Interjú Földes Györggyel
2009.01.08.
’68 mint politikai, gazdasági és művészeti választóvonal
Földes György 1968 negyvenedik évfordulójáról
’68 értékelése és megítélése az utóbbi években sok vitát kavar a tudományos életben. Míg Kelet-Európában elsősorban a szabadság vágya állt az események hátterében, addig a nyugati világban a diáklázadások a fennálló társadalmi rendet és a fogyasztói társadalmat egyaránt kritizálták, és máig ható változásokat hoztak a hétköznapi ember életébe is. A Politikatörténeti Intézet a 68-as események negyvenedik évfordulója alkalmából a teljes évet az emlékezésnek, az újraértelmezésnek és az összegzésnek szánta. Tartottak két konferenciát, az egyiknek a 60-as évek Budapestje volt a témája, míg a másik a 68-as eseményeket nemzetközi kitekintésben tárgyalta. Szerveztek két fotókiállítást, melyek a MTI, illetve a Nemzeti Múzeum közreműködésével a 60-as éveket és konkrétan 68-at is bemutatták a felvételek segítségével. Rendeztek nyári szabadegyetemet a témában jártas kutatók előadásaival, és nemrég ért véget egész éves filmklubjuk, amelyben olyan neves rendezők hatvanas évekbeli filmjeit vetítették le, mint Godard, Pasolini, Makavejev, Bertolucci, Antonioni, vagy a magyarok közül Kovács András, Magyar Dezső. Egyenlítő című társadalomkritikai és kulturális folyóiratuk összevont számát szintén a 68-as eszmének szentelték. A 68-as diskurzusról Földes György főigazgatót kérdeztem.
- 1968 értelmezése ma is heves vitákat kavar a tudomány, a politika és a kultúra berkeiben. A Politikatörténeti Intézet programjaiban hogyan mutatta meg 68 sokszínűségét? Egyáltalán: mit üzen a mának 1968?
- Két szemszögből vizsgálhatjuk 68-at. A magyar nemzeti történelem szemszögéből, de ebben az évben nem erre esett a hangsúly, ez úgyis kézenfekvő és viszonylag ismert Magyarországon. A vizsgálatunk inkább abba az irányba fordult, hogy 68 hogyan kap helyet a 20. századi történelemben, ezen belül a progresszió, s ezen belül is a baloldal történetében. Kérdés volt számunkra, hogy negyven év távlatából van-e 68-nak többlet üzenete mint a diáklázadás, a nonkonformizmus, az ellenkultúra, vagy a fogyasztói társadalommal való szembefordulás. Indítottunk egy olyan kurzust, amely újravizsgálta és értelmezte a 68-as történéseket. Szeptemberben konferenciát is tartottunk a témában 1968 újraértelmezése: politikum és társadalom címmel.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával