Élénk érdeklődés mellett mutatták be 2016. április 12-én Horváth Ágnes ,,magyaros kifestőkönyveit” Budapesten, a Bartók Béla úton a TINTA Art Caféban. A kiadványokat Tasnádi Zsuzsa néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum munkatársa méltatta. A kiadó ez alkalommal adta át a sikerlistás színezők összeállítójának az évenként odaítélt TINTA Arany Penna Díjat. A díjátadást követően Cserháthalápy Ferenc beszélgetett Horváth Ágnessel.

Cserháthalápy Ferenc: Szokatlan, hogy egy kiadónak kávéháza is legyen, mert gondolom a TINTA Art Café a TINTA Könyvkiadóhoz tartozik.

Horváth Ágnes: Nem ismerem egészen pontosan a TINTA Kiadó felépítését, de úgy tudom gazdaságilag semmi köze a TINTA Art Caféhoz, csupán névazonosságról van szó. No meg az is csak véletlen, hogy mindkettő Újbudán található. A kiadó vezetőinek a névazonosság adta az ötletet, hogy itt, ebben a kávéház-galériában legyen a négy kifestő bemutatója.

Cs. F.: A TINTA Könyvkiadó magyar szótárairól, nyelvészeti szakkönyveiről nevezetes. Hogy került kapcsolatba a kiadóval?

H. Á.: Két éve grafikus szakmai gyakorlatra jelentkeztem a TINTA Könyvkiadóhoz. Ennek keretében még főleg illusztrációkkal foglalkoztam. Azonban munkakapcsolatunk a gyakorlat leteltével is megmaradt, és pár hónappal később már a motívumos kifestőkön dolgoztam.

Cs. F.: Gyerekkorában sokat rajzolt? Voltak kifestőkönyvei?

H. Á.: A „családi legenda” szerint a színes ceruzákért álltam fel először… Igen, sokat rajzoltam, barkácsoltam, kis tárgyakat készítettem. Kifestőkönyvre sajnos nem emlékszem.

Cs. F.: Látjuk, hogy világszerte hatalmas divatja van a kifestőkönyveknek. Az ön kiadványai magyar népi motívumokat tartalmaznak. Honnan tudott képeket, szimbólumokat gyűjteni?

H. Á.: Nagy segítségemre volt a Néprajzi Múzeum online adatbázisa. Ezen kívül több, régi és újabb, népi díszítésekkel foglalkozó kiadványt átlapoztam. Próbáltam azonban az eredeti forrást használni alapként, magát a díszített tárgyat, ezért a legtöbb motívum az online adatbázis tárgyairól került átrajzolásra.

Cs. F.: Mind a négy kifestőkönyvben 32, színes, szemet gyönyörködtető rajzot találunk. Ha nem szakmai titok, hogy készültek ezek a rajzok?

H. Á.: Nem titok! A díszített tárgyat alapul véve grafikus programokban, vonalas átrajzolással készültek a rajzok, bizonyos esetekben (például ha a tárgy fotóján torzult a díszítés) előtte szükséges volt a minta síkra terítése, szintén grafikus szoftver segítségével.

Cs. F.: Ez a négy kifestő együttesen a magyar díszítőművészet képes enciklopédiájának is tekinthető. Mit tartalmaznak az egyes kifestőkönyvek?

H. Á.: Mind a négy kiadványnak azonos a felépítése, 32-32 rajz látható bennük színes nyomtatásban, és mellettük ott van vonalasan ábrázolva, fekete-fehérben is a kép, ezt lehet kiszínezni. Két kiadvány a magyar motívumok formavilágát dolgozza fel, ezek közül az egyikben tematikusan láthatjuk pl. a szív, szegfű, tulipán, rózsa, madár és a címer képeket. A másik pedig a díszített tárgyak sokféleségét reprezentáló összeállítás, láthatunk rajzolatokat hímes tojásról, kötényről, mellényről, subáról, ládáról, sótartóról és cseréptálról is.

Cs.: F.: A másik két kifestő a Kárpát-medence hímzéseit mutatja be.

H. Á.: A két hímzéses kiadvány közül az egyikben a nyolc nagy néprajzi tájegységet szemlélteti négy-négy hímzésminta, a másikban pedig a legnevesebb hímzéseket, pl. buzsáki, kalocsai, matyó, rábaközi, sárközi.

Cs. F.: A motívumokról rövid leírás is található a kifestőkönyvekben. Miért tartotta fontosnak ezek megjelentetését?

H. Á.: Mert ezeknek a motívumoknak kulturális tartalma, továbbadandó értéke van. És habár a kifestők egész kicsi korúaknak is szólnak, fontos, hogy a felhasználók a legegyszerűbb megfogalmazással és terjedelemben, de tartalmi képet is kapjanak arról, hogy valójában mi is az, amit kiszíneznek.

Cs. F.: A cifra szavunk az ősi iráni nyelvből került hozzánk. Ott a köröcskét, a nulla számjegyet nevezték meg a cifra szó elődjével. Miután az ősi szó kalandos útoneljutott hozzánk, a sok köröcskével díszített magyar szűrt, cifra szűrnek kezdték nevezni. Ön az utóbbi időben sokat foglalkozott a magyaros motívumokkal. Melyek a magyar néprajzban megjelenő tipikus, gyakori szimbólumok?

H. Á.: A legismertebbek a szív, a tulipán és a madár. Ezen kívül különféle virágok, növények a maguk sajátos tartalmával: rózsa, szegfű, rozmaring; valamint más állatalakok, például nyúl, szarvas is megjelenik.

Cs. F.: Jelekkel, szimbólumokkal vagyunk körülvéve. Elég ha csak a KRESZ-táblára, vagy a mindenütt látható piktogramokra gondolunk. Ezek mind-mind jelentenek valamit, mind üzenetet hordoznak. Mi a véleménye, a magyaros motívumoknak is volt hajdan a díszítő funkción kívül üzenethordozó feladata?

H. Á.: Ez nem is igazán vélemény, inkább szinte ténykérdés, volt. Sok mű foglalkozik ezzel a kérdéssel, én pedig újat nem tudok mondani a témában; talán elég a jegykendők hímzésének, a tulipános ládák festésének, nászlepedők díszítésének jellemzőit megvizsgálni, hogy a legismertebb és leginkább egyértelmű példákat említsem.

Cs. F.: Néhány éve Lewis Hamilton, a Formula 1 pilótája magyaros, kalocsai motívumokkal díszített ruhában indult a versenyen. Akkor sokat beszéltek erről. Mi a véleménye, a mainál szélesebb körben elterjedhet a népi motívumok használata?

H. Á.: Érdekes világ a népi ornamentikáé, önmagában is, de a mai világ tükrében még inkább. Van ütközés a kettő viszonyában, mégis, mivel az ember – szerintem – alapvetően vonzódik a népi díszítőművészethez, ha az megfelelő kontextusban és megjelenéssel léphet színre, talán szélesebb körűvé válhat a felhasználása.

Cs. F.: Napjaink képzőművészetében és a design irányzatok között is van egy erőteljes minimalista irány, hogy csak a dísztelen IKEA stílusra utaljak. Ön szerint lesz idő, mikor a motívumokkal gazdagon ékesített, színes világ lesz a trendi?

H. Á.: Sokszor mondják, hogy a „stílusok” jellege általában egymást követően váltakozó; ez bizonyos történeti stílusokra mindenképp igaz. Én azonban kifejezetten vegyesnek látom a kortárs művészet irányait, és a jelenben élve amúgy is nehéz lenne bármit jósolni ezzel kapcsolatban. Egyébként az IKEA épp most árul népies motívummal hímzett párnahuzatot, de persze ez csak tovább bonyolítja a kérdést.

Cs. F.: Gratulálok a TINTA Arany Penna Díjhoz, és végezetül megkérdezem, a négy kifestőkönyv után min dolgozik most? Van újabb megbízása a TINTA Könyvkiadótól?

H. Á.: Köszönöm szépen! Utolsó simításokat végzek egy új kifestőn, ami Magyarországon megtalálható lepkékről készül. Ezen kívül képzőművészettel és dizájnnal foglalkozom; éppegy hete nyílt csoportos kiállításunk a Karinthy Szalonban, és nemrég adtam le egy csomagolásterv-pályázat anyagát.