Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
öszi újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>öszi újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyvhét folyóirat

Rések a falon – Gyáni Gábor A nő élete – történelmi perspektívában című kötetéről

Vincze Dóra - 2021.02.09.

A Magyar Családtörténetek sorozat tagjaként látott napvilágot Gyáni Gábor kötete, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy bemutassa a női nem 19. és 20. századi történetét változatos megközelítésben. Mindezt szeretné a „hagyományos” történelem menetébe ágyazva és az európai események keretében megjeleníteni, hiszen a nők sem vákuumban léteztek és léteznek.

„Meggyőződésesen valljuk, hogy a nők társadalomra gyakorolt hatása és a társadalom nőkre kifejtett befolyása korántsem független a fajtól, rendi állástól, osztálytól, etnicitástól és még egy sor további társadalmi attribútumtól.”

A 19. és 20. század során gyökeres változások mentek végbe, amelyek megbolygatták az addig fennálló patriarchális rendet, és ugyan továbbra is messze voltak attól, hogy teljes mértékben ledöntsék a korlátokat, réseket azért ütöttek a falon. Gyáni könyve először röviden áttekinti a patriarchális hatalom működését a családon belül és azon kívül is, valamint a nők jogfosztottságának pilléreit, ahogy alárendelt helyzetben vannak a családban és a munka világában, politikai jogaik nem is léteznek és vagyonuk igazgatásához (már ha lehet vagyonuk) sincs meg a hatalmuk. Ezután rátér a korszakban átalakuló női lét részletezésére különböző aspektusokból. Külön fejezet szól a nők munkájáról, Budapest elkülönülő jellemzőiről, a házicselédek sajátos életéről, a prostitúcióról és a szexualitás megítéléséről, a gyermekekről és anyaszerepről, a női identitásról és individualizációról, a levelezés és kommunikáció női formájáról, és végül az erőszak női megtapasztalásáról.

A fejezeteknek nem csak témájuk, de stílusuk is erősen különbözik. Kezdetben igencsak adatdominált a szöveg, ami az ehhez nem szokott olvasót könnyen kifáraszthatja. Érthető a statisztikák és adatok vizsgálatának szükségessége, hiszen azok a tények, még akkor is, ha ezen adatok sokszor félrevezetők lehetnek, ha nem ismerjük születéseik körülményeit és a kategóriaalkotók szándékait. Azonban jellegéből adódóan ez nem teszi a könyvet ideális, esti olvasmánnyá. Ahogy haladunk előre a fejezetek jellege átalakul, és ahogy a rideg számok helyét a sokkal bensőségesebb és emberibb egodokumentumok, mint naplók vagy levelezések, veszik át, az olvasás élménye is gördülékenyebbé válik.

E recenzió keretében nem célunk, és nem is feladatunk, a könyv minden egyes fejezetének részletes szemlézése. Kicsit, mint egy novelláskötetnél, ahol a műfajból adódóan, a szövegek színvonala hullámzó lehet, és más-más részek nőnek az olvasó szívéhez, itt is eltérő fejezetek válhatnak számunkra fokozottan érdekessé. Számomra kifejezetten érdekes volt a cselédség bemutatása, ahol nem csak a cselédek számarányáról, családban elfoglalt helyükről, jogi lehetőségeikről vagy származásukról kapunk információkat, hanem a cselédség „imázsa” is nagy hangsúlyt kap, hogyan látta őket a társadalom többi része, és hogyan látták ők saját magukat, ennek tükrében. A „Veszélyes” női szexualitás és a prostitúciópolitika szintén megragadja a kor vélekedését a szexualitásról, ami vaskosan lecsapódott magán a prostitúció szabályozásán is. A női individualizálódást tárgyaló fejezet pedig szépen bemutatja levelezések és naplók segítségével azt, ahogy az idő előrehaladtával hogyan próbáltak lányok és nők a saját életükről határozni, legyen ez döntésük a férj kiválásztasáról, családon kívűl végzett munkájukról vagy pusztán arról az igényről, hogy más nőkkel kapcsolódjanak, megosszák érzéseiket és élményeiket, azaz barátkozzanak.

Gyáni Gábor könyve sokoldalú olvasmány, ami igyekszik több szempontból megragadni a korabeli női lét tényezőit, rávilágítani a gátakra és felfogásbeli sajátosságokra, megmutatni, hogy hol mennyi mozgástere is lehetett az egyénnek, ha volt egyáltalán. Könyvében teret kapnak a földrajzi és társadalmi osztály szerinti változók, a munka, a család és a magánélet is, hogy minél teljesebb képet kapjunk a női lét változóiról és változatairól.

Vincze Dóra

Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában
(Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések)
Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 276 oldal, 3590 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: