Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Van tavunk, van mesénk is – Nyulász Péter

Pompor Zoltán - 2015.05.07.

Nyulász Péter mondókái, gyermekversei és regényei villámgyorsan a magyar szülők és pedagógusok kedvenceivé váltak. Nem kis része van ebben a verseket átható játékosságnak, a történeteket átjáró kalandosságnak.

- Versekkel, mondókákkal kezdted gyermekírói pályafutásod, aztán jöttek az ifjúsági regények. Miért váltottál? Írsz-e még most is mondókákat, verseket?

- Jó barátságban maradtam a versekkel is – ezt jelzi például A baba bab című mondókáskötetem is. Azonban a Balaton varázslós-tündéres legendáját célszerűnek tűnt egy kicsit idősebb korosztálynak, és inkább prózai szövegben továbbgondolni. Azaz számomra a téma, és a célközönség az, ami a formát meghatározza. A harmadik, amikor kifejezett kérés érkezik – mint például a Miskolci Nemzeti Színházból a Négyszögletű Kerek Erdő színpadra állítása kapcsán. Szabó Máté rendező dalszövegekhez kért verseket, s így akkor azokat írtam – két regény közt.

- Hogyan talált rád Helka és Ciprián?

- Szó szerint a Balaton parton. Egy családi nyaralás alkalmával találkoztunk a Balaton tündérével, aki úgy tűnik, megelégelve az évszázados „száműzetését”, Helka képében kívánt újraéledni, s ehhez engem talált meg. A realitás talaján maradva, valójában az akkor még óvodás lányom önfeledt játéka vezetett a felismeréshez, hogy a tónak van tündére, nekünk viszont nincs róla mesénk. A nyaralást követő kutatásom során derült ki aztán, hogy hiszen van tündér és varázsló – csak valamiért rejtőzködik előlünk. Az én feladatom „csupán” az volt, hogy a jelen közönség számára újra vonzóvá tegyem azt, ami valamiért csatát vesztett a lángos-napolaj-főttkukorica Balaton-imázzsal szemben.

- Mitől jó, mitől működőképes egy ifjúsági regény?

- Nagy általánosságban nem hiszem, hogy meg tudnám mondani, de úgy tűnik, akkor működik jól, ha az olvasók a saját életükhöz, élethelyzetükhöz köthető, kézzelfogható dolgokat találnak benne (nálam pl. a valódi helyszínek), másrészt, ha kellően izgalmas és fordulatos.

- Sok-sok ismeretterjesztő elem van a regényeidben, megfér egymással a szépirodalom és az ismeretterjesztés?

- Mindent elkövettem, hogy ez így legyen. A legtöbb energiát arra fordítottam, hogy ne lógjon ki a lóláb. Jól el kellett rejteni pl. a Bakony alumíniumiparát, de végül sikerült beleilleszteni azt is. Nagy örömömre számos pedagógus felfedezte a „tantárgyi integráció” lehetőségét, és több iskolában is feldolgozzák, akár egy teljes tanéven át végighúzódóan, avagy osztálykirándulás, esetleg erdei iskolai táborozás keretében.  E mellett úgy tűnik a közönség is elfogadta, hiszen Helka az ötödik kiadásnál tart, s negyed év múltán már a második részből készül az újabb kiadás. Végeredményben a szakmai elismerés, az IBBY Év Gyermekkönyve 2011 díj adhat rá választ, miszerint igen, lehetséges sikerrel ötvözni ezeket a szempontokat.

- Van-e kedvenc szereplőd? Ki az? Lehet egyáltalán egy írónak kedvence?

- Attól tartok, egy teljes szereposztást kellene feltüntetni. Igazából azt gondolom, hogy az író számára, az lehet kedvenc karakter, aki nem egyszerűen belesimul a szerepébe, hanem valami pluszt is ad az alkotáshoz. Nehéz talán elhinni, de a szereplők bizony a jellemükkel, cselekedetükkel sokszor önállóan vezetik az író kezét. Azonban ha ezzel hasznára lesznek a történetnek, azaz ilyenformán segítőkészek, akkor kedvenc lehet a kastély kuktájától a hegyi források szelleméig bárki a szereplők közül.

- Magyarországon is trend lett, de szerinted miért fontos, hogy a könyvből színdarab, társasjáték, animáció stb. készüljön?

- Egy történet ismertségéhez nélkülözhetetlen, hogy más-más platformokon is találkozhassunk vele. Egy kis országban azért is különösen fontos, hogy sokféle hírvivő csatornája legyen egy alkotásnak, mert egy-egy jó könyv híre manapság nagyon nehezen jut el a közönségéhez.

- Mit tapasztalsz országjárásod, az író-olvasó találkozók során: szeretnek-e még olvasni a fiatalok?

- Bármerre járok, a párszáz lelkes falvak óvodáiban is, az a tapasztalatom, hogy a gyerekek nagyon fogékonyak a versekre, történetekre, s az előadások végén rendre megrohanják a könyvtáros pultot. A nehézség a fent említett: nehéz eljuttatni a közönséghez egy-egy könyv hírét. Ha viszont sikerül a könyvben található tartalom iránt is felkelteni az érdeklődést, akkor már nem kérdés: szeretnek olvasni. Azt hiszem, a gyerekeket és a fiatalokat körülvevő felnőtteken múlik ez.

- A Helka az ötödik kiadásához ért, a Ciprián első nyomása is elfogyott – a népszerűség tehát töretlen. Lesz-e trilógia, folytatódnak-e a kalandok?

- Ciprián kalandjai során kiderül, hogy egy nagy bonyodalomról van szó igazából, mely a második kötetben bontakozott ki, és úgy tűnik, egy harmadik kötetben lehet teljes egészében előtárni a teljes bonyodalom mibenlétét.

Pompor Zoltán

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés