Astrid Lindgren Háborús naplójáról a fordítója, Holländer Judit
Csokonai Attila - 2017.04.07.
„Érvényes mondanivalóval szolgál…”
Astrid Lindgren (1907–2002), svéd írónő gyerekkönyveit több mint 80 nyelvre lefordították, ezzel ő a világ 18. legtöbbet fordított írója. És a példányszám már meghaladja a 150 milliót! Többet is megfilmesítettek közülük: Harisnyás Pippi, Háztety Károly, Juharfalvi Emil. A 2016-os év Frankfurti Könyvvásár irodalmi szenzációja volt Astrid Lindgren Háborús naplója, amelynek magyar kiadását a Fesztiválra időzítette a Móra Kiadó. A szerkesztő hasznos információi után következik a fordítóval folytatott rövid beszélgetés.
Dóka Péter: Astrid Lindgren életműve 2013-ban került (vissza) a Móra Könyvkiadóhoz, azóta folyamatosan jelennek meg nálunk a művei: a Juharfalvi Emil-sorozat, a Harisnyás Pippi-sorozat, a Ronja, a rabló lánya című regény, és most kezdjük kiadni a Kalle-sorozatot (Kalle nyomozni kezd, Kalle nem ijed meg az árnyékától, Kalle és Rasmus). Ezek természetesen a régi, állami könyvkiadóként működő Móránál láttak napvilágot először, még ha más címen is, a Kalle… például Az ifjú mesterdetektívvel azonos. Az Oroszlánszívű testvéreket, a Mio, édes fiamat is említhetem. Lindgren halálának évében a svéd kormány megalapította az Astrid Lindgren-emlékdíjat, amely napjainkban a világ legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi kitüntetése. Bízunk benne, hogy előbb utóbb magyar szerző is megkapja. A svéd nagykövetséggel közösen rendezett könyvbemutatónk érdekessége, hogy Magyarországon először itt tekinthető meg az Astrid című dokumentumfilm, amely emléket állít a világhírű írónőnek.
– Astrid Lindgren a második világháború kitörésének első napjától 6 éven át írta ezt a különleges naplót. Milyen körülmények között született meg ez a szöveg, és mikor jelent meg először Svédországban, hogy aztán nyilván a világ számos országába eljusson ez is?
Holländer Judit: Astrid, akkor még hétköznapi kétgyerekes háziasszonyként és titkárnőként kezdett bele a háború eseményeinek dokumentálásába, és a hat év alatt 17 füzetet töltött meg feljegyzéseivel, kivágott újságcikkekkel és levélátiratokkal. A füzetek 2013-ban kerültek elő korábbi lakásából, ahol haláláig élt, és 2015 májusában jelentek meg Svédországban, lánya, Karin Nyman átiratában. Ez idáig 16 országba adták el a jogokat és több helyen már meg is jelent a napló, többek között Norvégiában, Németországban és Nagy-Britanniában.
– Ön a kötet előszavában „női hadinaplónak” nevezi Astrid Lindgren írását. Ezek szerint van egy, mondhatjuk, általános, bevett vonulata a naplónak, és egy privát része?
– Astrid egyrészt figyelemmel követte a világban zajló eseményeket, a háborús történéseket és a politikai fordulatokat, másrészt beszámolt családja mindennapi életéről, így nyújtva bepillantást egy jó anyagi körülmények között élő svéd család mindennapjaiba és az ő háziasszonyi feladataiba. Részletesen felsorolja például, hogy milyen ételeket ettek a nagyobb ünnepeken, milyen ajándékokat kaptak a gyerekek születésnapjukra vagy karácsonyra, milyen élelmiszereket sikerült beszereznie és tartalékolnia. A Postacenzúránál végzett titkos munkájának köszönhetően pedig Európa más nemzeteinek hétköznapi küzdelmét is első kézből ismerhetjük meg a kicsempészett átiratokon keresztül, a német katonák búcsúleveleitől a megmenekült zsidók beszámolóin át az oroszok által megszállt területeken történtekig. Főleg az északi országok háborús hangulatáról tudhatunk meg sok újat, hogy a háború különböző szakaszaiban mit gondoltak egymásról és főleg a svédekről a finnek, a norvégok, a dánok, illetve milyen lelki terhekkel járt Svédország semlegessége – mindezt női szemmel, női szívvel.
– Tudható-e valami a hazai fogadtatásáról? S mit gondol, a magyar olvasónak, s itt több korosztályról lehet szó, miért érdekes és tanulságos ez a nem mindennapi kötet?
– Svédországban 2015 tavaszán jelent meg a háborús napló, és nemcsak a történelmi adalékok tették rendkívül népszerű olvasmánnyá, hanem a szerző személyét övező csillapíthatatlan érdeklődés is. Astrid Lindgren igazi nemzeti ikon Svédországban, akinek művein generációk nőttek fel, s melyek a svéd identitás fontos részét képezik. De nemcsak íróként megkerülhetetlen, hanem közéleti személyiségként is, aki az évek során több társadalmi vitában is hangot adott a véleményének, nagy szerepe volt például a gyermekek, illetve az állatok jogait védő törvények létrejöttében. Saját élete is sok szempontból szembe ment a konvenciókkal, ő volt az első bubifrizurás nő Vimmerbyben, 18 évesen, leányanyaként szülte meg első gyermekét, és férje halála után majdnem ötven évig egyedül élt. Ezzel kapcsolatban főleg az elmúlt években kerültek napvilágra új, eddig ismeretlen információk, melyekről dokumentumfilm-sorozat is készült, ennek egész estés változata lesz látható a könyvbemutató után.
A napló megjelenése fontos történelmi adalékot szolgáltatott ezen felül egy 2014 őszén Svédországban zajló vitához, melynek témája az volt, mennyit tudhattak a svédek a zsidók helyzetéről a náci Németországban, és persze nagyon sok az áthallás a jelen társadalmi-politikai történéseivel is.
Astrid lánya, Karin Nyman úgy véli egy 2016-os interjúban, hogy a napló a mai napig érvényes mondanivalóval szolgál: „Borzasztó, hogy mindez hirtelen olyan égetően aktuális lett. A háborús naplót olvassuk most is a reggeli lapokban, csak kicsit más szereplőkkel.”
Csokonai Attila
Fotó: Molnár Csaba/Molnárstúdió
Astrid Lindgren: Háborús napló 1939 – 1945
Fordította Holländer Judit
Móra Kiadó, 232 oldal, 2999 Ft
24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (Millenáris)
Április 22. 17.00–20.00 Osztovits Levente terem
A világhír küszöbén. Astrid Lindgren Háborús napló című kötetének bemutatója, egybekötve az íróról készült Astrid című dokumentumfilm magyarországi ősbemutatójával
A programot megnyitja Niclas Trouvé, Svédország nagykövete. A könyvet Holländer Judit fordító és Dóka Péter szerkesztő mutatja be.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával