Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Macskarácsony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Macskarácsony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Mátyás király rendet tenne – Kaiser László szatirikus librettója a könyves világról

Illényi Mária - 2017.08.17.

Kaiser László, költő, író, szerkesztő, dramaturg. A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió alapítója és vezetője. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg huszonegyedik könyve, melyben igen jelentős és komoly témát jár körül a szatirikus, groteszk humor könnyed köntösébe bújtatva.

– Ha jól tudom, nem először dolgoznak együtt Rózsa Pállal.

– Immár több évtizedes barátság és munkakapcsolat köt össze bennünket. Ez a mostani opera  a tizedik közös munkánk, előtte többek között Franz Kafka A per című regényéből, illetve a Lúdas Matyiból írtam szövegkönyvet, nem beszélve arról, hogy Rózsa Pál számos versemet megzenésítette.  Két éve hirdetett az Armel Operaverseny és Fesztivál egy olyan pályázatot, amely az igazságos uralkodónak, Mátyás királynak állít emléket. Utánanéztem a kornak, a szereplőknek, mindennek, ami ebben a tárgykörben fellelhető, de nem találtam a köldökzsinórt, semmi nem „ihletett meg”. És akkor csak egyszer hazafelé tartva bevillant, ugye én könyvkiadással foglalkozom, és eléggé benne vagyok ebben a szakmában, amiről már két éve is lehetett látni, hogy nagy baj készül, mi lenne tehát, ha mítoszi királyunkat szembesíteném, persze humoros formában, a könyves valósággal. Kritikusan és féltően!

– Ez egy tömör, egyfelvonásos színdarabként is olvasható, dinamikus tempóval.

– Az az alaphelyzet, hogy az Úr, akihez elérnek a könyves szakma képviselőinek sirámai, az írótól, a kiadón, terjesztőn kívül egészen az olvasókig, leküldi a Földre és Budapestre Mátyást királyt, az igazságost, hogy nézzen szét, és próbáljon rendet tenni a könyvesek világában, s az uralkodó neheztelése ellenére, el- és leküldi vele együtt feleségét, a csapodár Beatrixet is.  Igyekeztem keretbe és jobbára változó formájú és ritmusú versbeszédbe foglalni az eseményeket, s így megfordulunk könyves összejövetelen, könyves egyesület székházában, kiadók találkozásán, könyvtárban. Sok-sok panasz mindenütt! A káoszt látva a darabot Mátyás király szatirikus monológja zárja, ami elég keserűnek tűnik, de a magyar kultúra, a magyar könyvkiadás (és élet) iránti szeretet mozgatja. Aztán Mátyás visszakéredzkedik az égbe, Beatrix és a helyzet marad… A könyvesek kórusa zárja a művet: „Próbálkoztunk, próbálkozunk! / Világ legyen az otthonunk?  / Könyv kell, pénz kell, s talán végül / földi létünk épül-szépül. / Ha meg nem hát mi tehetünk: / élünk, élünk, élünk, élünk… „

– Hogyan készül egy ilyen librettó, mennyi  benne a kötött instrukció?

– Párhuzamosan dolgoztunk a darabon, folyamatos megbeszélések zajlottak, elsősorban dramaturgiai, zenei szempontból. Női hang kell, férfi hang kell, változzon a szótagszám, ne legyen mindenhol rím, kell kórus, néha prózai szöveg vagy netán monológ és még sok elvárás. Részemről számos ötlet volt, ezeket egyeztetni szükséges a zeneszerzővel.  Aztán vagy eldobjuk vagy megmarad. Izgalmas és tanulságos egy ilyen közös munka.

– Mennyire szokványos, hogy egy opera szövegkönyve könyv formájában is megjelenik?

– Nem új a nap alatt, hogy librettókat külön megjelentetnek, azt sem mondom, hogy mindennapi, de azért vannak emlékezetes példák. Bartók remekművének, A kékszakállú herceg várának szövegkönyvét Balázs Béla írta, ami például szintén megjelent könyv formájában, kotta nélkül, sőt, voltam olyan előadáson, ahol csak azt mutatták be.  Mert zene nélküli színpadi műként is megállja a helyét.

– Amikor ez a szöveg készült, akkor még nem történt meg a két nagy könyvterjesztő „bukása”, de gondolom, már érezhető volt az előszele?

– Évek óta tart ez a folyamat. Úgyhogy kicsit megelőztem ezt a két nagy botrányt (az Ulpius-ház és az Alexandra esete – A szerk.). S annak ellenére, hogy a mű hangsúlyozottan szatíra, sűrűsödő tendenciáról látlelet mégis. Valójában hiába van több száz kiadó papíron, csak néhány tucat működik és 10-15, ami ismertebb. Azok a kiadók működnek ma optimálisabban, amelyek nem csak kiadóként, hanem terjesztőként is funkcionálnak, mint például a Libri, a Líra, a Kossuth…

– Milyen módon tudnak a kiadók talpon maradni napjainkban?

– A magyar szerzőket megjelentető kiadók nagy része támogatásból tudja csak fenntartani magát. Sok kis kiadó pedig csak úgy tud megmaradni, hogy a vezetője például egy nyugdíjas író, aki a köteteket pályázati pénzből jelenteti meg. Mindezzel együtt a könyvkiadás legnagyobb része támogatás nélkül működik.  Hiszen fogynak a külföldi sikerkönyvek, vannak fölkapott külföldi és magyar szerzők meg hát – ne tagadjuk – ott a bóvli is. Szép számmal.

– Visszatérve az alaptémához, többször említette, hogy Németh Lászlót nagyra tartja, s a következő sorokat kiváltképp: „a mű csak érintő az élet görbéjéhez”. Ennek értelmében a librettót tekinthetjük a könyvkiadás görbéjének?

– Igen, de nyilván senkit nem akartam pellengérre állítani, a szövegkönyvnek ugyan kritikus jellege van bizonyos anomáliák miatt, ám az ember tudatosan eltúlozza a dolgokat, mivel a szatíra ilyen műfaj. Nem kell véresen komolyan venni, inkább csak intés, figyelmeztetés. Nevessünk – és okuljunk.
Bár igaz, az egész világon „hátrafelé” megy a könyvkiadás, kevesebbet olvasnak az emberek, széteső félben sok minden, a kultúra is. Hiányzik a közérzeti, sokszor a működésbeli stabilitás. S ha nincs a világban (és magamban) stabilitás, úgy a lélek (és az ember) sem tud elmélyülni. Ezzel együtt azt gondolom, habár a világ felemás irányba megy, ez ellen éppen a könyvek és a kultúra által lehet tenni. A könyv és a kultúra csak akkor ér valamit, ha nem csupán élvezeti cikk, a könyvből kell, hogy sugározzon valami szemlélet, magatartás, netán éppen a negatívumok, kételyek minőségi felmutatásával, ami beépül az emberekbe, segít irányt adni, hogyan éljünk, hogyan gondolkodjunk, s ami a tetteinkben is visszasugárzik. Szükséges egy olyan értékrend, elemi zsinórmérték inkább, melynek a közepén mégiscsak az ember áll, bizonyos értelemben a másik megbecsülése és a saját önbecsülésünk is. És a kultúra, a könyvek megbecsülése.

Illényi Mária

Kaiser László:
Mátyás király Budapesten
Szövegkönyv Rózsa Pál operájához
Hungarovox Kiadó, 56 oldal, 1400 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2017/2. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés