A költészet ünnepéről a Wikipédián kiváló összefoglaló szócikket találunk, innen idézem én is: „A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották, majd az Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re időzítéséról. Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott.”

Érdemes megjegyezni, hogy Márai Sándor is ezen a napon született 1900-ban, de a hatvanas évek Magyarországán elképzelhetetlen volt, hogy az ő születésnapjához bármilyen megemlékezést társítsanak, hiszen akkoriban a külföldön élő írónak a műveit sem terjeszthették Magyarországon.

16 évvel ezelőtt, József Attila 100. születésnapjára a Könyvhét 2005. márciusi számában egy tematikus összeállítást jelentettünk meg.

A költészet napja idén is jó alkalom arra, hogy az éji homályból az emlékezés fényétől megvilágítva előtűnhessen régi dicsőségünk – emlékezzünk József Attilára e régi összeállításban megjelent írásokat olvasva.

A KÖNYVHÉT JÓZSEF ATTILA-MELLÉKLETE – 2005. MÁRCIUS