Könyvhét folyóirat
David Grossmann kapja a német könyvszakma békedíját
2010.06.10.
| David Grossman izraeli írónak, újságírónak ítélték idén a német könyvszakma békedíját - jelentette be csütörtökön, a berlini könyvnapok kezdetén a Német Könyvkiadók és -kereskedők Egyesülete.
A békedíj az egyik legrangosabb németországi kitüntetés, amelyet hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adnak át. 25 ezer euróval jár, eddig két magyar kitüntetettje volt: 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter. Grossman októberben, a frankfurti Szent Pál-templomban veheti át a díjat. A békedíj alapítványi tanácsának indoklása szerint az 56 éves izraeli író "tevékenyen síkraszáll az izraeliek és palesztinok közötti megbékélésért". "Könyvei arról tanúskodnak, hogy az erőszak, gyűlölet és elüldözés közel-keleti spiráljának csak az odafigyelés, az önmérséklet és a szó erejével lehet véget vetni" - írták. Az Egy nő menekül egy hírtől című főművében Grossman a nyelv jelentőségéről írt az identitáskeresésben, és óva intett a nyelv növekvő "militarizálásától". A több mint 30 nyelvre lefordított könyvben elsősorban Izrael önazonosságával és az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkozik. Emellett tevékenyen részt vesz a közel-keleti konfliktus békés megoldásának lehetőségeiről zajló politikai vitában is. Egyik fia a libanoni háborúban halt meg. A Jeruzsálem egyik külvárosában élő kétgyermekes családapát írói munkásságáért többször kitüntették, Németországban megkapta a Scholl Testvérek-díjat is. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
A rettegett triumvirátus – Jón Kalman Stefánsson Hiányod maga a sötétség című regényéről
Ősöreg vizek sorai – Siri Ranva Hjelm Jacobsen Tengerlevelek című kisregényéről
A magyar történelem korszerű krónikásai – Beszélgetés Hajnal Ödönnel
Az igazán jó irodalomtörténet egy kicsit művészet – Beszélgetés Kenyeres Zoltánnal
Királycsinálók – Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről
„Ez a történet a nyakamba szakadt” – Barna Imre ezúttal saját regénnyel jelentkezik
A rinocérosz mi vagyunk – Beszélgetés Schein Gáborral
Parancsszóra nem lehet szeretni – Beszélgetés Stájn Emmával
Macska-egér játék – Kepes András Két macska voltam című regényéről
„Minden ember Jézusnak született” – Beszélgetés Nógrádi Gáborral
Európai magyarok – Beszélgetés Kaiser Lászlóval
„Isten egy Lego készlet” – Elif Shafak Éva három lánya című regényéről
Csúcspéldányszámok, 2023. negyedik negyedév
Aki nem olvas, az hülyén hal meg – Kukorelly Endre az olvasásról és a könyvkiadásról
A lényeg mindig a szövegben rejlik – Elena Ferrante Gomolygás című kötetéről
„Érdekes felfedezni az egyéni mögött a közöset” – Interjú Harag Anitával
Fényképalbum kakaóval – Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényéről
Minden megtörtént már – Interjú Benedek Szabolccsal
A nyugalom vagy kaland dilemmája – Tove Ditlevsen Ifjúkor című regényéről
Az ismeretlen ismerős Kálvin – Beszélgetés Cs. Szabó Sándorral
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Kiemelt
Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából
Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés