Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Macskarácsony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Macskarácsony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Jékely 100

Csokonai Attila - 2013.06.13.

A címben „természetesen” Jékely Zoltán családneve szerepel, az utána álló számnak pedig kettős jelentése van: a költő 100 éve született (1913. április 24-én Nagyenyeden), és a most, eme jelentős jubileum alkalmából megjelentetett, sajátos antológia kereken 100 Jékely-verset tartalmaz. Többszörösen szubjektív antológia ez, olvasható róla; az állítást a „sajátos” jelző kibontásával értelmezhetjük. Arról van szó, hogy nem szokványos válogatott verseskötet került ki a Holnap gondozásában a nyomdából. Ugyanis nem egy „válogató-szerkesztő-elő-/utószóíró” gondoskodott az évfordulós kiadvány tartalmáról, hanem Jékely Zoltán leszármazottjának ötlete nyomán a mai magyar költészet „középnemzedékének” 10 felkért képviselője10-10 verset választott ki az életműből, és írt miniesszét az általa kiemelt művek elé, nem a versek mondandóját, életműbeli helyi értékét, jelentőségét magyarázandó, hanem a legkülönfélébb (sok mindenben egybehangzó) gondolataikat osztják meg ily módon az olvasókkal. Megjegyzendő: a Baumgarten-díjas (1939), kétszeres (1970, 1979) József Attila-díjas és posztumusz Kossuth-díjjal (1990-ben) kitüntetett Jékely Zoltán összes verse, lévén 2000-től a Magyar Digitális Akadémia tagja, olvasható a Digitális Akadémia honlapján. (+regény, összes novella, esszék, verses mesék). Különben nehezen jutnánk hozzá verseskötetéhez – legutóbb egy Tandori Dezső nevével jelzett válogatás jelent meg, de annak is már öt éve. A buzgó kutakodás eredménnyel járhat antikváriumban, a Bookline-on, de ennyit erről. Viszont amit fontosnak tartok: a MDA honlapja Jékely-biográfiát és bibliográfiát is közöl. És ajánlott irodalmat: ezek között tarjuk számon Nemes Nagy Ágnes, Lator László és az említett Tandori Dezső tanulmányát – ezekkel érdemes kiegészíteni az ebben a kötetben olvasottakat.

És most két generációról. Az első, az „ezüstkor nemzedéke”, másként a Nyugat harmadik nemzedéke, amelyhez Jékely Zoltán is tartozott. (Persze a 30-as évekbeli pályakezdők nem csak a Nyugatban publikáltak.) Az itt feltétlenül említendő nevek (csak születésük évét adva meg): Zelk Zoltán (1906), Hajnal Anna, Jankovics Ferenc (1907), Radnóti Miklós (1909), Vas István (1910), Takáts Gyula (1911), Hajnal Gábor (1912), aztán a Jékelyvel egy évben születettek: Weöres Sándor, Rónai György, Rónai Mihály András, és végül Toldalagi Pál (1914). Egy kivétellel a magyar irodalomtörténetírás adóssága valamennyiük életének s életművének monografikus feldolgozása, és Weöres helye a 20. századi irodalomban lassanként vitathatatlanul a legnagyobbak közé sorolódik (a centenárium alkalmából a Holnap Kiadó válogatott verseinek kiadásával tiszteleg előtte az Ünnepi Könyvhéten), de hol vannak a többiekről szóló tanulmányok, kismonográfiák?!

Nem kis örömöt jelent tehát a Jékely-centenárium eseményszámba menő „megünneplése” ezzel a kötettel, amely tíz egyéni, jellegzetes Jékely-portrét vázol fel. Csak a rend kedvéért: a lírikusról. Mert Jékely Zoltán amúgy sokszínű életművet hagyott ránk: a verseken kívül regényeket, elbeszéléseket, esszéket, továbbá az ő fordításában szól hozzánk többek között Dante, Shakespeare, Racine, Goethe, Schiller, Balzac, Kipling, Thomas Mann, Trakl és Cocteau. Ja, kérem, aki vagy tíz évig (1948‒1957 között) nem publikálhatott mást, azaz saját alkotást! De nem maradhat említetlenül, hogy gyermekirodalmunkat is gazdagította verses mesékkel, meseátdolgozásokkal.

És akkor a kiválasztottak névsora (ugyancsak megadva születési évüket): Borbély Szilárd (1964), Karafiáth Orsolya (1976), Kemény István (1961), Kovács András Ferenc (1959), Mesterházi Mónika (1967), Schein Gábor (1969), Szabó T. Anna (1972), Szálinger Balázs (1978), Térey János (1970) és Tóth Krisztina (1967). Ők ma egy nemzedékhez tartozóknak látszanak. (Vajon melyikük örököse annak a lírai hagyománynak, amelyet Jékelyitől örököltünk?!) Hogy van e költők között irodalomtörténész is (Borbély, Schein), az talán-talán meglátszik a szövegükön, de nem feltétlenül jelent másfajta hozadékot, azaz másféle, irodalomtörténeti megközelítést. Mindenesetre fontos adatok birtokába jutunk. Ami a lényeg: saját gondolata és jó meglátása van valamennyi itt „megszólalónak”.

Ami a kötet lényegét illeti, azt remekül megadja a következő pár mondatban Jánosy Lajos az előszóban: „Ez a kötet arra tesz, előszóíró úgy véli, sikeres kísérletet, hogy Jékelyt bevonja az aktuális irodalom alakrendjébe, mégpedig úgy, hogy tíz kortárs magyar költőt kért fel az antológia kiötlője és szerkesztője (álszemérmes volna kitakarni a tényt, hogy Jékely egyik unokájáról, Péterfy Saroltról van szó), válogassanak Jékelyből, illetve írjanak miniesszéket a költőről. A felkérés szempontjai között különösen imponáló és inspiráló, hogy a fiatal középnemzedékből bír szóra szerzőket. Ők hogyan látják, olvassák Jékelyt?”

A tízszer tíz kiválasztott vers és a miniesszék együttese joggal nevezhető kedvcsinálónak, ami recenzens szándéka szerint nemhogy nem lekicsinylő, rosszalló megállapítás akar lenni, ellenkezőleg, mivel Jékely igenis rokonszenves ember (volt), és kedvelhető, szerethető költő.

Most persze követhetnék egymást a tíz utódtól vett helytállónak talált és frappáns idézetek – de csínján az olvasó idejével, türelmével, kíváncsiságával.

Még csak annyit: Péterfy Sarolt (tudjuk, e kötet kiötlője), az egyik Jékely-unoka mindössze hároméves volt, amikor nagyapja 1982-ben elhunyt. De később szakdolgozatot írt róla, most pedig utószót ezen antológiához, és remélhetőleg folytatja felmenője munkásságának a nyilvánosság előtt zajló feltárását. Amit néhány mondattal előbb írtam vers és tanúságtétel együtteséről, ezt a szempontot ő így emeli ki vallomásos gondolatai között: „Toplistákat összeállítani, kedvenc verseket kiválasztani mindig szubjektív döntés, ahol a kiválasztás aktusa szükségszerűen együtt jár azzal, hogy a válogató személyisége bizonyos mértékben rávetül a korpuszra, amelyből válogat. Ennek megfelelően nagyon sokoldalú kötetet tarthat a kezében az olvasó.” És mi más következhetne e nagyon is érvényes és figyelmen kívül nem hagyható sorok után, mint a saját szavazati listája…

A kötetben szereplő fotókat a családi archívumból ő válogatta.

Csokonai Attila

 

JÉKELY 100

Szerkesztette Péterfy Sarolt

Holnap Kiadó, 188 oldal, 2800 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/3. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés