Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Vámpírok, zombik, és egyéb fantázialények egy svéd kisváros könyvvásárán

2012.04.23.

A közép svédországi Örebro könyvvására, göteborgi fesztiváltestvérével ellentétben kifejezetten a helyi városlakóknak szól. Péntek tizenharmadikán kezdődött, ezért az első napon zombik, utána pedig kortárs északi irodalom szórakoztatta a helyieket.

„Kisvárosi könyvfesztivál lévén, nekünk az a legfontosabb, hogy megragadjuk a helyi közönséget, és meghívjuk őket a könyvek fantáziabirodalmába. Egyre fontosabb manapság az internet és a televízió elől újra olvasásra szólítani az embereket, hiszen a könyvek üzenete még mindig nagyon fontos, s talán egyre inkább azzá válik.” – vélekedik a Lindhska Bokhandeln nevű gyermekkönyveket kiállító standnál egy hölgy. S rögtön ajánl is jobbnál jobb svéd gyermekkönyveket, leginkább és persze reflexből legelőször Astrid Lindgren kisebbfajta legendává és valamiféle nemzeti szuvenírré cseperedett Harisnyás Pippijét. Aztán szintén jó szívvel javasolja Sven Nordqvist elbűvölő gyermekregényeit, külön említve az író remekművét Findusról, a macskáról, és gazdájáról, a vén Pettsonról. „Az olvasást nem lehet elég korán elkezdeni”-, teszi hozzá a hölgy. Ezért is tartja nagyon fontosnak – mondja –, és társadalmilag igen helyesnek, hogy egy ilyen, alig nyolcvanezer fős kisváros, mint Örebro is megtarthatja saját könyvvásárát, minden tavasszal.


A történet azonban az internet „fénykoránál” régebbre nyúlik vissza. Tizenöt éve, 1997-ben rendezték meg az első kisvárosi könyves eseményt az öreg kastély városában, azzal a céllal, hogy a göteborgi könyvfesztiválról már-már kiszoruló kisebb kiadóknak és íróknak is folyamatosan lehetőséget adjanak, s persze nem mellékesen, előkelő helyet stoppoljanak le a városka számára a nemzetközi könyves kulturális térképen. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnál csupán négy évvel ifjabb örebroi vásár mára mindenféle évekig tartó tulajdonosi és szervezői veszekedések ellenére is egészen tekintélyes háromnapos könyves hétvégévé, akár fesztiválnak is mondható eseménnyé nőtte ki magát. A tavalyi évben elmaradt vásár hiányát pedig az idei bő program igyekezett pótolni, vendégként fogadva mindenkit, akit kicsit is megérint a könyvek világa. „Tematikájában, kisvárosi lakóknak szóló könyves esemény szervezőiként nagyon fontos, hogy megtaláljuk az itteni közönségünkhöz vezető utat. A 2012. évi vásár fő témái a családoknak családokról és a mindennapjaikról szóló könyvek mellett a hatvanéves Nordic Councilt, valamint az északi tanács irodalmi díjának ötvenéves jubileumát ünneplő göteborgi könyvfesztivált követve az északi irodalom. Ugyancsak képviseltették magukat a mai modern regényvilág elmaradhatatlan főszereplői a vámpírok, zombik és egyéb fantázialények. Tiszteletükre külön napot szenteltek a háromnapos eseményen.
A „Könyvfesztivált mindenkinek” felkiáltás a rendezvény jelszavává vált: „A lényeg, hogy mindenki megtalálja a neki való könyvet, társadalmi hátterétől, nemétől, életkorától, és érdeklődésétől függetlenül. Az Örebroi Könyvvásár mindenkinek szól, a cél, hogy évről évre újabb embereket csábítsunk a könyvespolcokhoz, hogy kiválasszanak, leemeljenek egy könyvet, és elcsábuljanak a tartalmának. Egész mai világunkhoz nagyon fontos támasz az irodalom…” fogalmazott Mikel Runsesson, a fesztivál egyik szervezője, és előrebocsátja, hogy ezt az irányt jövőre is mindenképpen tartani szeretnék, sőt tervezik, hogy tovább bővítik a kiállítók, kiadók és a programok skáláját.
Persze a mindennapokhoz hasznos könyvek és a szépirodalom mellett a fesztivál szervezői a fiatalokra és a kisgyerekes családokra is gondoltak, s ez nem csak a színes programokból, hanem a kiállított könyvekből is látszott. Így többek között a híres svéd gyermekirodalom, a kisvárosi kerttervező kalauz és egyéb szabadidős kötetek társaságában a kortárs ifjúsági irodalom is előkelő helyen állt a fesztivál könyvlistáján. „A zombi stílus világszerte fénykorát éli, a külföldi televízióadásokból, sorozatokból, filmekből a populáris kultúrába, a mindennapjainkba és az irodalomba szivárgó képregény, vámpír és zombi műfajnak is utat engedtünk. A poszt-apokaliptikus társadalmak foglalkoztatják a fiatalokat” – jegyezte meg Mikel Runsesson. A legnépszerűbb példákat megemlítve azokról a történetekről beszélt, amelyekben néhány túlélő próbálja újraépíteni a régi életét egy-egy alagútban vagy romos városban elbújva, majd hirtelen véres zombik támadnak rájuk. Majd hozzátette: „Nem gondolom, hogy ez a rémtéma kizárólag a fiatalokat foglalkoztatná. Ha belegondolunk, a katasztrófa-forgatókönyvek világszerte néző- és olvasó millióknak ragadják meg a fantáziáját.”
A svédek pedig nemcsak kisvárosi könyvvásárukon adnak a képzeletvilágra. A skandináv irodalomról általában a legendásan melankolikus svéd krimi vagy manapság ennek modernebb verziója, a világszerte elismert és jól fogadott északi thrillerműfaj jut mindenkinek eszébe. A fesztiválon pedig ajánlják is a magyar látogatónak a tavalyi év „első helyezettjét”, Arne Dahl-t, aki 2011-ben elvitte a svédországi rémkrimi-pálmát. Ha már ajánlottak svédet, én kérdeztem, ismernek-e vajon magyar szerzőket. Erre rövid gondolkodás után rávágták, hogy naná, a Nobel-díjas magyart, Kertész Imrét – majd hozzátették – nagyon büszkék lehetünk, hiszen őt talán mindenhol ismerik.

Kurcz Orsi

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés