Könyvhét 2021
Nem kötelező,
szívből ajánlott
könyvek
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Nem kötelező,<br>szívből ajánlott<br> könyvek Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyvhét folyóirat

Közmondás nem hazug szólás

Fábián Zsuzsa - 2015.06.01.

Nyelvünk nap mint nap használatos elemei homályba vesző eredetének rejtelmes világa

A Tinta Könyvkiadó a 2015. évi könyvhétre jelentette meg Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár című könyvét. A szerzővel, aki az ELTE Romanisztikai Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, ez alkalomból Fábián Zsuzsanna, az MTA Nyelvtudományi Bizottsága Szótári Munkabizottságának elnöke készített beszélgetést.

Fábián Zsuzsanna: – Különös érdeklődéssel követtem Bárdosi Vilmos professzor mostani könyvének születési folyamatát, elsősorban mint szóláskutató és lexikográfus, másodsorban hivatalból mint az MTA Szótári Bizottságának jelenlegi elnöke. Mindkét minőségemben azt szeretném elöljáróban hangsúlyozni, hogy ez a munka korszakalkotónak tekinthető, mégpedig azért, mert ilyen jellegű és terjedelmű szótár – jóllehet történtek kísérletek megszerkesztésére – még nem született.Éppen ezért rögtön adódik az első kérdésem a szerzőhöz: mely művek tekinthetők a most bemutatott frazeológiai etimológiai szótár fő előzményeinek?

Bárdosi Vilmos: – Noha a szólások, közmondások, szállóigék eredete mindig is érdekelte a nyelvvel foglalkozó szakembereket és az átlagembert is, valójában csak a 20. században születtek a témakörben tudományos megközelítésű monográfiák. Elsősorban Kertész Manó (Szokásmondások. Nyelvünk művelődéstörténeti emlékei, 1922) és Csefkó Gyula (Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből, 1930) nevét kell megemlítenünk, akiknek nyomdokain azután megszületett O. Nagy Gábor közismert Mi fán terem? című kötete és vele együtt a nyelvész körökben „mifántológiának” nevezett tudományág is. Szótáram egyben tisztelgés is O. Nagy Gábor emléke előtt, aki most június 6-án ünnepelné századik születésnapját, ha ereje teljében nem vesztette volna életét az Attila úton egy közlekedési balesetben. E három alapvető monográfia mellett a szóláseredetek szempontjából feldolgoztam a Magyar Nyelv 109 és a Magyar Nyelvőr 142 évfolyamának összes számát, a felhasznált forrásmunkák pedig mintegy 500 tételt tartalmaznak.

FZs: – Mióta dolgozik a könyvön?

BV: – A kérdésre egy történelmi távlatokba nyúló és dátumszerűen pontos választ is adhatnék. 1982 novembere óta, amikor egy párizsi tanulmányutam során az École Normale Supérieure szabadpolcos könyvtárában kutattam és véletlenül rábukkantam egy német szerző szólásokról szóló friss könyvére, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet, és Carl Maria von Weber zongoradarabja címével stílusosan szólva „felhívás volt keringőre”. Azóta gyűjtöm rendszeresen az adatokat a szólások, közmondások eredetével kapcsolatban, amelyeket intenzív napi munkával az utóbbi 4 évben rendszereztem a most megjelent könyv formájában.

FZs: – Mit tartalmaz pontosan a szótár?

BV: – Szólások (kivágja a rezet), szóláshasonlatok (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatok (Hátrább az agarakkal!), közmondások (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóigék (A stílus maga az ember.), összefoglaló nevükön frazémák jelentés- és eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti, ikonográfiai vonatkozásait, a fenti elemek idegen nyelvű megfelelőit számos nyelven, továbbá szakirodalmi hivatkozásokat a részletek iránt érdeklődő olvasóknak. A hangsúly a mostani szótár esetében a kultúrtörténeti vonatkozású eredetmagyarázatokon van, mert a 2003-ban megjelent Magyar szólástár című 14000 szólást és közmondást közreadó értelmező szótáram ilyeneket nem tartalmazott, ott a kifejezések pontos jelentésének, használati körének megadására törekedtem. A két szótár tehát kiegészíti egymást.

FZs: – Mit takar az alcím: Frazeológiai etimológiai szótár?

BV: – Ellentétben a nagy elődökkel, itt valóban a magyarázó anyag szótárszerű, szócikkekben megvalósuló elrendezéséről van szó. A szótárszerűséget tovább erősíti, hogy az idegen nyelven tanulók nagyon sok esetben a magyar kifejezés idegen nyelvű megfelelőit is megtalálják, amennyiben annak jelentése és alkotóelemei megegyeznek a magyaréval. Az idegen nyelvi megfelelők pontosításában sok segítséget kaptam több kollégámtól, akiknek önzetlen munkáját ezúton is nagyon köszönöm. A tipikusan a magyar kultúrtörténethez kapcsolódó kifejezések esetében (Csáki szalmája, Egyszer volt Budán kutyavásár, Ő sem jobb a Deákné vásznánál) idegen nyelvi megfelelők értelemszerűen nincsenek.

FZs: – Hány magyarázat található a műben?

BV:– Egy nyelv többé-kevésbé aktív frazémakincsét 5 és 15 ezer közöttire becsülik. Ez a szám persze meglehetősen viszonylagos és szubjektív, van, aki többet ismer és használ, van, aki kevesebbet. Könyvem 1800 frazéma eredetmagyarázatát tartalmazza. Viszonyításul megjegyzem, hogy a kiváló szóláskutató O. Nagy Gábor 1957-ben kiadott Mi fán terem? című ismert könyve csupán 280 magyarázatot ad meg.

FZs: – Milyen típusú kifejezések eredetmagyarázatára fektette a hangsúlyt és mi maradt ki a szótárból?

BV:–Nagyon nagy számban vannak olyan szólások, közmondások nyelvünkben, amelyek úgymond „átlátszóak”, különösebb magyarázatot nem igényelnek. Ilyen például a töri a fejét, lóg a nyelve szólások vagy a Hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát, A lónak négy lába van, mégis megbotlik közmondások. E típus vizsgálata nem szerepelt célkitűzéseim között. Elsősorban azon kifejezések keletkezésének, kialakulásának izgalmas nyelvi, művelődéstörténeti, történelmi, irodalmi, néprajzi, interkulturális körülményeit írtam le, amelyeknek átvitt értelme adott esetben jól ismert a nyelvhasználók körében, de a kifejezést alkotó szavak eredeti jelentéséből mégsem tudják a metaforikus értelmet levezetni, és így annak eredete is homályban marad előttük. Kosztolányi költői megfogalmazása szerint: „Mi a nyelvünket, melyet ükapáinktól örököltünk, úgy beszéljük, mint a kisgyerekek. Sok mindenre nem emlékszünk. De a nyelv, rejtetten, mindenre emlékszik.” Ebbe a típusba tartozik a szótárban vizsgált 1800 frazéma 60%-a a következő megoszlásban: 1. Irodalom (magyar irodalom, világirodalom) [22%]: otthagy csapot-papot, képzelt beteg, A mór megtette kötelességét, a mór mehet.2. Biblia [13%]: hamut hint/szór a fejére, Aki szelet vet, vihart arat.3. Történelem (magyar történelem, világtörténelem) [10%]: a legvidámabb barakk, nem enged a negyvennyolcból, Canossát jár, Hannibál a kapuk előtt van!4. Általános megfigyelés [9%]: az orránál fogva vezet vkit, a tyúkokkal fekszik le, kemény dió, Ami elromolhat, az el is romlik. 5. Jelentésmozzanatok [8%]: bagóért vesz vmit, fekvő nyolcas, Közös lónak túros a háta.6. Ókori bölcsesség [5%]: Ismétlés a tudás anyja., Lassan járj, tovább érsz.7. Jövevény frazémák [5%]: Német: bakot lő, iszik, mint a kefekötő, Ez nekem smafu!Francia: azsúrban van, ismeri a bontontAngol: indián nyár, Hullanak ki a csontvázak a szekrényből.Spanyol: kék vér csörgedezik az ereiben –  Szláv: Hosszabb a péntek, mint a szombat.Török: A kutya ugat, a karaván halad.Arab: Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.Héber: nagy behemót emberMaláj: ámokfutást rendez8. Babona, néphit [5%]: burokban született, fogához veri a garast, kígyót-békát kiált rá, Hátrakötöm a sarkadat!9. Görög–római mitológia [4%]: árgus szemekkel figyel, kettévágja a gordiuszi csomót, kitakarítja Augiász istállóját, Angyal repül el a ház fölött.10. Vallás, hitvilág [4%]: kitér a hitéből, csak az imádság tart össze vmit, nem káptalan a feje, az ördög ügyvédje, Szegény az eklézsia! Ezek esetében elsősorban a vélemények összegzésére, az adatok egyenkénti ellenőrzésére, javítására volt szükség, mert a források nem egyszer meglehetősen pontatlannak bizonyultak. Természetesen olyan frazémák is vannak szép számmal nyelvünkben, amelyeknek még koránt sincs megnyugtató, végleges megfejtése, mert ezek gyakran olyan, mára már teljesen elhomályosult szemléletet, képet tükröznek, ami csak különféle föltevések megfogalmazását teszi lehetővé (pl. fűbe harap, (az) ebek harmincadjára kerül/jut, nevet, mint a fakutya, Hátravan még a feketeleves stb.). Ezeket a frazémákat így bizonytalan, tisztázatlan eredetűnek minősítettem, de igyekeztem a különféle véleményeket egymással szembesíteni, közülük a legvalószínűbbet kiemelni, és lehetőség szerint saját álláspontomat is megfogalmazni.

FZs: – Van-e olyan magyarázat a szótárban, amely teljesen felülírja az eddigi értelmezéseket?

BV: – Több ilyen is van, de ezek közül talán a legérdekesebb a közismert „Kolumbusz tojása” szólás, amelyről bebizonyítottam, hogy a közhiedelemmel és a szakirodalommal ellentétben nem Kolumbusz Kristófhoz, hanem Filippo Brunelleschi itáliai építészhez köthető, aki Giorgio Vasari leírása szerint már 1420-ban élére állította a tojást.

FZs: – A szótár előszavában többször visszaköszön a „kultúrtörténeti” jelző. Mire utal ez?

BV: – Számos esetben érdekes irodalmi utalások, idézetek színesítik a kifejezés eredetének magyarázatát. Jó példa erre Jókai Mór leírása Enyim, tied, övé című regényében a zsindely van a háztetőn szólásmód kapcsán, amelynek jelentése: ’ne beszéljünk a dologról, mert olyan vki – főleg gyerek – is van a társaságban, akinek nem szabad v. nem tanácsos vmit meghallania’. Az irodalmin túl a szövegközi zenei vagy a külön egységként szereplő ikonográfiai utalások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a frazémák gyakran klasszikus vagy modern zenedaraboknak köszönhetően válnak ismertté (Az asszony ingatag, víg özvegy, unja a banánt, A shownak folytatódnia kell) vagy híres műalkotásokat ihlettek meg (Giotto: Júdás csókja).

FZs: – Mekkora idősávot fednek le a vizsgált frazémák?

BV: – Kezdőpontnak akár a Biblia (az alfától az ómegáig), az antik irodalom (Horatius: néha a jó Homérosz is szunyókál) is tekinthető. De vannak példák a közelmúlt politikai eseményeihez kapcsolódó ismert kifejezésekre is (Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon, Ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani, Mindenki hozzon magával még egy embert).

FZs: – Okozott-e valami különös meglepetést a munka során?

BV: – Mivel sok olyan frazéma került be a szótárba, amely a Bibliából származik, rögtön a munka elején felvetődött az a kérdés, hogy a Károli- vagy a Káldi-féle bibliafordítást használjam. Munkahipotézisként logikusnak tűnt, hogy a szólások, közmondások inkább a Károli-féle fordítás nyomán rögzültek nyelvünkben. Azonban a munka során ez a feltevés nem igazolódott be. E tekintetben valójában mindkét fordítás egyformán rögzítette a frazémákat. Nagyon kevés esetben volt tapasztalható eltérés. Ilyen például a szálka vkinek a szemében kifejezés, amely a Károli-féle alakban rögzült, a Neovulgáta alapján készült Káldi-féle szentírásfordítás azonban a szeg szót használja e helyütt. Az eredetmutató összeállításkor pedig az is világossá vált, hogy nyelvünk a saját képződményein túl milyen sok – elsősorban németből átvett – kifejezést tartalmaz (bakot lő, pálcát tör vki fölött). Meglepetés volt az is, hogy a nem a közös európai kultúrkincsből származó, tősgyökeres magyar kifejezések között feltűnően sok kapcsolódik a babonás néphithez, pl. a boszorkányperekhez (kilátszik a lóláb, Hátrakötöm a sarkadat!).

FZs: – Végül egy utolsó kérdés: mik a szerző tervei az elkövetkező időszakra?

BV: – A könyvben elemzett szállóigék között szerepel Madách „A gép forog, az alkotó pihen” híres sora is. A rövidtávra szóló legfontosabb tervem az aktív pihenés. Egy másik, Voltaire-től származó szállóige szerint a szó szoros értelmében is a „kertemet fogom művelni”. A lexikográfusok azonban azt szokták mondani, hogy egy szótárt nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Ennek megfelelően a közeljövőben is folyamatosan gyűjteni fogom az anyagot egy esetleges bővített kiadás távlatában. Közép- és hosszabb távon természetesen vannak még szótárterveim, amelyek között többek között egy francia–magyar, magyar–francia szólásszótár félbehagyott kéziratának befejezése lesz a legfontosabb.

FZs: – Köszönöm a beszélgetést.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Őszi Könyvhét – hármat egy csapásra

Ha „negyedik hullám” nem szól közbe, a fesztiváli szezonra időzítve október 13-án megjelenő Könyvhetet három nagy könyves fesztivál leendő közönsége is lapozgathatja.

A Könyvhét 2021/2. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés