Kiss Gáborral, a Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztőjével beszélget Cserháthalápy Ferenc.

Cserháthalápy Ferenc: Az iskolai magyarórákról emlékezhetünk, hogy verselemzéskor vizsgáltuk a sorok végén lévő rímképleteket. Nekem az ölelkező, az ABBA rímképlet neve nagyon tetszett. De mi a rím?

Kiss Gábor: Lehet kicsit pontatlanul, röviden válaszolni: a versben a sorvégek összecsengése; és lehet hosszan is, akár könyvterjedelemben felelni. A hosszú válasz sem biztos, hogy többet fog mondani, mert a rím művészeti kategória. Mit válaszolnánk arra a kérdésre, hogy milyen a szép? Minden költő szabadon dönt, hogy ő maga mit tekint rímnek, milyen nyelvi eszközökkel csendíti össze a sorvégeket.

Cs. F.: Eszerint nem lehet rímszótárt készíteni?

K. G.: Mi mégis ezt a lehetetlen feladatot oldottuk meg Zita lányommal.

Cs. F.: Hogy kezdődtek ennek a magyar rímszótárnak a kiadói munkálatai?

K. G.: Zita a Debreceni Egyetemen szerzett informatikus diplomát, ahol szakdolgozatában egy rímszótár számítógépes összeállításának a lehetőségeit vizsgálta.

Cs. F.: Gondolom egy hosszú szólistából kellett a szavakat hátulról elemezve összepárosítani.

K. G.: Igen, valahogy így, de előtte meg kellett fogalmazni, egzaktul le kellett írni a gép számára a rím definícióját. Ez persze nem egyszerű, magyarul Csokonai Vitéz Mihály tette le a rímelmélet alapjait, majd Arany János a Valami az asszonáncról című dolgozatában pontosította a magyar rímelméletet.

Cs. F.: Látva a TINTA Könyvkiadó magyar szótársorozatát, úgy gondolom, a szavak kéznél voltak a készülő rímszótárhoz.

K. G.: Az eddig megjelent szótáraink címszavait összefésültük, az így összeállított szólista lett az alap. Zita jelentősen továbbfejlesztette a rímgeneráló programját. Az új programot erre a szólistára „engedtük rá”, amely aztán „kidobta” a rímszótár nyersanyagát.

Cs. F.: Jól értem, hogy ebben a szótárban nem lesznek ragozott szóalakok?

K. G.: Lesznek is, meg nem is. Egy átlagos magyar főnévnek ezernél is több toldalékolt alakja van, ezeket lehetetlen mind felsorolni. Azonban a kiindulási szólistába beillesztettük önálló szóként a csupasz magyar toldalékokat és toldalékcsoportokat. Így együttesen látványos a végeredmény.

Cs. F.: A TINTA Könyvkiadó zászlóshajó kiadványa a Magyar szókincstár, a leggazdagabb magyar szinonimaszótár. Ezt kínálati szótárként határozzák meg. A rímszótár is felkínálja a lehetőségeket?

K. G.: A rímszótár használójának magának kell majd választania a szótárban felkínált rímelő szavak közül. Nemcsak hangtani, hanem hangulati és jelentésbeli szempontokat is mérlegelnie kell majd, hogy hatásos rímet válasszon a készülő versbe.

Cs. F.: Mintha a magyar költők is csak évszázadok alatt tanultak volna meg rímes verset írni. Tinódi Lantos Sebestyén még kicsit naiv módon a sorvégekre odabiggyesztett vala szóval rímeltetett sorokat a 16. században.

K. G.: Aztán négyszáz év kellett, hogy megszülessenek a 20. században a nyugatos költők pazar rímei. Kosztolányi Dezső ilyen hangulatos rímeket használ: malom – unalom; ringó – hintó; metsző  – vessző.

Cs. F.: Külföldön könyvesboltokban járva rendre kezünkbe kerülnek az ország nyelvének kisebb-nagyobb rímszótárai. A magyar szavaknak jelent már meg rímek szerinti rendszerezése?

K. G.: Bármilyen furcsa, három és fél előzmény van. Verseghy Ferenc 1805-ben adta közre a Tiszta magyarság című könyvének függelékében a kádenciák (azaz rímek) lajstromát, majd 1810-ben jelent meg Simai Kristóf Végtagokra szedett című rímgyűjteménye, aztán 1905-ben Füredi Ignác adott ki egy vékony rímszótárt. 1969-ben látott napvilágot Papp Ferenc számítógépes nyelvész szóvégmutató szótára, amely félig rímszótárnak is tekinthető.

Cs. F.: Kinek szánják a rímszótárt?

K. G.: Tréfásan felelhetném, hogy mindenkinek, hiszen szép hazánkban mindenki költő. Forgathatja amatőr versfaragó, dalszerző, de szerintem költőknek is tartogat érdekességeket. Meglepő módon nyelvészeknek is hasznos lesz, mert a rímszótárt böngészve az összecsengő szavakat egymás alatt látva újszerű nyelvészeti összefüggéseket lehet majd megállapítani.

Cs. F.: Mikor fog megjelenni a rímszótár?

K. G.: Úgy tervezzük, hogy 2015-ben, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatjuk be.