Szabad Tér
Osvát Ernő
Aforizmák
Macskarácsony
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Macskarácsony Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Válogatás, kompozíció és folytatás – Babics, Kaiser, Szigeti, Csokonai

Csokonai Attila - 2017.05.18.

Babics Imre első, nagy sikerű kötetében (A Kék Ütem Lovagrend, 1989) megtalálható már az a két műforma, amely későbbi műveiben rendre visszatér, vagy éppen az egész opust kiteszi: a hexameter és a haiku. 2013-ban kiadott szakrális nagyeposza” (Gnózis c. regénye), a 800 oldal prózában tördelt negyvenezer hexameter olyan kivételes alkotó-egyéniséget mutat, aki rendkívül koncipiáltan, azaz átgondoltan és tervszerűen ír. A szerző már egy 3 éve vele készült hosszú beszélgetésben említi, hogy készen van egy haiku-kötete. Ez nem lehet más, gondolhatjuk, mint a 87. ÜKH-ra megjelent Tűtükör. S napvilágot lát annál a kiadónál, amelyik a haiku versforma illetve műfaj egyik legállhatatosabb hazai terjesztője. Fordítsuk figyelmünket arra, amit a „fülszövegben” olvashatunk. Ott az áll, hogy a haiku-kötetet a Fibonacci-számok sorozata ihlette. S ami a borító-grafikára vonatkozik: „a szavak kozmikus tű hegyeként tartanak az Egy felé, utána már csak az absztrakt 0-t a csenddel lehet kifejezni.” Ábrázoljuk az első fejezetet (Csengettyűk csődlakóknak) így:▼, majd állítsuk alá ezt a háromszöget,▲, amely az Ellenszérűt képviseli, s megkapjuk a kötet szövegtestének formáját, amelyben az alfejezetek darabjai a 34, 21, 13, 8. 5. 3, 3, 1, 1 sorozatot adják ki, illetve fordítva. Az alfejezetek ugyancsak címet viselnek. Sok jeles képviselője van a haikunak a mai magyar költészetben, a műfaji, elméleti kérdések is taglalódnak. A japán haiku nem én-központú, áll a szakirodalomban. Aligha hiszem, hogy az európai haiku tudna nem én-központú lenni. Művelői individualista gondolkodás „termékei”. Babics Imre egyénisége is ott van e versekben. Lépten-nyomon ilyen jellegzetes, megragadó darabokra bukkanunk: „Fácánfiókák/ rebbennek fel léptemre:/ az én szégyenem.” Vagy: „Teremtett világ,/ csodállak, amíg lehet./ Himnuszom ennyi.” A gondolati tömörség természetesen megköveteli az elmélyült és többszöri olvasást.

Az idén 55 éves Babics Imrénél majd tíz évvel idősebb és ugyancsak több műfajban alkotó Kaiser László könyvheti verskötete, az Elfáradt összes angyalunk a négy éve megjelent Galambok és vérebek óta írt verseit tartalmazza. Rónay László irodalomtörténésznek a „fülszövegben” olvasható ajánlójában többek közt ez áll: „… korunk költőjének csak emlékeiben és vágyaiban bukkan fel a szépség, inkább veszteségeit, csalódásait köti csokorba.” S hivatkozik a nagy francia költőre, Claudelra is, „aki ezt írta: »nincs hatalmasabb, mint a szeretet«. Ez a pozitív érzés a költő üzenete és verseinek végkicsengése. Korunkhoz szól, nekünk címzett üzenet.” A címadó vers után a következő négy fejezetcím alá rendelte összesen 56 versét a költő: XXI, Belénk az ördög költözött, Dőlésszögben, Veled végleg hazatértem. Az első és az utolsó cím feloldása könnyen adódik. Sok az ehhez hasonló megszólalás a századunk mindössze másfél évtizedét jellemezni kívánó versekben: „Titok és seb mindenfelé/ tiszta forrás szennytengeré,/ kézmozdulat: ökölcsapás, / nincsen szó és nincsen varázs.” (Nincsen c. négysoros). A szeretett személyek (legközelebbi családtagok) és az otthonos város (a nyelvünkben romlatlanul létező haza) manírok nélkül megfogalmazott természetes összetettsége érhető tetten a záró fejezetben. Az emlékező, a múltat idéző, az istenkereső költő szól jól megformált rímes versekben vagy kötetlen formában a harmadik fejezetben. Egykori (abszolúte nem egyéni), leginkább talán fiatalkori gyöngeségeire tekint megbocsátóan a meglett férfi a második fejezet verseiben.

Szemlém harmadik lírikusa, Szigeti Lajos már túl van a 70-en, s habár 1977-ben az ÉS-beli bemutatása óta jelen van költészetünkben, pályája igazából a 90-es években kezdett felfelé ívelni. 1992-től kezdődően 2014-ig hét kötete jelent meg, ezekből készült az a válogatás, amely költészetének esszenciáját hivatott megmutatni. Tényleg impozáns névsor található az Erővonalak hátsó borítóján: jeles költőtársak, Juhász Ferenc, Lator László, Bertók László, Jókai Anna író és költő, Tarján Tamás és Tüskés Tibor irodalomtörténész, kritikus ajánló-méltató írásaiból olvashatunk a lényeget kiemelő, a költő alkotói erényeit hangsúlyozó idézetek. Érdemes némi ízelítőt adni ezekből a véleményekből. „Filozofikus költőről van szó” – mondja Tarján Tamás, és ezen kijelentése egybecseng Tüskés Tibor eme vallomásával: „Megfogott a filozofikus hang…” Ő csakúgy megtalálta Szigeti Lajos verseiben a költő személyiségét, ahogy Bertók László, aki így fejezi ki ugyanezt az érzését: „…szolid, de határozott emberi tartás /…/  rokonszenves emelkedettség, kitárulkozás és elkötelezettség jellemzi.” Köteteinek számával megegyezik az itteni, arányos beosztású anyag, melynek jellegzetes verscímei: A világ keletkezése, Falusi búcsú, Madárvilág, Szerelemdal, A muzsika hangjai, A. D. 2000, Számvetés. A flóra és fauna aprólékos becserkészése, a „szülötte föld”-höz való ragaszkodás természetes érzésének kifejezése akár a hagyományőrző költők közé sorolhatná Szigetit. A kötet első és utolsó versének egymás utáni elolvasása nagyszerűen érzékelteti azonban költészetének hatalmas ívét: a dalszerű megszólalásig jut el „a zéró pillanat” utáni Nagy Bummot, végső soron tehát a modern tudományos világképet versbe foglaló gondolati költeményétől. (König Róbert 10, Vén Zoltán 6 képe gazdagítja az igényes kivitelű kötetet.)

Csokonai Attila

Babics Imre Tűtükör. Napkút Kiadó, 56 old., 1490 Ft
Kaiser László Elfáradt összes angyalunk. Versek. Hungarovox Kiadó, 104 old., 1500 Ft
Szigeti Lajos Erővonalak. Válogatott versek 1977‒2014. Hungarovox Kiadó, 192 old., 1800 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/1. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúA hanta bandaMóraHelikonkönyvszakmaMesekalauzEuro-AuditObserverSaxumSzigetFekete Sas
Belépés