ProsperoD
Külföldi könyvek
webshopja
Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Külföldi könyvek <br> webshopja Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

„Lelkük mélyén fekete lyuk” – Szántó T. Gábor legújabb kötete kapcsán a múltfeldolgozásról

Jolsvai Júlia - 2018.03.20.

Szántó T. Gábor, többek között a Kafka macskái és az Édeshármas szerzője, új kötettel jelentkezett: 1945 és más történetek címmel. A címadó elbeszélésből készült Török Ferenc azonos című, közösen írt forgatókönyvükön alapuló, Berlinale közönségdíjas filmje, mely Miamiból is a legjobb történet díjával tért haza. Ezen kívül hét másik novellát olvashatunk a kötetben.

– A kötet első három elbeszélése kapcsolódik a történelem, múltfeldolgozás tematikájához.

– Van még egy ehhez kötődő ironikus-szatirikus, abszurdba hajló novella, Az igazság kedvéért. A mai kor múltfeldolgozó hevének sajátos leképeződése, amikor is önbíráskodáshoz folyamodik két ember, mert nem működik az igazságszolgáltatás. Érdekes kérdés, bár inkább az elemzők dolga lesz, hogy összefüggést találnak-e a történelmi múltra fókuszáló és a személyesebb drámák, szerelmi történetek között. Az írások mindenesetre időrendben napjainkig ívelnek.

– Az 1945 címet viselő novellában két zsidó tér vissza egy olyan faluba, ahonnan korábban elhurcolták a zsidókat. Bár látogatásuknak békés célja van, a falu lakosaiban feltámad a lelkiismeret-furdalás, azért, amit annak idején tettek, illetve, amit nem. Felmerül a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a háború utáni eseményeknek az irodalmi feldolgozása még mindig nem történt meg.

– Érdekes látni nemzetközi összehasonlításban, hogy mostanában jelennek meg 1945-46-ban játszódó történetek filmekben is. Korábban beszippantotta a figyelmünket a második világháború eseménytörténete és a későbbi diktatúra. Az átmeneti időszak mintha nem tűnt volna elég érdekesnek. Nekem pályám kezdete óta a ’45 utáni történések, sőt a mai jelenünkbe bedörömbölő múlt, a vészkorszak és a diktatúra napjainkig terjedő utóhatásai szolgáltak egyik visszatérő témámként.

– Az egyik novella egy buchenwaldi túlélő és a varsói lázadást túlélő közös „vállalkozásáról” szól: meg akarnak zsarolni egy volt nácit. Ez az írás sokat elárul arról, mennyire nem tudtak visszaintegrálódni a megsemmisítő-táborokból hazatérők, mennyire nem tudtak kapcsolatot teremteni az itt-maradottakkal. Hogy mennyire nem voltak képesek az itthon maradók sem felfogni, mi történt ezekkel az emberekkel és valahogy kezelni a feldolgozhatatlant, illetve, hogy vannak, akik visszatértek.

– A túlélők világa, a hontalan táborok világa és a kivándorlóké sajátos mikrovilág volt, éppúgy, mint azoké, akik Németországban telepedtek le, vagy visszatértek oda, ahonnan elvitték őket. Nem mindig sikerült az integráció, számtalan esetben a túlélők rejtőzködő identitást vettek fel, egyfajta belső emigrációban élték le az életüket, miközben kifelé igyekeztek méltóságot mutatni, próbáltak úgy viselkedni, mintha minden további nélkül vissza tudtak volna illeszkedni a társadalomba. Ám a lelkük legmélyén valamiféle fekete lyuk tátongott. És az elhallgatás, az elfojtás nemegyszer évtizedek múltán jelentkezett különféle pszichés tünetekben. Elmesélhetetlen traumáikat továbbadták az utódaiknak, akár több generáción keresztül. Vagy éppen magányukban, elszigeteltségükben öngyilkosok lettek.

A leghosszabb éjszaka a felvidéki magyarok áttelepítéséről és a magyarországi svábok kitelepítéséről szól, a lakosságcseréről.

Ez az írás Hévíz-díjat kapott és nagy figyelmet keltett. Többféle traumát is hordoz a társadalom, és ez az élményanyag éppúgy ott munkál a magyar közbeszédben vagy mögötte, kimondatlanul. Nem találtuk meg azt a beszédmódot, ahogy ezeket az egymást követő szenvedéstörténeteket a maguk rangján, a maguk fájdalmában tudnánk kezelni, és nem egymás ellenében. Átpolitizálódott a történelmi múlthoz való viszonyunk.

– A könyv másik vonulata a felnőtté válás nehézségeihez, a személyes identitás bizonytalanságaihoz, alkalmasint a szexuális identitáskereséshez kapcsolódik.

– Ma szabadabban nyúlunk ezekhez a kérdésekhez, mint mondjuk negyedszázada. Minden politikai heveskedés ellenére természetesebbé válik a kisebbségekhez való viszony, lett légyen szó vallási-etnikai, vagy életmód kisebbségekről, ami nem jelenti azt, hogy ne okozna az egyén szintjén súlyos traumákat a saját mássággal való szembesülés. Talán azáltal, hogy belülről mutatok meg néhány ilyen történetet és karaktert a maga ellentmondásos érzelmei közepette, és az olvasó belehelyezkedhet a dilemmáikba, sőt, ha végigolvassa a történeteket, bele kell helyezkednie a szereplők világába, sikerül megingatni néhány megrögzött előítéletet.

Jolsvai Júlia
Fotó: Tóth Csilla

Szántó T. Gábor: 1945 és más történetek, Noran Libro, 240 oldal, 2900 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2018/2. számaÉS Páratlan oldalA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés