Itt a nyár, olvasni is csuda jó!

A kicsiknek a könyvvel való megismerkedését, megbarátkozását sokféle kiadvánnyal segíthetik elő a kiadók. A fürdőkádba magukkal vihető sípoló, csupán egyszerű képeket mutató műanyag leporellók jelentik a „hozzászokásban” a legelső lépcsőfokot, még a csecsemőkorban. A Csörgős könyv-sorozat darabjai sem igazi könyvek még. De már érdemes ezeket a kisgyermek egyéb játékai közé „csempészni”. Jeremy Child Kutyus valamint Nyuszi c. munkája azt a feladatot kínálja kis használójának, hogy derítse ki, mire való a kutyus farka, illetve mekkorát tud ugrani egy nyuszi.  A Caroline Davis illusztrációival megjelent kiadványok inkább játékeszközök (ha megrázzák őket, csörögnek), a gyermek nézi a képeket és a szülő, vagy a nagyobb testvér felolvassa neki az egy-egy mondatos szöveget. (A sorozat korábbi darabjai: Cicus, Egér.)

Baley Endre Sirály a tengerparton avagy huncutságos kamillaillatú csengertengerségben c. kötete gyerekverseket tartalmaz, amiket közvetve vagy közvetlenül a szerző gyermekei ihlettek. (Ezért is ajánlja nekik könyvét. Amelynek címe azért ilyen hosszú, mert benne van a nevük.) Néhány jellemző verscím a Lenn az ég, fenn a föld
című első fejezetből: Fészekrakó, Kerti zsongás, Kígyózenekar, Állatkerti teendők, a Nyelvgyötrögetők című második részből: Tavaszi nyelvtörő, Ősz végi nyelvgabalyító, Zenebona, a Mondanivalókák kismanóknak című harmadik ciklusból: Kiszámoló, Estringató, Mikulásra,  Hókacagó és végül az utolsó csoportból, amely a Huncutkodhatnánkságok címet viseli: Luca széke, Gatya puszta, Volt egyszer egy kislámpa. Vidákovich Sámuel rajzain is megjelenik a versekben uralkodó humor, játékosság, a mesei, a valós természeti és gyermeki világ. A változatos, gazdag kötetből kedvcsinálónak a Hajnali harmatdal-t idézem: „Ébred, ébred,/ csivitel, csivitel,/ pálmaálmú éji erdő/ hajnalszárnyon énekel./ Sárga dárda/ fúródik fűszálba,/ harmatcseppben felrobbanva/ fényt terít a világra.”

4-6 éveseknek szól a Palkó, Zsófi meg a világ dolgai c. kis könyv, amelyben a szöveg és az illusztráció is Vitkolczi Ildikó alkotása. Hét apró, mindennapos, mindenekelőtt vidám és tanulságos epizódból épül fel a kötet. A szereplők: a négyéves Zsófi, öccse, Palkó, Anya, Apa, Ágó és Joli nagyi, Édua, aki anya testvére, aztán Miaúúr, Pók úr, stb. Bizony elő-előfordul, hogy Zsófi olyasmit követ el, amiért büntetést kap. Ilyenkor választhat: vagy nem néz esti mesét, vagy beáll a sarokba. A kislány az utóbbi választja, ott aztán elkezdi énekelni a „Pálkatapétert”, mire a mennyezet sarkából leereszkedik Zsófi orra elé egy láthatatlan fonálon Pók úr, Zsófi barátja a sarokban állás idejére. Apa meg Anya sose fogja megérteni, miért nem sír Zsófi, sőt jó neki a sarokban állni…„Miért olyan nehéz délután elaludni? Például azért, mert jön a kukásautó /…/ És Palkónak muszáj felpattanni az ágyból, és az erkélyajtó üvegén át ellenőrizni, hogy most is ugyanúgy teszi-e a dolgát az autó, no meg a kukás bácsi… „ Ilyenkor Anya rászól: ‒ Feküdj már le végre, kisfiam. Bezzeg Zsófi rögtön elalszik, amikor lefektetem. Nos, elárulhatom, Bezzegzsófi szépen, lehunyt szemmel fekszik, mint egy jó kislány. És abban a pillanatban, amikor Anya kilép a szobából, kipattan a szeme, és részletesen elmeséli a babáinak az aznapi érdekességeket. A mulatságos, kedves gyerektörténetek sora hamarosan folytatódik egy következő kötettel.

Menyhért Anna A kis ló és a kacsukahal c. kötete egy óvodásoknak és kisiskolásoknak írt sorozat immár negyedik darabja: előzményei A kis ló Tündérországban, A kis ló és a tigrisek valamint A kis ló és a szívbeszélő. (De már most elárulhatom: előkészületben A kis ló és a lusta zsiráf). A kisló-történetek különlegessége, ezt a sorozat kedvelői már tudják, tehát azoknak mondom, akik most kapcsolódnak be a mesék olvasásába, hogy mindegyik fejezet anya és kisfia, Tomi beszélgetésével kezdődik, és mindvégig együtt szövik a mese fonalát. Anya és Tomi ezúttal a Velencei-tónál nyaral, nyilván ebből adódik, hogy előbb megszületik a szörnyvíz, lényegében a tengert méreggel elborító kacsukahal ötlete. Ez a különleges hal „Figyelmezteti az embereket. Hogy ne feledjék, a tenger nem az övék, bár fürödni lehet benne. De szemetet dobálni, belepisilni, hát azt nem illik…” Aztán a kis lónak segítő tündéreken kívül szerepel a Balogh Andrea fantáziadús, de csöppet sem túlzó, inkább visszafogott, mintsem harsány színekkel készült rajzaival illusztrált pompás kis kötetben Lómama, akit elrabol a tengeri boszorkány. Vajon mi okból, és miért őrizteti a fekete fejűekkel, a szolgáival, akik persze vízi lények? A folytatást tessék megkeresni a könyvben, amelynek egyik tanulsága: „A mese nem vár. Ha kész, jönni akar.” Hogy Anya eme tömör gondolata mennyire igaz, Tomi azonnal felfogja.

Különös hangulatú, elgondolkodtató mesét tartalmaz Majoros Nóra A torony c. kötete. A majdnem égig érő toronyban egyedül egy kisfiú lakik, aki minden reggel kisétál a toronyból, fülét a földre hajtja és hallgatja, hogy lüktet a föld belseje. Tulajdonképpen nem is hallja, inkább csak érzi a lüktetést. „Egy napon egészen különös dolgok kezdtek történni: kiszáradtak a nagyon magas és öreg fák.” A felnőttek előbb nem nagyon törődnek azzal, amit a kisfiú mond, pedig tudják, hogy a torony minden ősi tudás őrzője, ahová egyedül ő léphet be. Majd azt a következtetést vonják le, hogy űrhajók ezreivel az emberiségnek sürgősen el kell hagynia a bolygót. Csakhogy a kisfiú nem tart velük: ő látott a toronyban a képekkel teli falon egy madarat, amiről azt gondolja, el fog jönni, és valakinek, neki várnia kell…A szép, szimbolikus, egyáltalán nem szokványos történetet nem is próbálom elmondani. Azt gondolom, aki megismeri, talán úgy érzi majd, újból el kell olvasnia, hogy teljesen felfogja a mondandóját. Azon, hogy elgondolkodtató, leginkább azt értem: filozofikus mese A torony. Ennek megfelelően különösek az illusztrációk is, Sánta Kira gyönyörű színes képei a konkrétságot és az elvontságot nagyszerűen adják vissza.

Szusiék, a julák és a kavinok

Mielőtt bármit is írnék Kiss Ottó új mesekötetéről, hadd áruljam el (annak, aki netán még nem tudja): a szusi japán étel, egész pontosan főtt, ecetes rizs, amit leggyakrabban hallal vagy más tengeri eredetű élelmiszerrel együtt tálalnak. (Forrásom természetesen a Wikipédia.) És most a Szusi apó erdőt jár c., megragadóan humoros (ironikus) és különös hangulatú, szokatlan befejezésű, Baranyai (b) András csupa ötlet, a szöveggel egyenrangú rajzaival illusztrált kötetről. Szusi apó még annál is érdekesebb figura, mint amilyennek én itt – persze röviden – le tudom írni. Nevéből következően egy idős japán ember ő, aki gyakran meditál, leginkább az erdőt járva, tudniillik mivel jócskán benne van a korban, nem, vagy csak segítséggel tud felállni ültéből. Azt, aki felsegíti, ellátja bölcs tanácsokkal. Tipikus keleti gondolkodású ember lévén, mindig ügyel arra, hogy ne lépjen nemes növényre, bogárra, élő ágra: ne zavarja meg a természet rendjét. Ám Szusi apó nem afféle, a világtól teljesen elvonult keleti bölcs, van karórája, sőt mobiltelefonja is. Igaz, a bükkös erdőben, ahol jár, éppen nincs térerő, tehát Szusi apó csalódik a technikában. Mégis mondhatjuk: ő afféle modern remete. Hogy a kis Szusiból hogyan lett apó, azt is megtudjuk ebből a játékos, szellemes könyvből. Szó van a gyerekkori tudásszomjáról, kedvenc könyveiről, megházasodásáról, felnövekedett gyerekeiről. És persze élete párjáról, a még mindig szép Szusi apónéról is, aki (ez megismerkedésük helyszíne:) az étterem konyháját vezeti, miután Szusi apó kiköltözött az elviselhetetlen városból mostani lakóhelyére. Azt mondtam, alapjában vidám, humoros alkotás Kiss Ottó új munkája. Igaz, de vegyük komolyan, mert az élet fontos dolgairól szól, még ha szokatlan (engem lenyűgöző) eszközökkel is!

Szvetlana Grigorjeva költő, író, műfordító, szerkesztő a Mari Írószövetség elnöke, aki jól ismeri a magyar irodalmat, számos kortárs költőnktől fordított verseket. Meseregénye, a Lalej, avagy ahol nem alszanak a targiltisek mari (cseremisz) mitológiai forrásokból építi föl a „Kedves Ország”-ot, Lalejt, ahol a föld az éggel összeér. László Noémi előszavából idézem: „A mese szabályai, ahogyan azt a tudomány leszögezte, nem változnak az eredet tájegysége szerint, a benne szereplő helyszínek, csodalények azonban annál inkább: talán ezért érdemes valamely távoli vidékkel való ismerkedés hajnalán az illető vidék meseirodalmában elmerülni.” E mesevilág elemeiből építkező gyerekkönyv főszereplői nyughatatlan, apró teremtmények, a julák. Tosik körülbelül 300 éves, de egyáltalán nem látszik öregnek, ellenkezőleg: nagyon is friss. Kiváló ács, az asztalosmunkák mestere, és ő varrja Lajel lakóinak a bundákat, sapkákat, kesztyűket, stb. Juszaj pedig nyáron zsákba gyűjti a pitypangokat, a pelyhekből puha dunnácskákat meg kispárnákat csinál, a magokból olajat sajtol, lisztet őröl belőlük palacsintának meg lepénynek. Megtudjuk, karácsony előtt a két jóbarát mit csinál Vaszli-apó-anyó ünnepén, és milyen náluk az újévi ünnepség. A legfontosabb kérdés, amely izgalmassá teszi ezt a különös, mégsem idegen világot: találkoznak-e targiltisekkel, akik százévenként ébrednek fel, és akiktől mindvégig félnek a julák. Natalia Golovina hangulatos fekete-fehér illusztrációi közel hozzák hozzánk nyelvrokonaink bűvös mesevilágát. (Fordította Nagy Katalin.)

Nógrádi Gábor A hó fogságában c. regényének címe magába foglalja a tartalom lényegét: a 12 éves Kriszta szüleinek közvetlenül karácsony előtt Bécsbe kell utazniuk, mindössze 2 napra, de a lánynak ez az idő is túl hosszúnak számít, ugyanis ő ez alatt a másfél-két nap alatt a nagyanyjánál, valahol egy isten háta mögötti somogyi tanyán tartózkodik. Krisztának hiányzik a megszokott kényelem, sőt, bár szereti nagyanyját, szörnyű nehezen viseli a „primitív” körülményeket. Itt nincs a lakásban folyóvíz, központi fűtés, vezetékes telefon, tévé, de még angol WC sem. Van ugyan mobilja, de nem tudott előzőleg a faluban feltöltő kártyát venni, a készülék használhatatlanná válik. Pedig ugyancsak szükség lenne rá. Kriszta kétségbeesetten tapasztalja, hogy nagyanyja beteg, ágynak esik, ugyanakkor hóvihar csap le a térségre, teljesen elzárja a tanyát a külvilágtól. Kriszta csak magára számíthat, no meg ott vannak a maga kitalálta, láthatatlan lények, a kavinok, akik időről időre megjegyzésekkel követik az eseményeket. Az izgalmas és érzelemgazdag regény cselekményének fontos szála a szerelem, egy új és egy régi…(Nógrádi Gábor regényének első kiadása Nézz rám, mami! címmel jelent meg 2006-ban. )

Ismeret, rejtvény, (társas)játék

Az Olvass és játssz-sorozat kötetei két részből állnak: ahogy a korábban megjelent Keressük meg Matlantiszt!, a most kezembe került Mentsük meg a pandánkat! c. kiadványban is olvasható egy érdekes történet, most konkrétan arról, hogy Nagy Sajt fontos küldetéssel bízza meg Jaspert és Juniort. Ugyanis veszélyben vannak az óriáspandák, 2000-nél kevesebb példány él már csak vadon. Ahhoz, hogy tehessenek valamit az ügy érdekében, Jaspernek és Juniornak Kínába kell utaznia, mert kizárólag ott élnek pandák. Persze mielőtt elrepülnének a távoli, hatalmas és népes országba, mindent igyekeznek megtudni a veszélybe került állatfajról. A mágneses társasjáték kártyáinak kérdéseire a könyvben olvasottak alapján tudnak válaszolni a gyerekek. Diane James szövege Xiao Xin illusztrációival az interaktív tudásátadás remek eszköze: élményt nyújt és gyarapítja a kicsik tudását. Fordította Pataki Andrea.

Mostani, nyár közepi könyvajánlóm főcímét a Mi micsoda mini 14. köteteként megjelent, ilyenkor aktuális témát feldolgozó Itt a nyár, csuda jó a Balaton! c. kötettől kölcsönöztem, némi módosítással. Mán-Várhegyi Réka ebben a kötetben a 3 éves kor felettieknek hazánk legnagyobb taváról mesél úgy, hogy követi egy két gyermekes család ottani nyaralását. A gyerekek megismerkednek a tó állatvilágával, látják, hogy mivel lehet közlekedni, sportolni a vízen. Milyen látványosságok vannak az északi parton: a Badacsony hegy orgonasípjai, a Tihanyi-félsziget, stb. Egyáltalán mivel lehet illetve érdemes eltölteni az időt egy gyereknek a Balcsinál (fürdés, napozás, kerékpártúra, úszás, vízibiciklizés, homokvárépítés és így tovább.) A kötet utolsó oldalán minikvízzel lehet ellenőrizni a tudásukat. Illusztrálta Kelemen Czakó Rita.

Elisabeth Kiefmann Bálnák és delfinek c. kötete az (5 éven felüli) gyerekek nyelvén
megfogalmazott magyarázatokat nyújt a cetek rendjébe tartozó delfinekről és bálnákról. Ugyanúgy a vízben élnek, mint a halak, de ezek emlősállatok. „Minden cet élveszülő, és az anyaállat néhány hónapig szoptatja borját. Minden cet tüdővel lélegzik, ezért időnként a víz felszínére kell úsznia, hogy levegőt vegyen.” Miután a szerző válaszol ezekre az érdekes kérdésekre: Milyen ceteket ismerünk?, Ugyanazt eszik a bálnák, mint a delfinek?, Melyik bálna éneke a legszebb?, Hogyan születik a kisbálna?, Miért szeretjük a delfineket?, Mi a bálnales?, foglalkozik egy nagyon fontos problémával, azzal, hogy a bálnák veszélyben vannak. Egyre több bálnafajt a kihalás veszélye fenyeget, mivel a tengeri népek sokféleképpen hasznosítják az elpusztított állatokat: a húsa ehető, vastag zsírpárnája tüzelőanyag, csontjaiból sokféle eszköz készíthető. Hogyan fognak össze a bálnavédők a tengeri emlősök védelmében?  Furfangos rejtvények, gondolkoztató kérdések és különleges tudnivalók egészítik ki a rövid, szakszerű leírásokat. (Fordította Rónaszegi Éva.)

Birgit Bondarenko könyve, amely a Mi micsoda junior sorozat 24. darabja, azoknak szól, akik idén (esetleg jövő) ősszel kezdik az első osztályt, hiszen Iskolás leszek! a címe. A valóságot reálisan és részletesen ábrázoló rajzokkal megjelent kötet két szereplője, Sári és Olivér már türelmetlenül várja az iskolakezdést. Amire alaposan, természetesen szülői segítséggel fel kell készülni. Bondarenko műve először is arra a kérdésre ad választ, ki mehet iskolába. Aztán elmondja, hogyan telik ott az első nap. Elősorolja, mi minden található az iskola épületében, de mindenekelőtt az 1. b-s Sári és Olivér osztálytermében. A gyerekek megtudhatják, milyen tantárgyakat fognak tanulni, hogyan zajlik egy tanóra, de szó van egy vidám osztálykirándulásról is. Végül körképet kapunk a világról: minden gyerek jár-e iskolába, pl. Kristján Grönlandon, Joshua az USA-ban, Lucia Peruban, Liping Pekingben, Marama Új-Zélandon, Nabil Nairobiban és Brian Angliában. (Fordította Rónaszegi Éva.)

Csokonai Attila

Baley Endre: Sirály a tengerparton… Napkút Kiadó, 40 old., 1990 Ft; Bondarenko, Birgit: Iskolás leszek! Tessloff Babilon, 22 old., 2951 Ft; Child, Jeremy: Kutyus. Nyuszi. Napraforgó Kiadó, kötetenként 8 old., 890 Ft; Grigorjeva, Szvetlana: Lalej, avagy ahol nem alszanak a targiltisek. Napkút Kiadó, 192 old., 1990 Ft; James, Diane: Mentsük meg a pandákat! Napraforgó K.,  16 old.+ játéktábla, 3490 Ft; Kiefmann, Elisabeth: Bálnák és delfinek. Tessloff Babilon, 22 old. 2950 Ft; Kiss Ottó: Szusi apó erdőt jár. Móra Könyvkiadó, 48 old., 2290 Ft; Majoros Nóra: A torony. Abrakadabra Kiadó, 32 old., 1990 Ft; Mán-Várhegyi Réka: Itt a nyár, csuda jó a Balaton! Tessloff Babilon, 14 Ft, 1990; Menyhért Anna: A kis ló és a kacsukahal. Móra, 48 old., 2990 Ft; Nógrádi Gábor: A hó fogságában. Móra, 142 old., 2190 Ft; Vitkolczi Ildikó: Palkó, Zsófi meg a világ dolgai. Ab Ovo Kiadó, 32 old., 1950 Ft