Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Soha nem gondoltam, hogy fordító leszek! - Anamaria Pop

2012.05.31.

Fordulatokban gazdag életében volt már újságíró, kulturális diplomata, projektkoordinátor. Mostanság fordítóként a magyar kultúra nem hivatalos nagykövete Romániában. Naponta 20 órát dolgozik. Későn fekszik, korán kel. A Szalkszentmártonban élő Papp Annamáriával (Anamaria Poppal) beszélgettünk arról, hogyan válik divatossá egy magyar szerző Romániában.

Az hogy ennyi magyar művet fordított, ilyen sok magyar szerző ismert lett Romániában, egyfajta kulturális misszió is. Hogyan, melyik könyvvel kezdődött fordítói pályafutása?

Az első teljes könyv, amit lefordítottam, a Szív segédigéi volt. Miután kész lettem a fordítással, elmentem házalni a könyvvel Bukarestbe, de mindenhonnan kidobtak, nem kértek a magyar szerzőkből. Végül egy kis kiadó adta ki Moldovában. Később persze - amikor Esterházy neve ismert lett Romániában is - sorban álltak a neves könyvkiadók igazgatói, hogy hozzájuk vigyem a fordításokat.  Nekem addigra viszont már volt egy olyan kiadóm, aki szeretett, becsült, adott a véleményemre, így aztán kikosaraztam őket.

Ezek szerint a kiadók hozzáállása változott az elmúlt húsz évben. Ennyire pozitívan viszonyulnak az olvasók a magyar irodalomhoz?

A román olvasók most kezdik igazán megismerni a magyar irodalmat. És ez nemcsak a magyarországi magyar irodalomra vonatkozik, valójában az erdélyi magyar írókat sem ismerik. Akiket én fordítok, azok közül például Thúróczy Katalin vagy Nádas Péter színdarabjainak hihetetlenül nagy sikerük van a bukaresti színházakban. Magyarországon ezek a művek csak kis színházakba vagy oda se jutnak el.

Tudja egy szerző könyvét sorsát befolyásolni az irodalmi-menedzser, fordító?

A fordításaim olyanok, mintha a gyerekeim lennének. Én nem tudok másként gondolni a könyvekre csak így. Belebújok a szerző bőrébe, heteken keresztül úgy beszélek, mint a szerző. Amikor az Egy nőt fordítottam, akkor például iszonyatosan káromkodva beszéltem. És az is kell, hogy minimális személyes kapcsolatom legyen az íróval. Amikor elkészül a fordítás, akkor sem tudom elengedni a könyvet. Mielőtt megszületne, én már keresem az irodalmi folyóiratokat, hogy részleteket jelentessek meg a szövegből. Most például Krasznahorkait fordítok, negyven oldal már meg is jelent a könyvből. Így aztán amikor kijön a könyv, a szerzőt már ismerik. Nagy szerencsém van, mert újságíró múltam miatt sok egykori kollégám dolgozik a médiában, nem okoz gondot összehozni egy rádióinterjút, amiben beharangozzák a könyvet. Van három vagy négy olyan lap, aminek a szerkesztőjét, ha éjszaka kettőkor felhívom, hogy van egy anyagom, a következő számban szó nélkül publikálja. Havonta, kéthavonta biztosan megjelenik valamelyik romániai irodalmi lapban magyar szerző írása.

Szervez-e magyar írók számára író-olvasó találkozókat?

Igen, persze. Nádas Pétert például az Emlékiratok könyve megjelenését követően a bukaresti könyvfesztiválra vittem. Romániában két nagy nemzetközi könyves esemény van évente: tavasz végén a Bookfest, ősszel pedig a Gaudeamus könyvvásár. Én nem igazán szeretem, ha pont egy fesztiválra jelenik meg egy könyv, jobb 1-2 héttel hamarabb. Az embereknek így van idejük megismerkedni a könyvvel. És van lehetőség a szerző számára országos turnét szervezni.

Milyen a magyar könyvek fogadtatása?

Esterházyt imádják, Nádast imádják! Úgy tudom, most fog megjelenni egy kritika az Emlékiratok könyvé ről, amiben a huszadik század legjelentősebb könyveként írnak róla.

Úgy hallottam, hogy Esterházy Péternek rajongói klubja is van Romániában.

Amikor Esterházy Romániába jön, akkor az olvasók tömegével jönnek. Nagyon szeretik a román írók is Pétert. Ugyanakkor a kultúrpolitika is elismeri, 2009-ben megkapta a kortárs külföldi írónak járó Ovidius-díjat, egy évvel később a legmagasabb román kulturális kitüntetésben részesült.

Verseket is fordít?

Nagyon ritkán. Magam is költő vagyok, félek, nagyon meglátszódnának az ujjlenyomataim a fordításokon. Más kultúrából jövök, ezért talán megengedhető, hogy külső szemlélőként azt mondjam, hogy Magyarországon vannak szép versek, Romániában vannak jó versek; Romániában vannak szép regények, Magyarországon vannak jó regények. A jó és a szép között nagyon nagy a különbség. Ennek ellenére találtam 20 olyan költőt (10 nőt és 10 férfit), akiknek 10-10 jó versét kiválasztottam, olyanokat, amiket lefordítanék, és ebből összeállna egy antológia.

Milyen tervei vannak még ezen kívül?

Krasznahorkai Sátántangó jának román fordítása ősszel jelenik meg. Jövőre szeretném befejezni Forgács András Zehuzéjét. Zseniális könyv, és nagyon fordíttatja magát! Legtöbbször nem egy könyvön dolgozom. A Párhuzamos történetek en is dolgozom, Bódis Krisztának a könyve ott van az éjjeliszekrényemen. Az év végéig még lesz Fancsikó és Pinta is - ez lesz Esterházy tizenkettedik könyve, amit lefordítok. Mindezek mellett már szerkesztett állapotban, kiadásra készen van Thúróczy Katalinnak hat színdarabja.

Pompor Zoltán

Anamaria Pop  irodalomról és marketingről  a május 31-ei Könyvhét LapNapon is beszél majd.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés