Babák magyar
népi viseletben
Macskarácsony
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Babák magyar <br> népi viseletben Macskarácsony Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Mindenki hoz magával, visz magával valamit – Bordás Győzővel Budapesten – Könyvhét 20

Csokonai Attila - 2017.07.21.

[A Könyvhét megjelenésének huszadik évfordulójára készülve közreadott írás a netkorszak előtti időkből]

Bordás Győző 1948-ban Verbászon született. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén diplomázott, majd megszerezte az irodalomtudományok magisztere címet. A Magyar Szó művelődési rovatánál  1971–1976 között dolgozott, a Híd szerkesztője 1976–1986 között volt, a Forum Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője 1987–1995, a Fórum Lap- Könyvkiadó és Nyomdaipari Közvállalt vezérigazgatója 1995–2000, a Fórum Könyvkiadó főszerkesztője 2001–2006, a Fórum Könyvkiadó szerkesztője 2007–2010, a Magyar Szó Kft. igazgatója 2010-től. Ennyit a „szófukar lexikon” címszavából, a magyar irodalom és könyvkultúra meghatározó szereplőjéről ennél többet lehet megtudni a vele készült interjúból.

Mindenki hoz magával, visz magával valamit – Bordás Győzővel Budapesten
2000. június 29.

– Két éve a Budapesti Tavaszi Könyvfesztivál szokásos záróprogramjának, a "születésnapi bulinak" a vendégeként ismertelek meg személyesen. Jeles alkalom volt: akkor töltötted be az ötvenet. Kérlek, egészítsd ki a szófukar lexikonok rólad szóló címszavait!

– Ebből már kiderült, hogy 1948-ban születtem, a Ferenc-csatorna menti Verbászon, abban a kisvárosban, ahol egyébként Molter Károly is született, és Szirmai Károly élt. Verbász, illetve Új-Verbász érdekes városka, megjelenik persze a regényeimben, a Fűzfasípban meg a Csukódó zsilipekben is, és a trilógia készülő harmadik részében is. 1802-ben Kiss József megépítette a Ferenc-csatornát, akkor kezdődött fejlődni. 1876-tól Verbásznak olajsajtolója, kendergyára volt, 1912-ben pedig felépült a híres-nevezetes cukorgyára, amelynek édesapám volt a főkertésze. Verbász tehát ipari fejlődésnek indult, polgáriasodott. Azt hiszem, ez határozta meg az életemet. Állandó kapcsolatban voltam ezzel a polgári közösséggel. A gimnáziumot már Újvidéken végeztem, természetesen magyar nyelven, és itt végeztem el a magyar szakot is. És olyan szerencsém volt, hogy amikor 1971.július 1-jén abszolváltam, akkor zárult egy Magyar Szó-pályázat, és azon a napon odakerültem a Fórum Házba, előbb a Magyar Szó művelődési rovatához, majd 76-tól a Híd segédszerkesztője voltam és azóta sem váltam meg ettől a kiadótól. A könyv lett az életem. A Fórum Házban a szamárlétra minden fokát végigjártam az újságíró gyakornoki poszttól a mostani vezérigazgatói posztig. Persze rengeteg gond és baj van, de én a Fórum Házat a maga nyomdájával, kiadójával, a Magyar Szóval, ifjúsági lapjával, hetilapjaival a sajátomnak érzem. Mert tudom, mit jelent a kultúránkban, a tájékozódásunkban, hogy van a Fórum Ház, amelyet 57-ben alapítottak, s annyira fölfejlődött, hogy például a 80-as években másfélezer dolgozója volt. Nagyon jól működő nyomdája, kiadója, nagyon jól szerkesztett napilapja van, viszont a 92-es zárlattal megindult egy gazdasági visszaesés. Konkrét példát mondok: 1987-ben 800 ezer dolláros kivitele volt a Fórum Háznak, a zárlat bevezetésével ez nullára csökkent.

Az interjú teljes terjedelmében idekattintva olvasható

OLVASSA EL EZT IS:
A Könyvhét húszéves

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/3. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés