Egy tisztaszívű hős a középkorból – beszélgetés Gáspár András Gáspárral
Szénási Zsófia - 2023.09.22.

Gáspár András neve a középkorúaknak színészként, rendezőként, szinkronszínészként és televíziós műsorvezetőként is ismerős lehet. Színházalkotói repertoárjában több klasszikus szerző művének újragondolása szerepelt (Andersen, avagy a mesék meséje,a Psyché megidézése Weöres Sándor nyomán, az Isteni show Madách Tragédiája nyomán, Petőfi-játék), a legfontosabbak talán a 6Szín-ben jelenleg is látható S.Ö.R. (Shakespeare Összes Rövidítve) és G.Ö.R.CS. (A Gondviselő Összes Regéi és Cselekedetei) előadásai. 1994-2006 között különböző kereskedelmi csatornák és a közszolgálati televízió show- illetve játékműsorainak szerkesztő-műsorvezetője volt. A fiatalabb generációk – színészi szerepei mellett – az ÁSZ színjátszó táborok, és az ÁSZ Drámaiskola létrehozójaként és drámatanáraként hallhattak róla. Gáspár András Gáspár néven (megkülönböztetve magát a nemrég elhunyt Gáspár András fantasy szerzőtől) 2020-ban íróként is debütált egy ifjúsági regénnyel. A nagysikerű Föld2 Záróvizsga című sci-fit követte a 2022-ben Az Év Gyerekkönyve Díjra jelölt Héjnélküli című disztopikus kalandregény, és az idei könyvfesztiválra lát napvilágot „Tiszta” címmel a szerző első, felnőtteknek írt történelmi thrillere. A fordulatos cselekményű, lebilincselő történelmi regény keletkezéséről kérdeztem a szerzőt.
– Az írás-olvasás gyerekkorodtól fogva erőteljesen jelen van az életedben. Színészként, drámatanárként szintén sokat kell olvasnod. Ráadásul a feleséged, Balázs Ágnes is színésznő és író, a Móra Kiadó rendszeres szerzője. A szakmádban és az otthonodban is folyamatosan jelen van az intenzív olvasás és írás.
– Már gyermekkoromban is faltam a könyveket, körbevettem magam jobbnál jobb történetekkel, olvasással töltöttem a nyarakat. Alapolvasmányom volt például a Móra Kiadó Delfin sorozata, amiben kalandregénytől a sci-fiig sokféle műfajjal találkozhattam. A Csillagok háborúja olyan hatással volt rám, hogy tizenévesként írtam róla egy epigon művet. Majd jöttek a versek, szerelmi vallomások, melyeket ma is őrizgetek. Ahogy teltek az évek, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy nekem írnom kéne. Sokszor elmondtam már, hogy 2020-ban a Föld 2-t a gyerekeimnek írtam, akikkel éveken át kalózosdit játszottunk a balatoni nyaralásokon, és akik sokáig meg voltak róla győződve, hogy a Balaton egy kalózbirodalom. Őket akartam a regénnyel a Világmindenségbe kalauzolni. Feleségem jóval előbb elkezdett írni, mint én, 26 gyerekkönyve és ifjúsági regénye jelent meg eddig, és van olyan nyelvtani gyakorlója, ami bizonyos iskolákban oktatási segédlet. Roppant büszke vagyok rá, és végtelenül hálás vagyok, amiért maximálisan támogatja az írói tevékenységemet. Ő biztatott, hogy első két kéziratommal felkeressem a Móra Kiadót. Mindig elolvassuk egymás írásait, és bizony, meg is bíráljuk azokat. A most megjelent regényem a COVID alatt született, látástól-vakulásig lekötöttem magam az írással.
– Meglehetősen véres és brutális korszakban játszódik új, történelmi thrillerként definiált könyved. A középkorban járunk, a VI. századi frank birodalom területén, részben már kereszténnyé vált, részben még a pogány, törzsi isteneknek hódoló népek között, egy hiedelmek és babonák uralta világban, ahol éppolyan természetesnek veszik a csodákat, mint a nem evilági gonosz jelenlétét.
– Míg az első két könyvem – a Föld 2 és a Héjnélküli – inkább ifjúsági regénynek tekinthető, és a „young adult” kategóriába sorolható, addig a Meroving korban játszódó történelmi regényem kifejezetten felnőtteknek szól. Nem véletlenül jelent meg a Móra Kiadó leánycégeként működő Trend Kiadónál, ami éppen akkor alakult meg, amikor leadtam a kéziratot. Pacskovszky Zsolt lett a Trend vezetője, akit már a Mórából ismertem. A kiadó olyan jeles szerzők felnőtteknek szánt kiadványait gondozza, mint Janikovszky Éva, Lázár Ervin vagy Fekete István, s mondhatom, óriási megtiszteltetés volt melléjük kerülni. A főszerkesztőnek támadt az az ötlete, hogy mivel egy zűrös és nehezen átlátható korszakban játszódik a regény cselekménye, vonjunk be egy történészt a munkába. Győri Anna történész- szerkesztő lett a segítőm, aki Pacskovszky Zsoltnak az anyakiadóba való visszatérése után a Trend Kiadó főszerkesztője lett. Szükségem is volt a könyörtelen szakmai szemre, mert a 6. századi frank birodalomról alig vannak írásos dokumentumok.
