Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Könyvhét folyóirat

Leírt, és szerencsére megmaradt levelek – beszélgetés Nyáry Krisztiánnal

Vermes Nikolett - 2018.12.19.

Korábban nem látott szerelmes levelek láttak napvilágot Nyáry Krisztián legújabb művében. Nevezhetnénk összeállításnak, szerelmes levelekből álló csokornak, de ennél többről van szó.

– Korábban megjelent, a magyar irodalmi élet alakjainak szerelmi életét bemutató köteteiben is több levelezésbe nyerhettünk betekintést. Most azonban teljes levélváltásokat olvashatunk. Mi hívta életre a művet?

– Az eddigi összes könyvemben élettörténeteket írtam, és minden történetnél naplók, interjúk illetve levelek voltak a legfontosabb forrásaim, melyek bár nagyon izgalmasak és szépek, legfeljebb egy-két mondatot tudtam idézni belőlük. Az évek során összegyűlt több ezer levelem a legváltozatosabb témákban; köztük rengeteg szerelmes levelezés, ezért arra gondoltam, érdemes a nagyközönségnek is megmutatni, és persze elmesélni a keletkezésük történetét. Ezek közül választottam ki 125-öt.

– Egy nagyon alapos munka áll az közönség előtt. Mekkora időt ölelt fel a kötet elkészítése?

– A levelek nagy részét az elmúlt évek során gyűjtöttem össze. Maga a válogatás, a kutatás és az írás nagyjából egy évet vett igénybe. Ebből mindig a kutatási szakasz a hosszabb. Minden egyes könyvoldalhoz 7-8 oldalnyi jegyzetanyag készült, ebből írtam meg 3-4 hónap alatt a könyvet.

– Több költő hozzátartozójának is kifejezi a köszönetét, akik segítették munkáját. Milyen út vezetett a kéziratok tanulmányozásához?

– Túl sok kalandról nem számolhatok be, nem öreg kastélyok poros padlásain lelem meg a leveleket, hanem könyvtárakban vagy levéltárakban. Nekem persze ez is kaland. Az viszont mindig izgalmas, amikor családtagtól kérek egy-egy dokumentumot vagy fényképet. Aki nekünk az irodalomkönyvből vagy az utcatábláról ismert költő, neki a nagypapája. De nem mindig jó érzés, ha a nagypapának a gyengeségeiről; például a hűtlenségéről írnak. Ezzel együtt nekem minden családtag segített eddig, és az engedélyt megkaptam tőlük.

– Az Írjál és szeressél különálló műfajként kezeli a szerelmes leveleket, holott valójában egyszerű, korabeli kommunikációs eszköz. Mitől emelkednek ki ezek a megsárgult lapok más írásos, hősszerelmes vallomásoktól?

– Elsősorban azzal, hogy megmaradtak. És azért maradtak meg, mert a szerzőik ismert emberek voltak, alaposan dokumentált az életük, tehát el tudjuk mesélni a történetüket. Egy ismeretlen szerzőtől származó, véletlenszerűen fennmaradt százéves levél esetében ez nem így van. Bár gondolkodtam rajta, hogy utóbbiakat is közöljek minden korból, de végül letettem róla, mert nagyon kilógtak volna a kötetből. A szerelmes levél pont azért érdekes műfaj, mert szerintem ilyet mindenki írt élete során. Annak a bizonyítéka, hogy mindenki képes az érzelmeiről írni, legfeljebb azt hiszi, hogy nem ért hozzá.

– A kötet végigmegy az első tűz fellángolásától a féltékenységi viharokon át a halál gondolatáig, miközben - természetesen - végig ott a kedves. Az ily módon tudatos szerkesztés alappillére volt a műnek?

– Két módszertani lehetőség állt előttem. Vagy a keletkezés sorrendjében közlöm a leveleket 1526-tól 1976-ig, vagy pedig a szerelem, a párkapcsolat stációi alapján csoportosítva. Az utóbbi mellett döntöttem, mert így izgalmasabb, és jobban is szeretem, ha régi szöveg áll az újabb mellett. Így az olvasó számára is világos, hogy a nyelvi formák, a stílus és az etikett sokat változtak ugyan, de a lényeg, a szerelmi üzenet nem sokat.

– Laborfalvi Róza Jókainak küldött leveléből tudjuk, hogy nem volt felhőtlen a viszony közte és anyósa közt. Szórakoztatóak a múlt és jelen közös aggodalmai. Laikus és szakmabeli ugyanúgy célközönség?

– Alapvetően laikusoknak írtam, szórakoztató céllal. Az irodalomtörténészek amúgy is jól ismerik a saját kutatási területüket, de egy másik téma nekik is tartogathat meglepetést.  Egy Jókai-kutató laikusként is olvashatja; mondjuk Örkény levelezését.

– Külön fejezeteket kapott Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc, és Füst Milán is. Ez minek köszönhető – hiszen sok más személy is nagyon érdekesnek bizonyult?

– Három olyan levelezésről van szó, amelyek nem fértek volna be egyik fejezetbe sem, hiszen udvarló, vágyakozó, féltékenykedő és szakító leveleket egyaránt tartalmaznak. Ráadásul három különböző esetről van szó. Krúdynál egy rövid időszak leveleibe engedek bepillantást: az író rengeteg udvarló, sőt, felajánlkozó levelet kapott idegen asszonyoktól, és gyakran élt is a lehetőséggel. Eközben pedig megszöktette a szeretője lányát, s mindezt levelekkel is dokumentálta. Szabó Lőrincnél egy gyilkos szerelmi háromszög levelezése ad ki egy fejezetet. A költő, a felesége és szeretője levelezett, mindenki írt mindenkinek, és az egészből egy fojtogató dráma bontakozik ki, ami, mint tudjuk, halállal végződött. Füst Milán esetében egy hatvan évig tartó, örökké beteljesületlen szerelem történetéről van szó. Valamelyik fél mindig jobban akarta a másiknál a kapcsolat felvállalását, így végül sosem lettek egymáséi igazán.

– Irodalomtörténészként, volt olyan fennmaradt írás, ami meglepetést okozott?

– Például az idős Kossuth szerelmes levelei. Eddig mindig a száműzött politikus, a nagy hazafi jutott róla eszembe, de most már magam előtt látom a teljesen egyedül maradt, özvegy öregembert, aki élete legvégén még egyszer beleszeret valakibe. Abszolút reménytelenül, hiszen kezdettől tudja, hogy sem a korkülönbség, sem az ő történelmi szerepe nem teszi lehetővé, hogy ebből komoly szerelem legyen, de mégsem bírja ki, hogy legalább leveleket ne írjon. Egyszerre szomorú és megmosolyogtató, szóval mélyen emberi történet.

– Több színész, történelmi személy is feltűnt, mint Jászai Mari, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán vagy Széchenyi István.

A felsorolt személyek nagyon különbözőek, de az összeköti őket, hogy rendkívül érzelmes emberek voltak, és tomboló érzéseik majd szétfeszítik a szerelmes leveleiket is. Jászai Mari abból a szempontból kivétel, hogy a 19. században nem sok hozzá hasonló nőt ismerünk, aki ugyanolyan szabadon le merte írni a vágyait, mint egy férfi. Nem véletlen, hogy a rosszakarói Mari bácsiként emlegették. Nem nézték el, hogy ha megtetszett neki egy férfi, ugyanolyan ostromot indított, mintha az ellenkező nemhez tartozott volna. Illetve, olyan szélsőségesen hullámzó hangulatú szerelmes leveleket, amilyenek Széchenyitől maradtak ránk, a későbbi korokban többnyire nők írtak, a férfiaknak illett összeszedettebbnek lennie.

– Mély, intim vallomások, mondatok, sorok, levelek. Déry Tibort emelném ki, de mondhatnám József Attilát, vagy Juhász Gyulát is. „Ne engedd el magad, majd csak ha az ölemben sírhatod ki magad.” Melyik alkotó és párja áll legközelebb a szerzői szívhez?

– Mindegyik, hiszen a kedvenceimből válogattam. De ha említenem kell konkrét példát, nagyon szeretem Nemes Nagy Ágnes okos szerelmes leveleit, Móricz heves vágyait, Örkény humorát vagy éppen Gárdonyi Géza félszegségét is. Vagy Szendrey Júliát, aki nem merte elküldeni a kételyeit számba vevő szerelmes levelét Petőfinek, mert ilyesmit egy úri lánynak nem illett. De azért leírta, és szerencsére megmaradt. Az egyik kedvenc darabom a kötetből nem is klasszikusan szerelmes levél: Kosztolányi Dezsőné írta a férje szeretőjéhez. Ilyen gyilkos humorú, megsemmisítő levelet sosem szeretnék kapni...

– Arra biztatja az olvasót, hogy vásároljon borítékot, bélyeget és írjon – küldjön valódi levelet – annak, akit szeret. Nem elég a mai elektronikus kommunikáció egy őszinte vallomáshoz?

– Az őszinteséghez elég lehet. Csakhogy az azonnaliság miatt inkább beszélgetések zajlanak a digitális térben. A hagyományos levél napok vagy hetek múlva érkezett meg, ezért hosszabban írtunk, nagyjából véglegesnek szánt mondatokat. Sokat változott a tartalom és fogalmazás módja is.

– Előszóból kiragadott mondat: „Az írásos udvarlás módja szinte végtelen.” Van még mit szólni a nagyok magánéletéről. Hogy áll a tervezett folytatás?

– Még egy kötetnyi szerelmes levelem van otthon. Januárban kezdem a munkát.

Vermes Nikolett
Fotó Hencz Péter

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél
Corvina Kiadó, 280 oldal, 4500 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés