Az idei Könyvfesztivál többek között a 220 éves magyar könyvpiacot is ünnepli majd. Kolosi Beáta a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója hosszú évek óta dolgozik könyvekkel, kívülről-belülről ismeri a könyvkereskedelmet, mint szakmát, annak minden örömével, ürömével és titkával együtt. Vele beszélgettünk a hazai könyves élet és a könyvpiac helyzetéről.

- Hogyan változott a könyvpiac helyzete és megítélése az elmúlt években?

- A könyvpiac megítélése valószínűleg sokkal rosszabb, mint amilyen valójában a helyzete. A sajtóban az utóbbi időben inkább a problémákról lehet olvasni. A különböző cégek nehézségei valóban bizonytalan helyzetet teremtenek, de a saját számaink alapján a tavalyi évben a piac élénkülését láttuk és a növekedés eddig az idei első hónapokban is kitart. A forgalomnövekedés a Líra csoport esetében több mint 10% volt 2014-ben és az idei első negyedévben is. Viszont a teljes piacról sajnos nincs mérvadó információ és úgy néz ki, hogy egyhamar nem is lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete évek óta elkészíti a kiadók bevallásai alapján a könyvforgalomról szóló éves statisztikáját. Ez természetesen soha nem lehetett teljesen pontos, de nagy biztonsággal lehetett használni. Ez a statisztika idén nem készül el, mert három nagy kiadói csoport nem adta meg a tavalyi adatait. Én ezt nagy problémának látom, mert így az eddigieknél is nehezebb lesz a teljes piaci trendeket látni. Így jelenleg a saját számainkra és az ezek alapján történő feltételezésinkre tudunk csak hagyatkozni.

Április 24. 15.00–18.00 Millenáris, B1 stand A könyvkereskedelem átalakulása, változás a terjesztésben itthon és külföldön Moderátor: Sugár S. András (Scolar) Résztvevők: Kovács Péter (Libri Könyvkiadó), Banyó Péter (Pozsonyi Pagony) és Kolosi Beáta (Líra)

- Miben más ma könyvekkel foglalkozni, mint húsz, vagy éppen ötven évvel ezelőtt?

- Sok szempontból könnyebb, sok szempontból nehezebb. Az ötven évvel ezelőtti helyzetről saját tapasztalataim sajnos nincsenek. Az viszont biztos, hogy akkor olyan állami-kulturális beavatkozás volt a semmilyen szempontból nem piaci alapon működő könyvkereskedelemben és könyvkiadásban, amit ma nem szeretnénk viszontlátni. Aztán a húsz évvel ezelőtti konjunktúra már sokkal kellemesebb volt, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a gazdasági válsággal együtt érkező könyvpiaci válságnak a fő oka pont a fellendülés éveire vezethető vissza. A jó forgalom és piaci trendek ugyanis arra sarkallták a kereskedőket és a kiadókat is, hogy egyre több könyvesboltot nyissanak és egyre több könyvet készítsenek. Így eljutottunk oda, hogy túltermelés lett mind könyvesbolti alapterületben, mind kiadott könyvekben. Óhatatlan volt tehát, hogy a túltermelés eredménye és a válsággal fellépő keresletszűkülés sok gazdaságtalanul működő könyvesboltot és eladhatatlan készleteket eredményezzen. A kereskedők erre válaszul nagyon helyesen elkezdték bezárni a veszteséges üzleteket és nyomott áron árusították ki a felhalmozott készleteket. Ezzel önmagában nem lett volna probléma, ha a készletek kiárusítása térben és időben jól elhatárolhatóan történik és a vásárlók pontosan tudják, hogy mikor és hol tudnak akciós, illetve új könyvet vásárolni. Sajnos azonban elkezdődött egy másik trend is, a nagyon komoly akciózás a normál könyvesboltokban. Ez ma a könyvkereskedelem egyik legnagyobb problémája és ez biztos, hogy egy olyan pont, ami miatt sokkal nehezebb ma a helyzet. A vásárlók bizonytalanok abban, hogy teljes áron érdemes-e megvenniük a könyvet, mert arra számítanak, hogy esetleg máshol vagy másnap nagy kedvezménnyel vehetik meg ugyanazt. A nagy kedvezményekkel való árusítás viszont nem teszi lehetővé a kereskedők és kiadók gazdaságos működését. Ez a helyzet sajnos nem is fog megváltozni, amíg a kormányzat nem találja elég fontosnak, hogy mint Európa legtöbb országában, Magyarországon is törvény legyen arra, hogy a könyveket milyen módon lehet leárazni, akciózni.
De nézzük a dolgok jó oldalát is: sok szempontból, ha nem is könnyebb, legalább érdekesebb és nagyobb kihívás könyvvel foglalkozni ma, hiszen a kiélezett piaci verseny minden résztvevőt arra sarkall, hogy folyamatosan új megoldásokat próbáljon ki, és ezzel csak jól járhatnak a vásárlók, olvasók.

- Valóban nehéz helyzetben van az internet miatt a mai könyvkereskedelem?

- Az internetes kereskedelem ma már a könyvkereskedelem szerves része. Esetleg arról érdemes beszélni, hogy a hagyományos bolti kereskedelem veszélyben van-e. Véleményem szerint veszélyben nincs, átalakulóban van. A vásárlói szokások folyamatosan változnak, egyre többen választják a vásárlás kezdő csatornájának az internetet, de ez nem jelenti azt, hogy a vásárlás befejezése, vagyis a könyvek átvétele nem a boltokban fog megtörténni, sőt azt látjuk, hogy a bolti átvétel is dinamikusan növekszik. A legnagyobb feladat ma az, hogy megteremtsük a hagyományos, földi boltokban és az interneten történő vásárlási élmény összhangját, ahol a két terület nem kioltja, hanem kiegészíti egymást.

- Ön szerint van jövője a könyvnek? Vajon mi segítheti újra felvirágoztatni a könyvpiacot?

- Ez az öt pontos kérdés, mindannyian erre keressük a választ, ezen dolgozunk, az fog nyerni, aki erre a legjobb választ találja. Én bízom a könyvpiac jövőjében. Ha csak azt megnézzük, hogy a gyerekkönyvek piaca milyen dinamikusan fejlődik, máris optimista vagyok, hiszen a ma gyerekkönyvet olvasókból lesznek a felnőtt könyvolvasók. A gyerekekkel persze még könnyű, mert a szüleik vásárolnak nekik könyveket, a fontos az lenne, hogy a kamaszok is maradjanak meg könyvolvasóknak, mert onnantól valószínűleg már nem fognak leszokni róla. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy elkezdett feléledni egy újfajta kortárs ifjúsági könyvkiadás, mert a mai kamaszokat csak a nekik szóló könyvekkel lehet elérni, lekötni. Az oktatásnak viszont nagy szerepe lehetne abban, hogy ezek a könyvek minél több fiatalhoz jussanak el és ebben még sajnos eléggé gyerekcipőben járunk.

Kurcz Orsi