– Mégis milyen forrásokra tudtál támaszkodni?
– Élt egy középkori frank egyházi író, aki 573-tól halálig Tours püspöke volt. Tours-i Szent Gergelyként tisztelik, és Korunk története címmel megírta a frank birodalom történetét. A részre hajló történetmesélés ellenére sokat megtudtam belőle a középkori világról, és a Benedek rend működéséről. Ezen túl történelemkönyvek, kosztümtörténet, építészettel és egyháztörténettel kapcsolatos doktori dolgozatok, internetes könyvtárak forrásai, valamint a korabeli költő, Venantius Fortunatus versei is segítségemre voltak. A nyelvezetre hatással lehetett Druon Az elátkozott királyok című sorozata, Dumas A három testőr című műve,vagy Stendhal regényei.
– Miért éppen ebbe a korszakba helyezted a történet? Közel ezerötszáz év távlatában játszódik a regény, mégis, ha gondosan olvassuk, számos áthallást találunk, és az emberi természet vagy a társadalmi rend vonatkozásában saját korunkra is ráismerhetünk.
– Egy vadonatúj sötét középkorban élünk! Egyre dühösebb vagyok a jelenlegi világunkra. Már első regényemben, a Föld 2-ben is megjelent ez a feszítő düh. Ott az volt az alapkérdés, hogy vajon megérdemli-e az ember azt a csodálatos adományt, amit ÉLET-nek nevezünk. Második könyvemben, a Héjnélküliben azt a kérdést tettem fel, hogy mely rendszerben tudjuk helyesen működtetni a társadalmunkat. Mert nem jó, amiben vagyunk. Nem jó, ha elvakítjuk a közösségeket, és azt várjuk tőlük, hogy gondolkodás nélkül cselekedjenek. Ez a diktatúrák sajátja. Írásaimban kérdéseket vetek fel, véleményem is van a dolgokról, de megpróbálom azokat nem lezárni, hogy az olvasónak lehetősége legyen a továbbgondolásra. Mindinkább dühít a hazugság, és az, hogy a másságot – legyen az bármiféle – világszerte nehezen fogadják el, és ilyen-olyan ideológia mentén a társadalom kitaszítja magából azt, aki különbözik valamiben. Legyen az bőrszín, generációs különbségek, szexuális orientáció, vagy vallási nézet. Közel húsz éve foglalkozom fiatalokkal drámatanárként, és nagyon hiszek a fiatalság erejében: az előttük járó generációknak nincs joguk letörni a szabad gondolkodást, megnyomorítani és keretek közé szorítani az elképzeléseiket. Olyan történelmi kulisszát kerestem tehát, amelyben jól leírható a mássághoz való primitív viszonyulás, és amelyben a hatalom erkölcstelensége megmételyezi a közösségeket. Nagyon nehéz beszélnem a történetről, mert nem akarok spoilerezni, de annyit elárulhatok, hogy a főhősömmel csecsemőként történik valami, amitől nagyon más lesz, mint az átlag. Azt az utat mutatom meg a regényben, amelynek során a csodás gyermekből a közösség által kitaszított, ördöginek hitt fiatalember lesz.
– A különböző történelmi események újragondolása és újszerű értelmezése ma nagyon aktuális gondolat, számos irodalmi műben és filmsorozatban tetten érhető.
– Színészként és szinkronszínészként megszoktam, hogy a történetek – legyenek azok bármifélék – pontos dramaturgiára épülnek. Talán ebből adódik, hogy pörgősen és filmszerűen írok, és kapcsolódni szeretnék a mai állapotokhoz. Olyan világot kerestem a főhősömnek, Almondnak – akit később Tisztának nevez el a szerelme –, amelyben egy polarizált világkép jelenik meg. Miután a frank birodalom elfoglalta Európát, az uralkodók ráébredtek, hogy csak úgy tudják kézben tartani a kulturálisan és vallásilag sokszínű területeket, ha felveszik a kereszténységet. Kihasználták a katolikus eszmében és rendszerben rejlő lehetőségeket, miközben brutálisan véres polgárháborút vívtak a birodalomban. A Kr.u. 564-ben induló történetben I. Clothar frank király halála után gyerekei felosztották a birodalmat: Chilperich, Guntram, Sigebert és Charibert lettek az uralkodók. Persze kitört a testvérviszály, amit Chilperich ágyasa, Fredegunda ármánykodásai még tovább fokoztak. Íróként az érdekelt, hogy az uralkodói réteg – a Trónok harcához hasonló – mocskos belviszálya és erkölcstelensége miként hat az alsóbb társadalmi rétegekre egy mikrovilágban, egy kis középkori faluban, melynek a főterén áll egy benedekrendi férfi apátság, és a falutól nem messze nemrégiben alapítottak egy apácazárdát. A főhősöm nem kívánt gyermek, árván, csecsemőként a zárda falai közé kerül, kész csoda, hogy életben marad. 11 évesen a zárdában találkozik élete szerelmével, Biancával, és attól kezdve két dologra vágyik csupán: szolgálni és ártatlan szerelemmel imádni és óvni a szüzet, és megtalálni a saját szüleit. A regény középpontjában ennek a fiúnak a tiszta és ártatlan személyisége áll. A regény harmadik részében, amikor elszabadul a pokol, ő lesz az, akit a rémek rémnek látnak... Ez a tiszta szív tulajdonképpen én vagyok, a regény rólam (is) szól. Gyűlölöm az erőszakot, és mégis minden könyvemben megjelenik. Visszatükrözöm a világ borzalmait. A regény alapkérdése, hogy meg lehet-e őrizni a belső tisztaságot, ha bűn, ármány és mocsok vesz körül. Miként változik meg a jellem és a személyiség? És kinek a bűne ez? Nem lehet, hogy a főhőst körülvevő bűnös világé? Ha az olvasó felismeri a történések mögött álló mechanizmusokat, talán elgondolkozik, és a saját világában is megpróbál tiszta szemmel látni. Egy közös gondolkodás elindítását célzó segélykiáltásnak szánom a könyvet. Legyenek beszélgetések, eszmecserék, platformok, ahol meg lehet vitatni a dolgokat és elősegíteni egymás megértését.
– Előző regényeidhez hasonlóan itt is beszélő nevekkel találkozunk. A főhősöd neve Tiszta, a történet Feu-Chapelle-ben játszódik (a név tüzes kápolnát jelent), a főhős eredeti neve Almond (mandula), a szerelme neve Bianca (fehér).
– Nemcsak a főhősök neve, hanem a földrajzi környezet, mondjuk a történetben jelentős folyó, vagy tó neve is beszédes. Más „kódokat” is elrejtettem a szövegben, szeretem bevonni az olvasót a közös alkotásba. A falu eredetileg Froidchapelle volt, egy létező vallon falu. Pacskovszky Zsolt győzött meg arról, hogy sokkal nagyobb teret adunk az írói képzeletnek, ha a fő helyszínünk egy kitalált község. Ebből a szempontból a „Tiszta” egy áltörténelmi regény. Feu-Chapelle a folyóval, tóval, erdővel, sziklás emelkedővel nem létezett, de a dél-belgiumi területeken akár létezhetett is volna egy hasonló település a középkorban. Győri Anna rengeteget segített abban, hogy mind a helyszín, mind a cselekmény hiteles legyen. Ő mutatott rá a szövegben az összes anakronizmusra, amelyek helyreigazításával komoly munkám volt. Olyan apróságokra gondolok például, hogy a középkorban nem volt a mai értelemben vett olló, másképp nézett ki a lovasszekér, nem voltak kémények, és nem létezett ama ismert ágynemű sem. Sőt, nem használtak családneveket, így azokat például száműzni kellett. Mivel a terület korábban a római birodalom része volt, számos, a római korban létező technikai vívmány is beépült a regény díszletébe. Utána kellett kutatnom annak is, hogy milyen élénkítő szereket és hogyan fogyasztottak akkoriban. Kiderült például, hogy a korabeli apácarendekben nem voltak diakonisszák, és másképp nézett ki a noviciátus, mint eddig hittük. Azon is jókat vitatkoztunk, hogy vajon milyen kódexek lehettek egy kolostorban, amiket a hősöm elolvashat.
A regényben megtalálható összetett jelképrendszer Nemes Anita borítótervében is megjelenik. Azért tetszik nagyon, mert rengeteg kódot rejtett el benne. Domináns elem a piros, a tűz és a vér színe, aminek fontos szerepe van a könyvben, de ott van egy hatalmas szív, kereszt, galamb, lándzsák, a háttérben a falu. A regényre lehet történelmi regényként, szenvedélyes szerelmi sztoriként, felnövés-történetként, thrillerként, vagy krimiként is tekinteni, és remélem, hogy az olvasókat minél több réteg megérinti. Persze nem könnyű ebben a címrengetegben a könyvet eljuttatni az olvasókhoz, ezért a felolvasások, író-közönségtalálkozók mellett azt találtam ki, hogy valamelyik közösségi platformon online író-olvasó találkozót szervezek vagy esetleg a Tik-tokon, interaktív játékra invitálom a leendő olvasókat.
Szénási Zsófia
Gáspár András Gáspár: Tiszta
Trend Kiadó, 432 oldal, 4490 Ft
A Tiszta
kedvezményes áron
megvásárolható
a Móra Kiadó
webáruházában
Olvasson bele
a könyvbe,
idekattintva
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Lélekelemzés egy különös gyilkosság tükrében – Frank Tallis Gyilkos illúziók című regényéről
Csak egy csinos pofi – Oyinkan Braithwaite Hugicám, a sorozatgyilkos című regényéről
Párhuzamos valóságok – Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című regényéről
Fabulák lelkem zegzugaiból – beszélgetés Elsa Valléval
Vírus után a világ – milyen lesz? Kőrössi P. József és Zámbó Kristóf a könyvről