Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Macskarácsony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Macskarácsony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Régi-új húrokat pendít a Líra – Kolosi Beáta a cégről, az olvasásról és az anyaságról – Nők a könyvszakmában

Szénási Zsófia - 2015.07.22.

Mindig is a családi vállalatban dolgozott, a könyvkiadást és kereskedelmet kívülről-belülről megismerte, mire édesapja helyére, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatói székébe került. Az ország egyik legnagyobb könyvkereskedelmi- és értékesítési cégcsoportjának vezetője most nemcsak szakmai karrierjéről vall, hanem arról is, miként tud vállaltvezetői tevékenysége mellett nőként és családanyaként helyt állni, valamint hogyan nevelődött ő, és nevelődnek a gyerekei elkötelezett olvasókká.

– Családjában mindenki kulturális területen dolgozik: édesanyja korábban impresszárió volt, most a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője, édesapja a Líra Könyv cégcsoport elnök-vezérigazgatója volt 2011-ig, most a cégcsoport elnöke, bátyja hosszú ideje az RTL Klub programigazgatója, most vezérigazgató-helyettese. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy már az anyatejjel magába szívta a kultúra iránti elköteleződést. Teljesen egyenes volt a pályája a Líra igazgatói székébe, vagy voltak kitérők?

– Nyilván sok minden eldőlt már a gyerekkorban: láttam, mivel foglalkoznak a szüleim, nemcsak sokat olvastak nekem, de édesanyám sokszor elvitt az operaházba, annál is inkább, mert az egyik nagymamám az Operaház titkára volt, mégsem köteleződtem el a komolyzene mellett. Ma sokat beszélnek arról, hogy a szülőnek milyen felelőssége van a gyermek olvasóvá nevelésében. Nos, én gyerekként nem voltam lelkes olvasó, csak felnőttként váltam azzá. Nem volt egyértelmű, hogy milyen pályán indulok el, a szüleim semmit nem erőltettek rám. Rám bízták, hogy megtaláljam, ami igazán érdekel. Először a közgazdasági pálya felé vettem az utamat, az érettségi után az Oxford Brooks University International Business Schooljában végeztem, ami a menedzsment pálya felé irányította a hallgatókat. Majd a Láng Holding (a családi cég ennek a tagja volt akkoriban) egyik  kft-jénél töltöttem egy szakmai évet. A Magyar Mediprint Szakkiadó Kft-nél lehetőségem volt egy fél évre elmenni német nyelvterületre, fejleszteni a nyelvtudásomat és behatóan megismerni a kiadói munkát. Nagyon megtetszett, bár ekkor még nem könyvekkel foglalkoztam, hanem különböző szaklapok kiadásával az orvosi területtől a szépségiparig. Mindenesetre a kiadói munkát alaposan megismertem. Világossá vált számomra, hogy szeretném a családi vállalkozásban megtalálni a helyemet. Kisebb kitérők után 1998-ban visszakerültem az akkor már önállósult Líra és Lanthoz, amit édesapám vezetett, és ahol marketing munkát végeztem. Néhány év múltán megszületett a nagyobbik gyerekem, és úgy éreztem, hogy szeretnék valami olyat csinálni, ami az én művem. Így jött létre 2004-ben a Líra tagjaként a Manó Könyvek.

– A lehető legjobbkor, hiszen ekkoriban meglódult a gyerekkönyvkiadás, a kortárs grafikusok, képzőművészek színe-java bekapcsolódott a gyerekkönyvek illusztrálásába, új, népszerű sorozatok születtek.

– Hihetetlen sokat változott a gyerekkönyvpiac, amióta elkezdtem a Manó Könyvekkel foglalkozni.  Kezdetben a külföldi könyvvásárokon járva csak ámultunk és bámultunk, hogy milyen gyönyörűséges kiadványok vannak máshol, de azt gondoltuk, hogy nálunk ezt nem lehet megcsinálni. Azóta nagyot változott a véleményem.

– Mi volt a cél a Manó Könyvek indulásakor? Külföldi szerzők, kiadványok magyarítása, vagy hazai szerzők alkalmazása?

– Egy frankfurti könyvvásáron – ahová kereskedelmi munkatársként már évek óta jártam – merült fel bennem az ötlet a kiadó létrehozására. Akkoriban lett egy éves a nagyobbik gyerekem, és arra gondoltam, milyen jó lenne, ha magyarul is lennének olyan gyerekkönyvek ennek a korosztálynak, amivel lehet valami pluszt játszani: ujjbáb van benne, vagy forgatható kereke van és hasonlók. Elkezdtem a külföldi kiadókkal tárgyalni és a következő könyvfesztiválra már kiadtunk 8-10 kicsiknek szóló címet. Pár évig elsősorban külföldi termékekkel voltunk jelen a piacon, majd látva a sikert elindult a magyar fejlesztés is. Egyre több korosztálynak jelentetünk meg könyveket, most már a 12+ -os ifjúságnál tartunk.

– Mik a távlati tervek a gyerekkönyvkiadásban?

– Tematikában most is mindenfélét megjelentetünk, fictiont és non-fictiont egyaránt. Az utóbbi 2-3 évben kialakult egy stabil, jól működő csapat a Manó Könyveknél, mostanra állt fel a cég kiadóként. A háttérben komoly tervezői munka folyik, célunk, hogy minden korosztályon belül megtaláljuk a lány és fiú olvasókat is. Sok sorozatunk van, ezek fokozatosan meghódítják az ifjú olvasókat. Egyre több magyar szerzővel és illusztrátorral dolgozunk, évente körülbelül 100 címet jelentetünk meg, persze ezek között sok a kicsiknek való, rövidke könyvecske. A címszámot sokkal jobban növelni nem is szeretném.

– Amikor 2011-ben, igen fiatalon átvette a Líra cégcsoportot az édesapjától a könyvkiadásnak mind a kiadói, mind a kereskedelmi és menedzseri részében volt már tapasztalata.

– Lassan 20 éve foglalkozom könyvekkel. Az utóbbi 2-3 évben sikerült olyan csapatot szerveznem magam köré, akikkel jól együtt lehet működni, kötődnek hozzám, számíthatok rájuk. A Manó Könyvekkel most már nem tudok napi szinten foglalkozni például, ezért elsőrendű, hogy jó kollegák álljanak a háttérben. Tavaly megvettük a General Press kiadót, aminek szintén én vagyok az ügyvezetője.

– Mit tett bele saját magából a cégekbe? Említette az új csapatot. Volt valamilyen koncepcióváltás, merész újítás a cégcsoporton belül?

– Szerencsére olyan típus vagyok, aki nagyon is elismeri a könyves szakmában eltöltött időt és tapasztalatot, amit édesapám és korosztálya felhalmozott. Nem vagyok az a fiatal titán, aki mindent lesöpör maga körül az asztalról és tiszta lappal indul. Részben abból is adódik ez, hogy édesapámmal együtt, egy cégben dolgozom már évek óta, az ő nyugodt és viszonylag konzervatív gazdálkodásába tanultam bele. Persze az idők változnak, sok mindenhez hozzá kell nyúlni a kiadásban és a kereskedelemben egyaránt. Változnak a vásárlói szokások, elvárások, amihez igazodni kell. Az online kereskedelemnek tagadhatatlanul fontosabb szerepe van, mint korábban, és más marketing módszereket kell használni a hagyományos bolti kereskedelemben is.

– Létrehoztak egy franchise-rendszert például, amely elsősorban a kisebb, vidéki könyv-kiskereskedelmi hálózatra épül. Egységes arculat és védjegy alatt, teljességre törekvő széles választékkal, komoly informatikai háttérrel rendelkeznek.

– A kétezres évek közepén építettük ki a rendszert és akkor sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma. Hirtelen sok franchise-partnerrel kezdtünk el dolgozni, a jó partnereink azóta is megvannak, de külön energiát nem fordítunk a partneri hálózat bővítésére. Ha boltot nyitunk, inkább saját üzemeltetésben tesszük, mint franchise-partnerekkel.

– Amikor átvette a céget, a világgazdaság, így a könyvszakma is arra törekedett, hogy túlélje a recessziót. Mennyiben változtatta meg ez a cégcsoport kiadói- és kereskedelmi stratégiáját?

– Nem volt egyszerű időszak. 2009-2010-ben még két jó évünk volt. Utána kezdett el lefelé menni a forgalom, talán kicsit később, mint másoknál. A tavalyi évre jutottunk el oda, hogy elkezdett jelentősen növekedni a forgalom, és idén nyárig is több, mint 10%-os növekedésben vagyunk. Úgyhogy bizakodó vagyok. Hadd mondjam el azt is, hogy ugyan édesapámtól átvettem a vezérigazgatói posztot, de ő elnökként a mai napig folyamatosan bejár és foglalkozik az ügyekkel. Sokan kérdezik, hogyan tudom ezt elfogadni, nem zavar-e. Nekem kifejezetten jó, hogy itt van, mindig jól tudtunk együtt dolgozni, ma is van egy-két terület, amit szívesen ráhagyok, ő pedig örömmel csinálja. Szívesen elmondja a véleményét, de a döntéseket rám hagyja. Kiváló a munkamegosztásunk. Tény, hogy az utóbbi 2-3 évben ő kissé hátrébb vonult, én meg sokkal magabiztosabb lettem. Egyre inkább rajtam van a felelősség.

– Az első perctől fogva elfogadták, hogy nőként ön a vezérigazgató?

– Nem volt problémám, valószínűleg csak azért, mert addig is együtt dolgoztam a kollégákkal, akik pedig azóta jöttek, ebbe a szituációba csöppentek bele. A család részéről soha nem volt titok, hogy az a terv, hogy egyszer átveszem a céget. Az idősebb kollégáimmal is jól kijövök, mert tisztelem a tapasztalatot, és komolyan gondolom, hogy nagyon meg kell becsülni, ha valaki 30-40 évig megmarad a könyvszakmában. Persze az újításokra is szükség van, de a változtatásokat igyekszem megindokolni, az érintett területet már a kezdetektől bevonni, így egyelőre úgy látom, hogy sikerül ezeket is zökkenőmentesen megoldani.

– Családot és munkát senkinek nem könnyű egyeztetni, különösen, ha valaki ilyen pozícióban van. Cégvezetőként és kisgyerekes anyaként is helyt tud állni?

– A gyerekek nőnek, 10 év fölött vannak mindketten, így egyre könnyebb megbirkózni a helyzettel.  Korábban is folyamatosan volt segítségem, családon belül is, illetve egy remek bébiszitter formájában. Mindkét gyerekemmel egy évig voltam otthon, akkor csak rájuk koncentráltam, utána viszont szükségem volt a munkára. Nem gondolom, hogy jót tett volna nekem és a családomnak, ha tovább otthon maradok. Más a habitusom. Próbálok persze sokat együtt lenni velük, és egyelőre úgy látom, hogy nagyon jó a kapcsolatunk. Az én gyerekkorom is hasonló volt, mint az övék. Az édesanyám impresszárióként dolgozott, így rengeteget eljárt otthonról esténként és gyakran utazott. Ennek ellenére nagyon jóban vagyunk és kiváló a viszonyunk ma is. Az ő példáján látom, hogy ez így tud működni. Ebben nevelkedtem és én is ezt viszem tovább.

– A gyerekek bejárnak a céghez?

– Amíg kisebbek voltak, nagyon szerettek bejárni, ma már az idejükbe nem fér bele. A könyves eseményeken rendszeresen részt vesznek, a lányom például egész nap kint volt a könyvfesztiválon és ajánlgatta a könyvélményeit a vásárlóknak. Sokat olvasnak, aminek nagyon örülök. Ma talán könnyebb olvasóvá válni, mint a mi időnkben, sokkal szélesebb a gyerek- és ifjúsági könyvválaszték, mindenki találhat kedvére valót.

Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2017/2. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés