Ben és Holly
apró királysága
Mélytengeri Mentőcsapat
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Ben és Holly <br> apró királysága Mélytengeri Mentőcsapat Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Könyvhét folyóirat

“Angster életútja hasonló az enyémhez” – Tolvaly Ferenc

Csémi Klára - 2019.01.09.

A Zsolnay-kód után újabb családregényt írt Tolvaly Ferenc. Az Égi zene ezúttal az ország legjelentősebb orgonaépítőjének, Angster József és családjának történetét dolgozza fel három idősíkra, három hangra fűzve.

– A témára a Zsolnay-család története kapcsán figyelt fel?

– Amikor 2010-ben elkezdtem a Zsolnay-kódhoz anyagot gyűjteni, hamar belebotlottam a szintén pécsi Angster-család történetébe. Hamar eldöntöttem, hogy megírom a családregényt, és megfejtem az Angster-orgonák titkát.

– Mi ragadta meg elsősorban a figyelmét?

– Gyerekkorom óta élő, erős kapcsolatom fűződik az orgonához. A hangszer gyógyír volt számomra amikor a szüleimmel elhagytuk Erdélyt, és a  bajorországi kastli kolostorban találtam menedéket. Naponta többször is felkerestem a templomot, ahol az egyik jezsuita atya orgonált. Az orgona hangja csitította a honvágyat, a bizonytalanságot bennem. Angster József életútja is hasonlít egy kicsit az enyémhez. Ő a későbbi szakmáját, küldetését tekintve egy nagyon távoli pontról, Kácsfaluból indult el, jómagam pedig a média világától elzárt Erdélyből, Marosvásárhelyről. Ugyanúgy végigjártam a hosszú zarándokutat, ahogy Angster József a tíz éves európai inasévei során. Városról városra haladt, egyre többet gyűjtött össze abból a tudásból, amit később, hazatérve felhasznált. Én ugyanezt tettem.
Angster József inasévei végén Párizsban Aristide Cavaillé-Colltól, a kor leghíresebb orgonaépítőjétől kapta meg a mesterlevelet. Én Erdélyből jutottam el Münchenbe, Dr. Kloiber, a médiavilág egyik legnagyobb német szereplője mellé kerültem. Éveken keresztül támogatott engem – ahogy Cavaillé-Coll is Angster Józsefet –, egészen addig, hogy müncheni cége a TV2-ben tulajdonostársam lett.

– A német vagy a magyar változatát olvasta Angster József naplójának?

– Először Angster József anyanyelvén, németül írt naplóját olvastam. Később lefordította magyarra fiainak, igaz, kevésbé volt árnyalt a magyar nyelvtudása. Nem csoda, egész életében német közegben élt előbb a Kácsfalun, majd Pécsett. Ettől függetlenül mindvégig magyarnak vallotta magát – akárcsak a Zsolnay-család tagjai. Jó példája az önazonosságtudatnak a XIX. századi többnemzetiségű Magyarországon.

– Miként pótolta a napló hézagjait?

– Az Égi zenében a napló csak sarokpontjaiban egyezik az eredetivel, a hézagokat megpróbáltam kipótolni. Így leírtam például azt, amit Angster József utazása során Bécsben, Berlinben, Drezdában, Lipcsében, Kölnben, Luzernben, Zürichben és Párizsban annak idején láthatott. De törekedtem arra is, hogy bemutassam a Kolping-mozgalmat, a legényegylet szállóinak hálózatát, amely nélkül Angster József talán meg sem tudta volna tenni a hosszú vándorutat.

– Milyen ember volt Angster József, aki kora legjelentősebb orgonaépítőjévé vált, több mint száz embert foglalkoztató üzeme megrendelések százait teljesítette?

– Nyilvánvaló, hogy egy ilyen sikerhez jó értelemben vett megszállottság is szükséges. Igazi aszkéta volt, egyfajta szerzetesi életet élt, imádkozott és dolgozott. De nem hanyagolta el a családját sem, két fia a keze alatt vált zseniális orgonaépítővé. Szakma iránti imádata, elkötelezettsége, megújulási képessége, a belefeledkezés öröme egy életen át elkísérte. Élete ma is példaértékű. Aki keményen dolgozik, és érdeklődési területén tapasztalatot szerez a nagyvilágban, majd a szülőföldjén kamatoztatja megszerzett tudását, ma is megvalósíthatja álmait.

– A regényben három földi hang szólal meg. Hogy kell ezt érteni?

– Az egyik az elbeszélő hangja. Alakját az ükunokáról, a vizuális színházrendező Bérczi Zsófiáról mintáztam. A másik Angster Józsefé, a napló írójáé, a harmadik hang pedig mindaz, amiről a napló nem szól. Egy regény a regényben, amelyet a dédunokával, Angster Erzsébettel és lányával, Bérczi Zsófiával készített interjúkból kiindulva írtam. Angster Józsefnek olyan oldalát mutatja meg, amelyet a család nem tart számon. Az üzletembert, aki keményen tárgyal, aki munkatársaival, világi és egyházi méltóságokkal vitatkozik, olykor persze nem olyan kifinomultan, ahogy utódai emlékeznek rá. Ezt a szálat a vállalkozói múltamból merítettem, hiszen a gazdasági élet a XIX. században is hasonlóan működött, mint ma.  A három hang más-más stílusban íródott, amit a tipográfia is követ.

– A könyv címe mégsem ezekre a hangokra utal.

– Van egy negyedik hang is, maga az égi zene. Ennek a titkát keresem, azt, hogy létezik-e valóban érzékelhető égi üzenet. Angster József egyetlen egyszer, halála előtt írt a naplójában az égi zenéről. A regény a regényben rész adott rá lehetőséget, hogy megpróbáljam megfejteni a titkot. Ehhez felhasználtam mindazt, amit össze tudtam gyűjteni a szakemberekkel folytatott beszélgetések során. Úgy gondolom, hogy Angster József orgonáival tudott olyan hangot előhívni, amit talán csak mélyen, legbelül érezhetünk. Ez az égi hang mindegyre beszivárog az elbeszélő szövegébe és a naplóba is. A történetet egy másik dimenzióba emeli. Hiszem, hogy egyik-másik Angster-orgonában benne volt, talán ma is benne van a titok megfejtése, az égi zene maga.

Csémi Klára

Tolvaly Ferenc: Égi zene. Az Angster-orgonák titka
Európa Könyvkiadó, 480 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/4.ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés