Tartalom  Pdf-letöltés

4 Koponyámban gyertya
Beszélgetés Vári Fábián Lászlóval
(Szepesi Dóra)
„A Magyarország Babérkoszorúja díj, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és tavaly a Kossuth-díj – hogy csak néhány rangos elismerést említsek a közelmúltból –, idén pedig átveheti a Győri Könyvszalon alkotói díját, amelyhez ezúton is gratulálunk. Mit szól a díjakhoz?
– A művészeti alkotások, a művészek díjazása, a magán vagy állami mecenatúra formájában mindig is létezett. Manapság többféle társadalmi és állami díjrendszer működik egymással párhuzamosan, de olyan helyzet, hogy ezzel mindenki elégedett legyen, sohasem volt és talán nem is lehet. Sokan nem tudják elfogadni azt a gyakran emlegetett közhelyet, hogy a díjakat elsősorban adják, de nem alanyi jogon…”

6 Egy művészetelméleti paradoxon
Beszélgetés Háy Jánossal
(Illényi Mária)
„Nem volt semmi tudatos útkeresés, általában idegen tőlem a tudatosság. Egyszerűen elkezdtem látni magamat, mint szövegeket létrehozó fickót, s akkor megjelent a szövegben nem csak az, amiről írni akarok, hanem az is, ahogyan írok, s persze az is, ahogyan erről valaha tanultam. A hogyan születik egy vers kérdése, valamint az, hogy minek kell egy versben bennelennie ahhoz, hogy versnek legyen tekinthető.”

8 „Szeretni, hogy megérthesd”
Szvetlana Alekszijevics
(Laik Eszter)
Két éve érkezett volna vendégségbe a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra Szvetlana Alekszijevics fehérorosz–ukrán író-újságírónő, ám azt a látogatását – és a rendezvényt – felülírta a koronavírus-járvány. Akkor még senki nem sejtette, milyen nyomatékot kap majd a sorstól, hogy a Nobel-díjas alkotó idén érkezik meg hozzánk – abban az évben, amikor Oroszország megszállja Ukrajnát, és kezdetét veszi egy beláthatatlan végű háború.

9 „A könyvek választják majd ki olvasójukat“
Interjú N. Tóth Anikóval
„A Könyvfesztivál díszvendége az idén Szlovákia lesz, ez kitüntetett figyelmet jelent a Szlovákiában megjelenő könyveknek, és a szlovák mellett szlovákiai magyar szerzők könyveinek is. A kortárs szlovák irodalom sokrétű, színes, izgalmas szellemi kalandokat kínál, csakúgy, mint a szlovákiai magyar szerzők művei. A könyvfesztivál a kapcsolatteremtést segíti, a kapcsolati háló bővítését biztosítja. A kiadók és az olvasók új szerzőket és műveket fedezhetnek fel, a szerzők is megismerhetik kollégáikat, illetve akár kiadóra is találhatnak.”

10 NÁDAS PÉTER 80
A Könyvhét a kortárs magyar irodalom alkotóinak munkásságát – a körülmények által ugyan korlátok közé szorítva – igyekszik nyomon követni, így az évtizedek alatt egy-egy írónk pályájának könyvekben megnyilvánuló állomásairól volt módunk valamilyen formában megemlékezni. Nádas Péter 80. születésnapja alkalmából a Könyvhétben megjelent interjúiból és a könyveit bemutató írásokból nyújtunk át egy idézetcsokrot.

12 Az értelemhez és az érzelemhez
Gyermek- és ifjúsági könyvek
(Sz. Zs.)
Köztudott, hogy a klasszikus mesék valóságos kincstárai a mindenkori élethelyzeteknek és példáknak, ezért értékközvetítő szerepük ma is vitathatatlan. A szeretet vagy a nagylelkűség ma is éppoly fontos erények, mint évszázadokkal ezelőtt.

13 Állatversek és embermesék…
(szénási)
2006-os megjelenését követően negyedik, felújított kiadásánál jár Kiss Attila Altináj című, a magyarok egykori nomád életmódját, ősvallását és a sámánok tevékenységét bemutató történelmi ifjúsági regénye. A honfoglalás előtti időkbe visszavezető kalandregényben Csábán, a keszi törzs tízéves fia elindul világgá, hogy visszaszerezze Altinájt, a csodálatos lovat, amelyet apja eladott az arab kereskedőknek.

15 Ma is él bennem egy 13-14 éves lány hangja
Turbuly Lilla ifjúsági regénye vidékről, városról, mozaik családról
(Szénási Zsófia)
„Mindig nagy rajongója voltam a Csíkos és Pöttyös könyveknek, és gyerekkoromban gyakran ábrándoztam arról, bárcsak én is írhatnék effélét. A sors úgy hozta, hogy 2011-ben a Kosársuli című regényem Pöttyös könyvként jelent meg. Sőt, a folytatása is Viszlát, kosársuli címmel 2014-ben. Mindkettő várakozáson felüli példányszámban kelt el, az elsőt kétszer is kiadták.  A mostani regényt szintén Pöttyös könyvként képzeltem el, csak közben a kiadó befejezte a könyvsorozat megjelentetését és új arculattal publikálja a korosztályos regényeket. Személy szerint én sajnálom egy kicsit.”

16 Térey arcai
Térey János: Szükséges fölösleg
(Laik Eszter)
Három éve már, hogy a Térey János után támadt űr itt tátong közöttünk. A művek persze maradnak, mégis, jóval kevésbé tudják úgy felidézni Térey alakját, gesztusait, hangját, jellemét, mint ez a nyolcszáz oldalnyi beszélgetés. A költő számítógépén talált, gondosan elmentett interjúkat kronológiai sorrendben közreadó gyűjtemény igazi időutazás…

16 A növényvilág képekben
A növények természetrajza képekben
(Kicsi Sándor András)
Ez a nagy méretű képeskönyv a magyar könyvkiadás egyik legszebb növényalbuma. A mostani reprint kiadás a Tinta Könyvkiadó és a Pytheas Könyvmanufaktúra közös vállalkozása. Az előzmény egy német növényalbum, pontosabban ennek magyar adaptációja, a Pfeifer Ferdinánd kiadónál Budapesten, 1882-ben megjelent könyv volt.

17 „Minden út ehhez a könyvhöz vezetett”
Interjú Visky Andrással
(Jolsvai Júlia)
„Minden út, amit íróként bejártam, ehhez a könyvhöz vezetett, a versek, a tanulmányok és a darabok, de a színházi munka is, ahol a legtöbbet lehet megtanulni a jelentéssel bíró megszólalás természetéről, és persze az élő hangról, ami ennek a könyvnek talán a legfontosabb alkotóeleme, mert tulajdonképpen egymást visszhangoztató, kiegészítő és folytató beszédekként akartam megírni a könyvet. Talán mostanra futottak össze a szálak, és nyert értelmet és lett használható anyaggá minden bukás.”

19 Gyilkoskőtől a csodagombáig
Zoom-beszélgetés a Norvégiában élő Kun Árpáddal
(Mátraházi Zsuzsa)
„Igazából csak akkor jöttem rá, hogy ez trilógia, amikor a harmadikat befejeztem, és tudtam, hogy ebben a témakörben nem fogok több könyvet írni. Ezeket is csak laza szál köti össze. Az elsőben a főszereplő időseket gondoz, a harmadikban a takarító férfi hasonló feladatot lát el. A második kötetben megérkezik Norvégiába a magyar család, amelyik a harmadikban folytatja az életét Északon.”

20 „Zigótából leszünk, nem porból”
Cser Kovács Ágnes: Zárvatermők kertje
(Sz. D.)
A Zárvatermők kertje Cser Kovács Ágnes első regénye. Mindenki így él – ez volt a kézirat munkacíme, ami talán nem annyira költői, mint a Zárvatermők kertje, de a regény lényegét fejezi ki. Élet és halál – közte sok-sok megpróbáltatás, öröm, gond, bántás, ahogy ez már lenni szokott…

20 Összekapaszkodva
Cecilie Enger: A fehér térkép
(Laik Eszter)
Cecilie Enger norvég írónő már két kiváló regénnyel vette le a magyar olvasókat a lábáról: mindkettőben bizonyságát adta érzékenységének, ami a lélek fekete-fehér színekkel nem lefesthető, kavargó örvényeinek ismeretét illeti. Bár női hősnőket vonultatnak fel, Enger regényei határozottan levetik magukról a „női irodalom” egyébként sem adekvát címkéjét…

21 Tabuáthágások tömkelege
Beszélgetés Gurubi Ágnessel
(Szepesi Dóra)
„Amikor – akár egy súlyos betegségnél – megérint annak a szele, hogy bármelyik pillanatban meghalhatunk, valahogy felértékelődik az időnk, a szerepeink, feladataink. Negyvenéves voltam, és nagyon erősen áthatott az, hogy nincs mit vesztenem, mert innentől kezdve minden egyes nap tényleg ajándék. Akkor éreztem először, hogy valami olyasmit kéne csinálnom, ami sokkal inkább megfelel az új énemnek. Ez az élmény sodort az írás felé. Sokan mondták, hogy bátor vagyok, pedig csak kiléptem a komfortzónámból.”

23 „Gyűlölöm ezt a könyvet”
Beszélgetés Para-Kovács Imrével
(Vermes Nikolett)
„Mostanra gyűlt össze elegendő anyag. Sőt! Ma egy újabb szövegen dolgozom. Illetve nem tehettem meg annak idején, hogy csak a mű írására koncentráljak, hiszen folyamatosan dolgoztam mellette, elképzelhetetlen volt, hogy sorra jelentessem meg az újabb címeket. A Vosztok-tó jegét munkám mellett írtam. Így van ezzel mindenki, hacsak nem egészen más területen dolgozik. Ez egy ördögi kör. Utolsó printben megjelent könyvem után (Amerika Kiadó) 82000 forint honoráriumot kaptam… És a helyzet nem változott. Közben mégis egyre többen jelentetik meg a regényeiket, mert a könyvkiadás mindenki előtt nyitott.”

25 Az író partnere az olvasó, de nem vele játszik
Interjú Csokonai Attilával
(Kovács Antal)
„Első közölt művem, két „egypercesem” még egyetemista koromban jelent meg, amikor verset csak elvétve vetettem papírra. Azt ugyanis később kezdtem el komolyan írni. Aztán már szépprózát nem írtam, csak tervezgettem kisregényeket. Ez a kötet tehát, nagy kerülővel, valamiféle visszatérés a prózához. Ironikusnak szántam a különleges helyzetre utaló kijelentést, mert szerintem reklámnak nagyon is jó volna; kíváncsiak-e az olvasók arra, ki „a legidősebb első prózakötetes magyar író.” Egyébként egy (dokumentum)regénnyel megelőztek. A szerző barátom, és Stockholmban él, tehát a hazai legidősebb én lettem.”

27 A történetek révén élhetünk ezer és ezer életet
Beszélgetés Fenyvesi Orsolyával
(Kurcz Orsi)
„Azt hiszem, a mese a vers őstapasztalata. Reptet. Megtart az átváltozásban. Segít egy picit másképp látni a világot, mint ahogy megszoktuk, ahogyan kénytelenek voltunk megszokni, vagy ahogyan ránk kényszerítették. Határtalan szabadság a vers és a mese is. És amikor megszimatoltam, hogy alkotói szempontból különösen nagy hatalom a meseírás, képtelen voltam ellenállni. Hordozom magamban én is a számomra meghatározó meséket…”

29 Családi traumák a csillagok között
Beszélgetés Raana Raassal azaz Suhajda Etelkával
(Pompor Zoltán)
Már nem is emlékszem rá, de valóban így van, először valóban fanfiction történeteket írtam. Az Időcsodák első pár fejezete ugyanaz, mint a Csodaidőké, ennek az volt az oka, hogy aki először az Időcsodákkal akad össze, annak is teljes könyvélménye legyen. Aztán az ötödik fejezetnél van egy olyan fordulópont, az egyik főszereplő döntése, ami előbb csak egy kicsit, később egészen más irányba viszi tovább az eredeti történetet. Ettől, persze, még nem lesz fanfiction a műfaja, hiszen nem egy „fan”, hanem az író maga írja.”

30 Horvátország az irodalomtörténész szemével
Lőkös István: Zbogom, Zagrebe. Isten veled, Zágráb
(K. S. A.)
Lőkös István (1933–) irodalomtörténész szlavista, ezen belül a horvátokkal foglalkozó úgynevezett kroatisztika művelője, a horvát–magyar kapcsolatok szakértője. Jelen kötetében tudományos munkásságát és horvátországi élményeit, tanulmányutak tapasztalatait összegezi, a száraz tudományt megelevenítő magyar és horvát nyelvű versrészletekkel, hangulatos gasztronómiai beszámolókkal színesíti.

30 Élmények Brüsszelben
Gerzsenyi Gabriella: Brüsszel után szabadon
(Galambos Kristóf)
Gerzsenyi Gabriella 2005–2020 között, tizenhat éven át nagyrészt Brüsszelben élt, fiatal, de már családos jogászként, EU-s tisztviselőként. Tapasztalatait, a helyi ismereteket 23 részben rögzítette olvasmányos könyvében. Élménybeszámolóinak hősei még férje, Sándor, fia, Hunor és lánya, Csenge.