Szabad Tér július
A hosszú hajú
királykisasszony
Babák magyar
népi viseletben
Lullalína, a bátor
kis hercegnő
Csibi
tűzoltó lesz
A hosszú hajú <br> királykisasszony Babák magyar <br> népi viseletben Lullalína, a bátor <br> kis hercegnő Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Valóban mondta Galilei, hogy ,,Mégis mozog a Föld!”? – beszélgetés Sümegh Lászlóval

Kiss Gábor - 2016.11.03.

Sümegh Lászlónak a közelmúltban jelent meg a Természettudós papok – keresztény pap tudósok című kötete a Tinta Könyvkiadóban. Ebből az alkalomból készített villáminterjút a szerzővel Kiss Gábor, a kiadó főszerkesztője.

Kiss Gábor: Mikor gondolt először arra, hogy tudós papokról, jobban mondva természettudós papokról írjon?

Sümegh László: Legalább három évtizede foglalkoztat egy önálló, kisebb kiadvány elkészítése, tudós papokról. A 2004-ben megjelent Világképmás című könyvemben – jóval szerényebb terjedelemben – már írtam erről, s ezt bővítettem most ki.

K. G.: Miért tartotta fontosnak ennek az életrajzi gyűjteménynek az összeállítását?

S. L.: A természettudományok oktatásában nem, vagy alig jut idő, hogy az adott természettörvényt felfedező tudós életrajzát a tanár ismertesse. Tudománytörténetről még a tantárgy iránt komolyan érdeklődő diákok sem hallanak szinte semmit. Ráadásul a rendszerváltás előtt a pap tudósokat (az egyházi gimnáziumoktól és néhány ritka kivételtől eltekintve), a tanárok szinte agyonhallgatták.

K. G.: Milyen időt ölel fel a gyűjtemény és pontosan hány személy került bele?

S. L.: Az első általam megemlített tudós Szent Beda Venerabilis matematikus-csillagász 673-ban született, utolsóként az amerikai csillagász Guy Consolmagno szerepel, aki 1952-es születésű. Összesen 83 pap tudóst említek. Van, akit részletesebben tárgyalok és van, akiről viszonylag keveset sikerült megtudnom.

K. G.: Tudjuk, hogy a középkorban a tudomány „nemzetközi” volt, a latin nyelv uralkodott, de mégis milyen nemzetiségűek a könyvben szereplő tudósok?

S. L.: Egy kivételtől eltekintve (ő éppen Consolmagno) mind európaiak. Többségük olasz, német, francia, de van köztük cseh, lengyel, ír, skót és természetesen magyar születésű is. Johann Christian Poggendorf által a XIX. század végén írt „Egzakt tudományok kézikönyve” tízezer természettudóst említ, ebből kb. ezer volt keresztény pap. A magyarok iránt elfogult voltam 12 magyar származásút emeltem ki.

K. G.: A természettudományon belül milyen tudományágakat képviselnek a tudósok?

S. L.: Többségük fizikus, matematikus, csillagász, de van köztük néhány kémikus is. Érdekesség, hogy a nyolcvan tudósból csak egy szerzetesnő szerepel a válogatásban. A középkorban az apácarendek tagjaira nem volt jellemző a tudományos kutatás. Maria Gaetana Agnesit viszont semmiképpen nem hagyhattam ki. Maria csodagyerekként nőtt fel, 13 évesen hét nyelven írt és olvasott. Zseniális matematikusként ő írta a legjobb bevezetést Euler munkáihoz. Ő írta az első könyvet a differenciál és integrálszámításról. A Földön Agnesi a második nő, aki egyetemi professzori kinevezést kapott. Felnőttként, közel negyven évesen vonult zárdába.

K. G.: Ön négy évtizedig tanított fizikát, kémiát és matematikát középiskolában és főiskolán. Az iskolai tananyagban kapott helyet a tudománytörténet? Ön szerint hány tudóst ismernek a mai középiskolások a tárgyaltak közül?

S. L.: Mint említettem még a természettudományos tantárgyak megtanítására is alig jut idő, néhány tudós személyéről megemlékeznek a pedagógusok, különösen, ha törvényt neveztek el róla: Kepler-törvények, Kirchhoff-törvények, Newton-törvények, de életrajzi érdekességek tárgyalására alig kerül sor.

K. G.: Miért nagy baj, hogy nem, vagy csak nagyon hiányosan ismerik a tudománytörténetet a mai diákok? Ez azért is furcsa, mert az irodalom tanítása szinte csak az irodalom történetének az oktatásából áll.

S. L.: Az irodalom tanításában is állandóan megy a polémia, mennyi legyen a szövegelemzés és kell-e egyáltalán a költők, írók életével foglalkozni. Jómagam mindig könnyebben értettem meg az adott szépirodalmi művet, ha jobban megismerhettem az alkotót. A természettudományok tanításában – nem kétséges – jobban elhagyható a tudománytörténet. Szerintem a „száraz” törvények elsajátítása viszont jobban rögzül, ha közben a tanuló megismeri a törvényt megalkotó – gyakran kalandos sorsú – személyt.

K. G.: Melyik tudós életét tartja különösen kalandosnak?

S. L.: Némelyik élete kész regény. Pierre Andre Latreille-t a francia forradalom alatt börtönbe zárták, ahol a cellájában meglátott egy általa addig ismeretlen rovart és vizsgálgatni kezdte. Szerencséjére a börtön orvosa értett valamennyit a rovarokhoz, meglátta a halálos ítéletre váróban a zsenit és kijárta, hogy Latreille-t engedjék ki a börtönből. Cellatársait utóbb mind kivégezték. Ámbár Giordano Brunót is említhetném, az ő élete szintén elég „viharosra” sikeredett.

K. G.: Önnek melyik tudós áll a legközelebb a szívéhez?

S. L.: Nehéz rá válaszolni, talán Jedlik Ányost említhetném. Mint én, ő is magyar születésű fizika tanár volt. Jelentős tudományos munkássága mellett érdemes megemlíteni, hogy ő készített először szódavízből és borból fröccsöt.

K. G.: Furcsa kérdés.Ezek az emberek mind nagy-nagy koponyák voltak, de van mégis, akire haragszik?

S. L.: Haragudni tudósra nemigen lehet, legfeljebb nem értem életének sűrű ballépéseit. Giordano Bruno életét érdemes elolvasni, bizony sok szamárságot mondott, tanított életében. Szerinte Jézust nem keresztre feszítették, hanem felakasztották. Mondott még ilyen meghökkentőket Bruno többet is.

K. G.: Galilei munkásságát szintén részletesen tárgyalja. Hozzá kapcsolható a ,,Mégis mozog a föld!” szállóige. Netán más mondásra is találunk utalást?

S. L.: Elöljáróban elmondom, Galilei ilyet, hogy „Eppur si muove” soha nem mondott, legfeljebb gondolt. Halála után fél évszázaddal készült festményen börtöncellában senyved, és ott adja a szájába a festő ezt az elhíresült mondatot. Ez a kép címe. Egyébként Galileit soha nem zárták börtönbe! A mondat ellenben közel fél évezredig szolgált a tudomány és a vallás szembenállásának bizonyítására.

K. G.: Ha jól tudom, napjainkban alig találunk híres pap természettudóst. Mi lehet ennek az oka?

S. L.: Évszázadokkal ezelőtt az élet nem volt így elvilágosodva. Sokkal nagyobb volt az egyház körül a tudomány koncentrációja is. Másrészről Galilei idejében elég volt egy üveget megcsiszolni és máris komoly eredményeket lehetett a fizikában, vagy a csillagászatban felmutatni. Napjainkban a természettudomány műveléséhez rettentően sok pénz szükséges. A Hubble űrtávcső elkészítésénél több ezer szakember tevékenykedett, s millió dollárokat költöttek a programra. A humán tudományok műveléséhez nincs szükség ilyen nagy befektetésekre, ezért a bölcsész-filozófia tudományokat művelik napjaink pap tudósai.

K. G.: A már említett középiskolás diákokon kívül kinek ajánlja a kötetet?

S. L.: Mindenkinek, hívőnek nem hívőnek egyaránt, különösen azoknak, akik mélyebben érdeklődnek a természettudományok iránt és a száraz természettudományos törvények mögött keresik az ember, aki ezeket először megfogalmazta.

Kiss Gábor

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

A Könyvhét 2017/2. száma

A Könyvhét 2017/2. száma május 31-én jelent meg a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermek-könyvnapok témájához kapcsolódva

Könyvhét 2017/2. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúA hanta bandaMóraHelikonkönyvszakmaMesekalauzEuro-AuditObserverSaxumSzigetFekete Sas
Belépés