki ekkor megtudja, hogy az emberek karácsonyra készülődnek. Mi az a karácsony? Miért ajándékozzák meg egymást és díszítenek fenyőfát ilyenkor? Erről szól Kővári Anna Hogyan fedezték fel a manók a karácsonyt? c. hangulatos története, amelyhez Nagy Boglárka készített illusztrációt.
A Harmat Kiadó Karácsonyi mesélő könyve történeteket, meséket és legendákat kínál olvasnivalóul a közös ünnepléshez. A mesélő Bob Hartman, az illusztrátor Kállai Nagy Krisztina. A kötet első része a Bibliában is megtalálható karácsonyi történetek feldolgozását kínálja, azaz a Kisded megszületését meséli el. A második részben arról olvashatunk, hogy „A karácsonyt sokféleképpen ünneplik a világ különböző tájain, gyakran évszázados hagyományokat folytatva.” Itt olasz mondát éppúgy találunk, mint spanyol, török, cseh, svéd legendát, továbbá szír, mexikói, német, angol és ukrán mesét. Végül a szerző „a legkülönbözőbb kultúrákból és országokból származó karácsonyi mesék és legendák egy csokrát” nyújtja az olvasóknak. (Fordította Gulyás Melinda.)

Mesék karácsonyra
Pósa Lajos Arany ABC c. verses olvasókönyv 1892 óta nemzedékek tanuló és tanítókönyve. A költő egyszerű, rövid, strofikus, rímes és csengő versei, mondókái az ábécé betűihez kapcsolódnak ebben a kartonált kötetben, amely igazi kultúrtörténeti csemege, lévén reprint kiadás. Érzékletesen mutatja egy korszak gyermek- és viselkedésideálját. Ebben jelentős szerepe van Kőszegi Bella festményeinek, amelyek meghatározó képélményt jelentettek és jelenthetnek mai nap is.
Ezek a királylányok temperamentumosak, gyors észjárásúak és amúgy is fürgék, mint például Szélike, akit csak János királyfi Villámgyors nevű kenyeres pajtása képes maga mögé utasítani futásban. De Tündérország királya további próbákat köt ki: annak adja leányát, aki valamennyi versenyben legyőzi Szélikét. Benedek Elek meséi nyomán Bujáki Márton írta azt a kötetet, amelyben négy történet olvasható: az említetten kívül Az ezüstló, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack valamint Az erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony. Örök tanulságokat hordozó tündérmesék ezek, amelyekben a királykisasszonyok a maguk kezébe veszik sorsuk alakulását – ahogy a Varga Tamás illusztrálta képeskönyv borítóján olvasható. A Tűzrőlpattant királylányok könyve után következzék a Furfangos legényeké. A szerzőpáros és az illusztrátor ugyanaz. Ez a kötet olyan meséket fűz egybe, amelyeknek szereplői így vagy úgy különleges képességgel vagy adottsággal rendelkező, de a közrendűek közé, a szegényebb néposztályba sorolható fiatalemberek. Akik persze legyőzve a viszontagságokat elnyerik méltó jutalmukat: A csillagszemű juhász, Erős János, Furulyás Palkó és az aranyszőrű bárányt megőrizni képes, a szomorú hercegnőt megnevettetni képes legény.
Jászberényben, a Jász Múzeumban őrzött, elefántagyarból faragott, ezüsttel díszített csatakürtön, Lehel kürtjén jól látható a repedés, ami akkor keletkezett, amikor a vezér bezúzta vele az áruló Vörös Konrád fejét. A honfoglalást követően az akkor még pogány hitű magyar törzsek-nemzetségek csapatai zsákmányszerző utakra indultak Nyugat felé, de gyakran segítettek is, ha valamelyik ország fejedelme azt kérte tőlük. Az egyik legismertebb monda azt örökítette meg, hogyan csalta tőrbe Lehel és Bulcsú seregét a német császár ravasz tanácsadója, alattvalója. (Illusztrálta Dózsa Tamás. A mondát B. Kovács Fréda gyűjtése nyomán Barcsa Dániel írta.)
Wass Albert magyar mondafeldolgozásainak 13. darabja, mely a Bálványosvár címet viseli, a székelyek közé, az ősi Erdély földjére vezet el bennünket, ahol még ma is élnek a mondában főszerepet játszó Opur és Mike családok leszármazottai. Ott állt két egymással szembeni hegy csúcsán az Opur család bevehetetlen vára, Torja és a Mike család vára, Bálványosvár, amelyet lánya kérésére maga az óriások királya, Behemót építtetett. Az egyik család István király parancsára már áttért a keresztény hitre, míg a másik nem hagyta el ősei hitét. Egy nap az egyik Opur-fiú, Sándor megpillantotta a szépséges Mike Imolát, és azonnal beleszeretett… Mese és történelmi igazság adja a monda lényegét: nagyszerűen érvényesül mindez ebben a részben tragikus, részben boldog véget hozó történetben, amelyhez Dávid Júlia készített színes illusztrációkat.
„Van kedvetek egy macival kirándulni?” Egy nagyon kedves és mulatságos mesefigurával. Aki tele van szeretettel és mások iránti odafigyeléssel. Ha van, akkor kézbe kell venni a Csoki Maci utazásai c. könyvet, melyet szerzőként Pusztai Róka jegyez. Hogy hová követhetjük e 26 mesében a főhőst? Többek között a tulipánok országába, a didergők birodalmába, a kacagók közé, a cirkuszba, a játékudvarba, az óvodába. Minden mese címe felett egy szép, színes kép vezet be a történet hangulatába. Hogy kit rejt a Pusztai Róka név, az kiderül a Meséim. A nagy könyv c. gazdag gyűjteményből. Szeivolt István meséiről írtam már e lap hasábjain, amikor még füzet-sorozat formájában jelentek meg. Most egy impozáns kötetben olvashatjuk őket. A szó szoros értelmében nagy könyv tartalmazza Csoki Maci utazásainak szórakoztató és tanulságos epizódjait is.
Iszlai Zoltán Balatoni bálna c. kötetében a címadó mű verses mese, a boltban vett kis pontyról, akit a horgász a Balatonba pottyant, onnan a hatalmassá nőtt jószág a Dunába, majd a tengerbe jut… Hasonlóan ötletes, nyelvi játékokkal teli a Szélhajtó Küszről szóló mese: ő a valóságban hal, itt madár lett belőle, és komoly feladat vár rá. Az első történetből megtudhatjuk, ha galamb galambbal beszél, az a burukkolás. Ha ellenben galamb emberrel, vagy fordítva, az galambolás. És mi lesz a műplüss macska csalfa nősülési reményeiből? Tombor Balázs fekete-fehér, vonalas rajzaiban is a friss ötletesség, a vidámság dominál.

Ez Párizs, ez New York!
Miroslav Sase közkedvelt cseh író volt, de még ismertebb mint illusztrátor. Az 1950-60-as években született, nagyvárosokról (London, New York, Párizs, Róma stb.) írt-rajzolt útikönyvsorozatáról volt híres világszerte. Egy párizsi vakáció ihlette arra, hogy lerajzolja a tízmilliós Párizst – a gyerekeknek. A humoros rajzok mellé apró, vicces megjegyzéseket fűzött. Az Ez Párizs c. kötet első oldalán látható a Szajna, a Diadalív, a Notre Dame, az Eiffel torony és a Sacre Coeur templom. A további lapokon más híres épületek, sugárutak és sikátorok láthatók, aztán a hétköznapi élet jellegzetes figurái. A rajzos útikönyvsorozat második magyarul megjelent darabja a nyugati félteke legnagyobb városát mutatja be hasonló módon. New York, mint az USA legizgalmasabb, leghangulatosabb városa, bizonnyal a legek városa: „telis de tele van a világ legnagyobb dolgaival.” Autókkal, közlekedési dugókkal, vastag vasárnapi újsokkal, folyókkal, hidakkal, hajókkal, alagutakkal, felhőkarcolókkal, múzeumokkal, szupermarketekkel, stb. Persze az apró dolgok is érdekesek. Sasek rajzai a fotóknál is hitelesebben idézik fel e nagyvárosok hangulatát. A kötetek szerkesztői pedig gondoskodnak arról, hogy a változásokat is megmutassák az újabb kiadások.(Fordította Vándor Judit.)

Humor, mágia és szerelem
Nógrádi Gergely Balhés Béni naplója c. regénye, ezt a szerző rögtön jelzi, a Karinthy Frigyes fordításában olvasható Egy komisz kölyök naplója mintájára keletkezett. Béni is igazi rosszcsont. Nincs olyan pillanat, amikor ne rendetlenkedne, csintalankodna, csibészkedne, helytelenkedne, stb. Ahelyett, hogy jól viselkedne. Ám akkor nem lenne érdemes belekukkantani a 10 éves kölyök titkos, persze helyesírási hibáktól hemzsegő és mulattató naplójába. Hogy ő semmi rosszat nem akart? Mindent csupa jóindulatból csinált? Ebben senki sem kételkedik. Csak éppen romba dönti a családi otthont, őrületbe kergeti a nővéreit, elkeseríti a szüleit…
Jonathan Stroud Bartimaeus-sorozatának 4. kötete, mely a Salamon király gyűrűje címet viseli, a Kr. e. 950-be vezet bennünket. Jeruzsálemben és annak tágan vett környékén játszódik ez mágikus-fantasztikus-kalandos eelegyű és humoros történet, amelynek főszereplője egy dzsinn, aki át tud változni pl. macskává és főnix-szé,, de olyan kifejezéseket használ, akár egy mai tinédzser: „A koránkelés bökte a csőrömet” vagy „Az teljesen más tészta.” A dzsinn vakmerő, erős, pimasz, találékony, jó bunyós és felülmúlhatatlan hantás. Mindezen tulajdonságokra most is szüksége van, hiszen nem akármilyen kalandok várnak rá. (Fordította Pék Zoltán.)
Jacqueline Wilson új kötete, A másik lány Destinyről és Sunsetről mond el egy érdekes történetet. Hogyne lenne az, amikor utóbbi a rocksztár Danny Kilmann házasságban született lánya, a nem sokkal idősebb féltestvér viszont házasságon kívüli gyermeke, akit nem is ismer. De aki örökölte a tehetségét. Sunset jó körülmények között él, Destinyt viszont egyedül neveli édesanyja, aki fiatal kora rajon a zenészért, azóta szereti a férfit. A két féltestvér egy idő után tud egymásról: idő és kitartás kérdése, hogy teljesüljön legnagyobb vágyuk, hogy találkozhassanak.(Fordította Moldova Júlia.) Az írónőnek újra megjelent, az elmaradhatatlan Nick Sharratt-illusztrációkkal, két korábbról már ismert műve, a Szerelmes lányok és a Lányok a pácban – mégpedig új külsővel. Az előzőben Nadine valóban szerelmes, no de milyen a fiú. Magda nem veszi komolyan Greget, Ellie pedig csak kitalál egy Álomdant, mivel a valódi Danről azt gondolja, éretlen, fiatal őhozzá, a kilencedikeshez. A folytatásban Ellie a kilóival bajlódik, fogyni akar minden áron. Nadine reméli, hogy egy magazin címlapjára kerül fotómodellként. Most Magsnek gyűlik meg a baja egy fiú miatt… A fordulatos történetből megtudhatjuk, mi az anorexia és a bulémia, és miben tehetséges Ellie. (Fordította Damokos Kata.)

Otthonunk és mesterséges otthonuk
Rainer Köthe Otthonunk a Föld c. kötete a Mi micsoda sorozat 50., témájánál fogva több kiadást megért darabja. A Naprendszer harmadik bolygójának keletkezésétől az égitestet körülvevő légkör, az óceánok és a szárazföldek kincseinek ismertetésén át haladva megtudjuk e könyvből, mikor keletkezett az élet, hogyan fejlődött ki az emberi faj. Az utolsó kérdés fontossága csak az utóbbi évtizedekben vált nyilvánvalóvá: Okosan bánik-e az ember a Földdel? (Illusztrálta Gerd Ohnesorge. Fordította Rónaszegi Éva és Németh Mária.)
Andrea Mertiny Állatkertek c. kötetében szóbeli és képes bizonyítékát kapjuk annak, hogy bár rengeteg az ismeretterjesztő film a különböző tv-csatornákon, mindez nem teszi fölöslegessé az állatkerteket. A könyv három fejezetből áll: a szerző ismerteti az állatkertek történetét, leírja, milyen a korszerű állatkert, végül a veszélyeztetett állatfajok megmentésének módozatairól olvashatunk. A budapesti a világ huszadik korszerű állatkertje, amelyet 1866-ban nyitottak meg. A korszerű állatkertek számos olyan állatot is tenyésztenek, amelyeknek a száma a szabadban vészesen csökkent, vagy egyenesen a kihalás fenyegette az adott fajt. (Illusztrálta Reiner Zieger. Fordította Varga Csaba.)
A Pókok a legérdekesebb állatok közé tartoznak: mindenütt élnek a Földön, és már 380 millió éve, a pókkutatók ma mintegy 35.000 hálószövő fajt ismernek, ezeket nevezzük valódi pókoknak. Egyébként összesen majdnem a duplája a fajok száma. A pókok nem éppen dédelgetni való állatok, sok ember irtózik is tőlük, ezt a betegséget arachnofóbiának nevezik. Ugyanakkor egyes trópusi országokban nyersen vagy grillezetten fogyasztják őket. A kötet ékes bizonyság arra, milyen fantasztikus világ ezeké a kis ízeltlábúaké. A végén még a póktartásról is olvashatunk, és pókexpedícióhoz kapunk jó tanácsokat. (Illusztrálta Elisabetta Ferrero, fordította Rónaszegi Éva.) A kiadó ajánlata még kvíz, logikai játék és DVD. A Mi micsoda témái pedig az egyik tv-csatornán láthatók sorozatban!

Csokonai Attila

Furfangos legények. Napraforgó Kiadó, 50 old., 1990 Ft; Iszlai Zoltán: A balatoni bálna. Littera Nova, 66 old., 1490 Ft; Karácsonyi mesélő könyv. Harmat Kiadó, 128 old., 3900 Ft; Köthe, Rainer: Otthonunk a Föld. Tessloff Babilon, 48 old., 2570 Ft; Kővári Anna: Hogyan fedezték fel a manók a karácsonyt? Napraforgó K., 34 old.,1190 Ft; Lehel kürtje. Kráter Műhely Egyesület, 24 old., 1500 Ft; Mertiny, Andrea: Állatkertek. Tessloff és Babilon Kiadó, 48 old., 2570 Ft; Nógrádi Gergely: Balhés Béni naplója. Presskontakt Kiadó, 120 old., 1990 Ft; Pósa Lajos: Arany ABC. Fekete Sas Kiadó, 24 old., 2300 Ft; Pusztai Róka: Csoki Maci utazásai. Karizma Könyvkiadó, 128 old., 2190 Ft; Pusztai Róka(Szeivolt István): Meséim. A nagy könyv. Karizma Kiadó, 560 old., 8990 Ft; Sasek, Miroslav: Ez Párizs. Ez New York. Móra Ferenc Könyvkiadó, kötetenként 60 old., 2890 Ft; Sielmann, Heinz: Pókok. Tessloff Babilon, 48 old.,2570 Ft; Stroud, Jonathan: Salamon király gyűrűje. Animus, 416 old., 2980 Ft; Tűzrőlpattant királylányok. Napraforgó, 52 old., 1990 Ft; Wass Albert: Bálványosvár. Kráter, 24 old., 1500 Ft; Wilson, Jacqueline: Szerelmes lányok. 154 old., 1980 Ft; Lányok a pácban. 214 old., 2490 Ft; A másik lány. 238 old., 2590 Ft, Animus Kiadó.