Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Konspirálni = együtt lélegezni. Mert semmi sem az, aminek látszik – [tiboru]

Harsányi László - 2013.10.14.

Találkozónk színhelye tágas, jól belátható térség. Meg tudjuk figyelni azt, aki megfigyel minket. Az összeesküvés-elméletek legaktívabb hazai gyűjtőjével és feldolgozójával beszélgetünk napokon belül megjelenő könyve alkalmából.

–  Ön szerint szükség van az óvatosságra? Valóban titkos erők vesznek körül és próbálnak befolyásolni minket?

–  Közvetlen veszély talán nem fenyeget senkit, de a kételkedés, a kritikus szemléletmód fontos. Sem a könyvet, sem a blogot nem tudományos ismeretterjesztő fórumnak szánom. Szellemi játszótér ez, ahol az összeesküvés-elméletek által biztosított, gazdagon burjánzó terepen olyan emberek véleményei ütköznek, akik minden hivatalos, kincstári megnyilvánulást egészséges bizalmatlansággal, fenntartásokkal, gyakran (ön)iróniával fogadnak, és nem félnek ennek hangot adni.
Álláspontom szerint kételkedni nem bűn, nem az elmebaj jele, s még csak nem is erkölcsi deficit – bármit is mondanak egyesek. Kételkedni, alternatív magyarázatokat keresni, fejet csóválni s közben megpróbálni benézni a díszletek mögé: jó. Egészséges. Izgalmas. És – nem utolsósorban – szórakoztató. Az olvasók agyában is ugyanez munkál, ezért ilyen népszerű a Konteóblog, s talán azért is, mert az általam összegyűjtött információk így, csokorba szedve sehol máshol nem találhatók meg.

–  Ezért kezdett el öt évvel ezelőtt blogot írni?

–  Én úgy szocializálódtam, hogy semmi sem az, aminek látszik. A blog valóban öt éves, de elméleteimmel már sokkal korábban szórakoztattam jobb sorsra érdemes környezetemet. Amikor utánanéztem a neten, rájöttem, hogy nincs olyan fórum, ahol a konteósok és a szkeptikusok egyforma eséllyel indulhatnának az érv-versenyen, ahol kulturált intellektuális környezetben, az „egyenlő fegyverek” alapelvét betartva vitatkozhatnának egymással. Aztán öt évvel ezelőtt hirtelen sok szabadidőm lett, és belevágtam a bloggerkedésbe.

–  Van-e kedvenc története?

– Érzelmileg egyértelműen a Seuso-kincsekkel kapcsolatos események állnak hozzám a legközelebb (ez a téma a tervek szerint jövő tavasszal megjelenő második kötetben szerepel majd), talán azért is, mert húsz évvel ezelőtt alkalmam volt közelebbről is megismerkedni a szereplőkkel és a történet hátterével. Van ebben minden, mi szem-szájnak ingere: egyéni sorstragédia, titkosszolgálatok, nemzetközi műkincspiac, nagypolitika, több rejtélyes halál… Néha elcsodálkozom, hogy Hollywood még nem csapott le a sztorira, de innen is üzenem: szívesen besegítek a forgatókönyvírónak, ha tippekre lesz szüksége.

– Volt-e olyan írása, amellyel annyira megközelítette az igazságot, hogy abból kellemetlenségei származtak?

– A hamarosan utcára kerülő kötetben is olvasható templomos sztori miatt a magyar rend egyik vezetője helyreigazítási kérelemmel fordult hozzám. Miután ezt elutasítottam, perrel fenyegetőzött, majd az akkori blogszolgáltatómnál elérte, hogy hozzászólásokat töröltek a blogból. Nem lett komolyabb következménye, de akkor eldöntöttem: önálló felületen folytatom, ahol a magam ura és cenzora vagyok.

– Száznál több posztot írt eddig, ha kiválaszthatna egyet, amelyikről megtudná, hogy pontosan mi történt, melyik lenne az?

– A már említett Seuso-ügy mellett a Gyatlov-rejtély az, ami évek óta kiemelten foglalkoztat. Hogyan (és főleg miért) halt meg az a kilenc orosz túrázó 54 évvel ezelőtt a Halál-hegyen, és kinek állt mindez érdekében?

–  Szóba került az ön által összegyűjtött bőséges információ. Az adatgyűjtése valóban olyan alapos, hogy az emberben felmerül a kérdés: hozzá lehet jutni legálisan ennyi részlethez?

–  Görcsösen igyekszem ragaszkodni ahhoz, hogy csak olyan tényszerű információt osszak meg az olvasókkal, ami más forrásból is hozzáférhető. Ami pedig a találgatásokat és a következtetéseket illeti, senki nem tilthatja meg, hogy összegyűjtsem, kiegészítsem és rendszerezzem a szóbeszédeket. Két dolgot tanultam meg előző életemben: egyfelől azt, hogy a titoktartási kényszer kötelez, másfelől pedig azt, hogy mi a különbség a tényállítás és a hipotézis között. Én hipotézisekkel dolgozom, nem gyanúsítok és nem vádolok. Ha pedig olykor úgy tűnik, hogy beletrafálok valamibe, nos, ez kizárólag a véletlen műve. Vagy a társas intelligencia diadala.

–  Inkognitóját mégsem fedi fel, a könyvre is a blogon használt neve került.

–  A kiadó minden érdeklődést és megkeresést továbbít hozzám. A blogon keresztül is elérhető vagyok és a személyes találkozásra is mindenkinek lesz módja a dedikálással egybekötött közönségtalálkozókon, amiből többet is tervezünk. Nem rejtőzködöm, aki egy kicsit is akarja, könnyen kiderítheti, hogy ki vagyok valójában, sőt részben azt is, hogy ki voltam. Ez nem titok, csak nem reklámozom.

– A riport előkészítéseként megkérdezte internetes olvasóit, ők mire lennének kíváncsiak. Az itt feltett kérdések egy része tőlük érkezett. Ennyire fontosak a kommentelők? Ennyire fontos a közösség?

–  A közösség nem egyszerűen fontos, hanem a legfontosabb. Azt várom a könyvtől, hogy a konteósok tábora növekedni fog. Mert – miként azt sokszor elmondtam – kételkedni jó. Conteo, ergo sum.

Harsányi László

[tiboru]: Konteó
Harminc válogatott összeesküvés-elmélet
Göncöl Kiadó, 408 oldal, 2940 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés