2011-ben beszélgettünk először Tompa Máriával a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött óriásnaplóról, amit Szentkuthy Miklós 25 évre zároltatott. Az első részét, a kezdetektől 1948-ig írt naplóit 2013-ig zárolta. Az 1948-tól haláláig írtak pedig halála után 50 évvel, tehát 2038-ban hozhatók nyilvánosságra.

Szentkuthy sokszor vallotta, hogy fő művének óriásnaplóját tekinti. Hogyan zajlott a várva várt esemény?

A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában történt idén januárban a zárolt dokumentumok hivatalos felnyitása. Minden lépés regisztrálva lett, mikor melyik napló, melyik dobozból került ki, kik voltak jelen. Varga Katalin, a Kézirattár vezetője jogosan úgy döntött, hogy szükséges a több ezer oldalnyi anyag rendszerezése, mielőtt a kutatók rendelkezésére bocsátanánk a naplókat. Július 18-án volt Szentkuthy halálának a 25. évfordulója, aminek kapcsán szintén a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztünk egy nemzetközi szimpóziumot, jelen volt Szentkuthy amerikai kiadója, Rainer J. Hanshe (a Contra Mundum Press igazgatója), aki tavaly ősz óta már a második könyvet publikálta, az első volt a Széljegyzetek Casanovához, a másik az idén szeptemberben megjelent Egyetlen metafora felé. Itt volt a szintén amerikai David van Dusen, elemző, aki intelligens és Szentkuthyt jól értő könyvismertetéseket írt, mindezt angol nyelven, az előadók között volt Fekete J. József Zomborból, aki a jelen időszakban talán Szenkuthy legjobb, legtermékenyebb magyar értője, Molnár Márton, a Hamvas Intézet munkatársa, Kovacsics Ádám, fordító, aki az Ágoston olvasása közben című könyvet fordította le spanyolra a barcelonai Subsuelo kiadónak. Ez a könyv jövő tavasszal fog megjelenni. Itt volt Kreutz László, elektronikus zenéjét mutattuk be, amelyet a Széljegyzetek Casanovához különböző részeire írt; és Orosz István grafikus, aki meghökkentő, szokatlan és mutatós címlapokat tervezett az angol kiadású könyvekre. A szimpóziumot Fenyvesi Kristóf és Orzóy Ágnes vezette. Mindezt azért soroltam fel, mert nagyhatású összejövetel volt Szentkuthy életművének további terjesztéséhez.
De ezt az estet nem csupán a halálának az évfordulója miatt rendeztük meg, hanem a naplói felnyitásnak hivatalos bejelentésére is ekkor került sor.

És milyenek a naplók?

Számomra a fő boldogság, hogy olyan a napló, amilyennek Szentkuthy elmondta: tömör, ugyanakkor gazdagok a leírások, sokrétű, a szövegeknek sok színes íve, egymással összefüggő árnyalata van. Felváltva ír irodalomról, zenéről, magánéletről, szexről, udvarlásról, teológiáról, regényvázlatokról, elmélkedésről...

Mikortól írt Szentkuthy Miklós napi rendszerességgel naplót?

A most kinyitott napló a 30-as évek elején kezdődik. Ebből az időszakból főleg vázlatok maradtak. Napi rendszerességgel a 30-as évek második felétől kezdte írni naplóját A most felnyitott naplófüzetek több mint 15 évet ölelnek fel, több ezer oldalt tesznek ki.

A most feltárt naplókból lehet arra is egy példát mondani, hogy mondjuk 1932-ben mi foglalkoztatta a legjobban?

Több dolog foglalkoztatta: a Prae befejezése, utazások, van egy szintén nagyon érzékletes írás a bejegyzései között. 1931-ben egy magántanári tézist készített elő, erre kapott egy évre ösztöndíjat Londonba. Eközben rendszeresen járt a British Múzeumba, s ez idő alatt készített egy részletes, alapos, tudományos leírást arról, hogyan folynak a Jakab-kori irodalommal kapcsolatos kutatásai a British Museumban. Ez egy levél piszkozata, amivel kutatásairól számolt be professzorának, MPU-nak. Gondolom, ez „Méltóságos Professzor Úr”-at jelent. Nagyon meglepő levél, kimunkált leírás a kutatásairól, ami csak a naplóban található meg. De hát abból a tervezett magántanári tézisből semmi sem valósult meg. Miközben olvastam ezt a feltűnően magas színvonalú levelet, folyton az járt a fejemben, amit Szentkuthy gyakran emlegetett tréfásan: „Igen, igen, aztán a magántanári tézis helyett megírtam a Prae-t!”

Milyen témákat érint még a napló?

Az első füzetekről tudok nyilatkozni, van bennük például sok vázlat a Prae-ra vonatkozólag.
A szövegek tömörsége nagyon feltűnő. A vázlatok sokrétű gondolatokkal teli, szinte pattogó mondatok, sokszor csillogó vagy humoros hasonlatok. Példák:

...örüljünk, hogy vannak banális tévhiteink = egy triviális ’gótika’ fogalom teszi lehetővé, hogy az egyes katedr.-egyéniségeket élvezzük – mindig ugyanehhez hasonlítjuk

- hasonló az eset a kínai porcelánnal, stb. stb.

rohanó vonat ablakából eltűnő táj = kirobbanó pezsgődugó

Az emberek nem realizálják, hogy egy nagy szerelmi élmény tartama alatt, mennyire nem gondolatból és nyelvből élnek, hanem csak létezés-érzéklésekből; ha a nő elment, akkor esik vissza a „gondolkodás” primitív területére.

A legutóbb magyarul megjelent könyve a Varázskert című esszégyűjtemény.

Szentkuthy kapcsolata és az enyém a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézettel 1999-re nyúlik vissza. Ez az ötödik kötet, amely az ő gondozásukban jelent meg. Így együtt az öt kötet egymásba illeszkedő, keresztutalásokkal teli sorozatot alkot. A Varázskert azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek az 1985-ben kiadott Múzsák testamentumában már nem jelentek meg. A kötet címadó novellája szép emlékfüzér a Margit-szigetről.  Nagyon olvasmányos könyv, az egyik legalkalmasabb kötet Szentkuthyval való megismerkedésre, ajánlom mindazoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek műve iránt.

Illényi Mária

Szentkuthy Miklós: Varázskert. Tanulmányok, esszék, előadások
Hamvas Intézet, 4900 Ft