Ben és Holly
apró királysága
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Ben és Holly <br> apró királysága Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Egy őrült könyvtáros naplója – Krasznahorkai László Aprómunka egy palotáért című regényéről

Mátraházi Zsuzsa - 2020.01.28.

Telibe talált Susan Sontag, amikor „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait. Vagy a szerző rezonált most egy művel erre a méltatásra.

Aprómunka egy palotáért című új regényében egy New York-i könyvtáros huszonvalahány füzetbe feljegyzett mondata hömpölyög végig. A szerző most neki kölcsönzi pontokkal meg nem szakított lírai és filozofikus szövegét, amely tökéletesen adja vissza a fejekben egymást kiváltó gondolatok sodró és csapongó áramlását.

Flúgja van

A Háború és háború című művének különös kéziratot menekítő vidéki levéltárosa, Korin után most itt van egy újabb közgyűjteményi alkalmazott. Ezt a kölcsönző szolgálatnál dolgozó könyvtárost történetesen Herman Melvilnek hívják, csak két betű a különbség a XIX. századi amerikai író, Herman Melville neve és az övé között. Mindenki kérdezi a negyvenegy évig a New York Public Libraryban szolgálatot teljesítő férfit az íróval feltehető rokonságáról, de ő magáról, csak, mint boka-, illetve harántboltozat-süllyedéses púposról gondolkodik: ami mellett igazán megengedhető tehát egy könyvtárosnál, hogy flúgja is van, és nálam nem kétséges, mi volt ez eredetileg, az ugyanis, hogy ha szagot fogtam, akkor elkezdtem szívósan utánamenni a dolognak”.

Melville-nek is „utánamegy”. Hetente egyszer rászánja magát a Melville-járásra, azon az útvonalon, amelyen a Moby Dick szerzője rótta a New York-i utcákat, miután íróként megbukott és vámtisztviselőként dolgozott: végiggyalogolt a Broadway-en a 13. Streetig, aztán onnan át a Gansevoort Streeten ki a Hudson partjára, s onnan meg lefelé kicsit a Hudson oldalában.

A könyvtáros Herman mellé szegődik két „útitárs” is, két Melville-követő. Az egyik az 1935-től New Yorkban élt alkoholista angol regényíró, Malcolm Lowry, akinél senki „sem bolondult bele” jobban Melville-be, és aki a brit dzsessz-zongoristáról, Bill Plantagenetről szóló, Lunar Caustic című könyvében épp errefelé bolyongott. A másik Lebbeus Woods építész, akire a könyvtáros mint vizionárius látnokra tekint, és a MoMA híres Greater New Yorknak nevezett „seregszemléjén” szeretett bele az egyik rajzába. Ez egy „gigantikus valamit ábrázol a széthullás előtt egy pillanattal, azaz még egy darabban, egy irdatlan óriást, egy a nehézkedésre nemet mondó, hatalmas, egy értelmezhetetlen óriásmasinára emlékeztető, de közben valahogy rovarszerű, csodálatosan ijesztő szörnyet, mely valami parti térből a móló terébe emelkedik, aztán onnan, a móló fölött meg hirtelen egy ijedt ívben még magasabbra csapódik, hogy a végén meg, mint valami csőr, lekonyuljon, és semmire nem emlékeztet” – írja le a művet naplójában Melvil.

Szentháromság

Első perctől el akarja dugni az illetéktelenek szeme elől a füzeteket, ahogy „odabent a kollégáimmal együtt folyton és folyamatosan megkíséreltem, hogy az olvasók és az általuk igényelt könyvek ne találkozzanak, az most más kérdés, hogy általában mégis találkoztak, ez ellen nem tehettünk sokat, de azt a keveset, amit lehet, megtettük”. Mintha folytatná Megy a világ című, Nemzetközi Man Booker-díjas elbeszéléskötetének gondolatát a könyvtáros szakma képviselőiről: „bármerre néznek a raktárban, szinte minden könyv gyűlöletre méltó, mert gyanítani lehet róluk, hogy egyszer egy arra méltatlan egyszer csak bejön, és minden további nélkül azt mondja, ezt kérem, és neki erre fel kell hoznia, na, ez az, amibe nyilván bele lehet őrülni, és ezek a könyvtárosok nyilván bele is őrülnek”.

A boka-, illetve harántboltozat-süllyedéses Melvil tovább merészkedik: örökre zárt, ötvenhárom millió kötetes óriáskönyvtárról álmodik, ahová olvasó sose teheti be a lábát. A helyét is megtalálja a Thomas Street 33. alatt, az AT&T telekommunikációs társaság négy sima, barnára festett, dísztelen betonfal határolta, ablaktalan, egyetlen – később befalazandó – forgóajtóval rendelkező gránitborítású épületében, amely előtt majd palotaőrök – közttük ő – látják el a biztonsági szolgálatot

Az absztrakt figura lelki utazása a szerző korábbi műveihez hasonlóan ezúttal is az értékválsággal és a létező apokalipszissel szembesít. Az általa Szentháromságnak nevezett Melville–Lowry–Woods triász Manhattan-ellenessége adja az egyik közös alapot.

Rémálom

A városrész egy gigászi sziklán fekszik, amely a (napló)író nézete szerint „létrehozza a legprecízebb összeköttetést közöttünk és a monumentális természeti erők között”, de a metropolisz építészete, művészete és gondolata eltakarja ezt az összeköttetést. Manhattan egy fékevesztett gonosztevő megvalósult rémálma”.

Ahogy írja, mind a három géniusz pontosan tudta, hogy folytonos katasztrófában élünk, ami a természeti erők mellett az emberi gonosztól is származhat. Amint Melville már 1851-ben tudta, az univerzális egész „teljes működése pusztítás és pusztulás, rombolás és lerombolódás, ostobaság ellentétes erőkről, egymással szemben álló oldalakról, egymást kiegészítő fogalmakban leírható valóságról beszélni, szamárság jóról és rosszról, mert minden rossz, vagy semmi nem az, […] szembe kell néznünk azzal, hogy háború van a Földön, mert háború van az Univerzumban, ahol, és itt jön vissza Melville a maga kegyetlen gondolatával, mindez úgy, hogy […] a jótékony, mert teremtő és ítélő Isten, az nincsen, van viszont helyette és egyes-egyedül a Sátán” létezik.

Krasznahorkai írásművészetét nem csak Susan Sontag állította párhuzamba Gogoléval. A 2001-ben elhunyt Winfried Georg Sebald így vélekedett róla: víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon.” Ezúttal kortárs Egy őrült naplóját tett le az asztalra. Ha eddig nem alkalmazta volna sajátos óriásmondatait, most, a könyvtáros Herman Melvilnek a Bellevue kórház pszichiátriai osztályán záruló naplójában külön ki kellett volna találnia, mert ez hitelesíti.

Mátraházi Zsuzsa

Krasznahorkai László: Aprómunka egy palotáért
Magvető Kiadó, 88 oldal, 2999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés